Kövér szerint sértő a „feudális jellegű jogviszonyok megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat
- Részletek
- Szemle
- 2012. október 02. kedd, 02:43
- (m.zs.)
Az Országgyűlés elnökének joga és kötelessége visszautasítani a „nyilvánvalóan komolytalan és sértő tartalmú” törvényjavaslatokat vagy más parlamenti indítványokat – erről általános érvényű állásfoglalást fogadott el az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén. Kövér azt az LMP-s törvényjavaslatot hozta fel elrettentő példaként, amely megtiltaná – lefordítva konkrét helyzetre –, hogy például L. Simon László kulturális államtitkár, alkalmi napszámosok híján, rabokkal dolgoztasson a birtokain.
És ami nem komolytalan: a kórházaknak a büntetés-végrehajtás vállalkozásaitól kötelező vásárolniuk.
Kövér László házelnök állásfoglalást kért arról, hogy élhet-e az indítvány visszautasításának jogával, amennyiben úgy látja, hogy egy törvényjavaslat tárgyalásra és határozathozatalra alkalmatlan. Az Országgyűlés elnöke két előterjesztést mellékelt leveléhez: az egyik az LMP-s Schiffer András és Szél Bernadett „feudális jellegű jogviszonyok megszüntetéséről” szóló törvényjavaslata, amely szerint közmunkások és rabok nem dolgozhatnának állami és önkormányzati vezetők, képviselők földjein vagy üzemeiben, a másik pedig az MSZP-s Szanyi Tibornak az előzetes választási feliratkozásról benyújtott ironizáló javaslata.
Az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalásában azt állapította meg, hogy a házelnöknek – az országgyűlési törvényben foglalt feladatából következően – joga és kötelessége a „nyilvánvalóan komolytalan és sértő tartalmú” indítványok visszautasítása.
Az állásfoglalást a fideszes és KDNP-s bizottsági tagok támogatták, a Jobbik elutasította, az MSZP-s képviselők pedig nem vettek részt a szavazásban.
Salamon az országgyűlés tekintélyét félti
Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke a vitában azzal érvelt, hogy az ilyen indítványok tárgyalása nem egyeztethető össze az Országgyűlés tekintélyével.
A jobbikos képviselő szerint ezt a bizottság is el tudja dönteni
A jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor úgy vélte, az alkotmányügyi bizottság el tudja dönteni, hogy mi tárgyalható és mi nem, mi sérti az Országgyűlés tekintélyét és mi nem, ezért nem kellene az Országgyűlés elnökének jogkörét tágítani.
Az MSZP-s képviselő szerint vissza lehet élni vele, és nincs ellene jogorvoslat
Az MSZP-s Bárándy Gergely az ellenzéki képviselői jogok ismételt szűkítésének minősítette az állásfoglalás elfogadását, ami szerinte visszaélésekre adhat lehetőséget, hiszen az elnök mindenféle jogorvoslat nélkül az összes olyan indítványt elutasíthatja, amit sértőnek gondol. Szerinte egyébként erre rögtön példa az LMP javaslata, amelyet „nyugodtan komolyan lehet venni”.
A fideszes szerint nem kell jogorvoslat, bízni kell a házelnökben
A fideszes Turi-Kovács Béla elismerte, hogy a komolytalanság megítélése "ízlés és egyfajta értékelés kérdése", ezért azt vetette fel, hogy a visszautasítás ellen a házbizottságtól lehessen "reparációt" kérni. Frakciótársa, Gulyás Gergely viszont azzal érvelt: bízni kell abban, hogy a házelnök a nyilvánvalóan komolytalan és sértő indítványokat meg tudja ítélni.
***
A feudális jellegű jogviszonyok megszüntetéséről szóló LMP-s törvényjavaslat alapszabályként kimondaná:
(1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979 . évi 11 . törvényerejű rendelet 44. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki :
„(6) Az elítéltet nem foglalkoztathatja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, illetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával rendelkező tulajdonosa
a) állami vezető,
b) országgyűlési képviselő,
c) a munkavégzés helyszíne szerinti
ca) megyei kormánymegbízott
cb) járási hivatal vezetője
cc) járásba tartozó település polgármestere.”
***
L. Simon államtitkár a földjén rabokat dolgoztat
Mint ismeretes, Orbán Viktor 2012. június 22-én magánlátogatáson járt Agárdon, „ahol megtekintette L. Simon László kulturális államtitkár, Fejér megyei országgyűlési képviselő mezőgazdasági vállalkozását”. Megnézte az államtitkár pincészetét, majd „a cigánymeggy betakarításán tartottak szemlét, ahol a kormányfő elbeszélgetett az állandó és az alkalmi munkavállalókkal, majd a csemegeszőlő dűlőben az éppen zöldmunkát és gyomlálást végző dolgozók, a Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézet elítéltjeinek a munkavégzését ellenőrizték” (kiemelés: m.zs.).
Még rabok nélkül
Az általános felzúdulásra, amelyet a hír kiváltott, az államtitkár így válaszolt
„A mi részünkről, és a többi hasonló foglalkoztató részéről három előny fogalmazható meg:
1. Nehéz mezőgazdasági idénymunkásokat találni, így pótolható a munkaerőhiány.
2. Úgy foglalkoztatunk hivatalosan alkalmi munkavállalót, hogy nem kell őket naponta lejelenteni, mivel vállalkozói szerződés alapján, elszámolási időszakonként fizetünk a rabgazdságnak. Nálunk tehát nincs fekete munka.
3. Tapasztalatunk alapján a munka hatékonysága nagyobb, mint más alkalmi munkavállalók esetében.
Politikusként egyébként helyesnek tartom az elítéltek rabgazdaságon belüli és kívüli foglalkoztatását is. Miniszterelnök úr nálunk tett látogatáskor az éppen a szőlőben dolgozó elítélteket is megnézte, röviden elbeszélgetett velük a helyzetükről és a munkájukról.”
Már rabok közt
A Vastagbőr című blog a nyilatkozathoz ezt a megjegyzést fűzte
„Magyarul: a napszámost nehéz megtalálni, macerás legálisan foglalkoztatni és még nem is jól dolgozik, ezért minden szempontból jobb az elítéltmunka. Főleg a képviselő-államtitkár úr birtokán.”
***
És ami nem komolytalan: A kórházaknak a büntetés-végrehajtás vállalkozásaitól kell vásárolniuk
Kötelezték a kórházakat, hogy 100 ezer forintot meghaladó beszerzés esetén a büntetés-végrehajtás vállalkozásaitól rendeljék meg a termékeket, illetve szolgáltatásokat akkor is, ha a büntetés-végrehajtás árai húsz százalékkal drágábbak a piacinál – írja a Népszabadság kedden.
Nehezen tolerálható, hogy a kórházaknak azért kell drágábban vásárolniuk, hogy a büntetés-végrehajtás profitot termeljen, s felmerül a kérdés, hogy mennyire egyeztethető ez össze a piaci versennyel – mondta a lapnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Elfogadhatóbb lenne, ha azt mondanák, hogy azonos minőség esetén előnyben kell részesíteni a büntetés-végrehajtás vállalkozásait, de az, hogy húsz százalékkal többet fizessen értük, már nagyon durva feltétel.
Rácz Jenő szerint amikor a kórházi vezetők a munkatársaikkal tűzzel-vassal betartatják az előírt költségeket, még nehezebben magyarázható az, hogy húsz százalékkal drágább, de az elfogadhatónál kissé vékonyabb WC-papírt kötelező beszerezni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!