Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 26.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 28. péntek, 03:00
- Megbeszéljük
A kisposták újra (nem)nyitásáról
Köteles László, Komlóska Borsod megyei település polgármestere
Bolgár György: - Ön volt az, aki jó néhány évvel ezelőtt kezdeményezett egy mozgalmat a bezárt kisposták újranyitására. Ez a mozgalom annyira megragadta az akkor ellenzékben lévő Fidesz fantáziáját, hogy Ön mellé álltak, aztán folyamatosan is kampányoltak ezzel. Annyira, hogy 2010. április 7-én a választások előtt elmondott utolsó nagy beszédében Orbán Viktor Kerekegyházán egy tanyafórumon azt mondta, a vidéken, illetve tanyán élők többsége azért él ott, ahol, mert ott szeret élni, az az ő világa, és nem vágyik el onnan máshová, ami nem azt jelenti, hogy nem akar postát kapni. Talán kapott valami választ is személyesen Ön, de ha kinyitotta a mai Magyar Nemzetet, akkor azt olvashatta egy nagy címben, hogy nem nyitják újra a bezárt kispostákat. Ezt válaszolta Önnek a Magyar Posta vezetése. Mit szól hozzá?
Köteles László: - Már korábban kaptam egy levelet és pont ez volt az indíttatás arra vonatkozóan, hogy újra felhívjam a figyelmet a kistelepülések hányattatott és elfeledett sorsáról. Ugyanis 2003-ban a Zempléni Településszövetséggel indítottuk a kisposta mozgalmat. Ennek az volt a lényege, hogy a vidéki kisfalvakban élő emberek alapvető jogait is megszerezzük. A kisposta-mozgalomhoz 911 település csatlakozott és – ahogy elmondta – elsősorban akkori ellenzéki politikusok is. A kisposta-mozgalom azért felül tudott emelkedni a pártokon.
- A Magyar Posta közvetlenül a kormányváltás után öt kisebb vidéki postahivatalt újranyitott, de abból a félezerből, amelyet az elmúlt évek alatt bezártak, most már továbbiakat nem akarnak újra megnyitni. Holott folyamatosan mondták, hogy tűrhetetlen, hogy ezeket a kispostákat az előző kormányzat alatt megszüntették. Mellesleg a mobilposta-szolgáltatás vette át a helyét a fix helyen lévő postahivataloknak, és a mobilposta szolgáltatás törvényi alapját még 2001-ben, az első Orbán-kormány alatt teremtette meg a parlament.
- Igen. Tulajdonképpen a kisposta-mozgalom arról szólt, hogy felülemelkedett a pártpolitikai álláspontokon, és bíztunk abban, hogy a döntéshozók biztosítják a kistelepülésen élők alapvető információhoz való jogait. Ez azért érdekes, mert nagyon sok kistelepülésen a mai napig nincsen térerő, nincsen szélessávú internet, bármennyire is kérnék, bármennyire is szeretnék, és már nagyon sok településen posta sincs. Mi csak annyit szeretnénk elérni a mozgalmunkkal, hogy azokon a településeken, ahol még mindig fontos lenne ez a kisposta, ezt az átlagosan olyan húsz négyzetméteres épületrészt adják meg a lakosságnak, mert úgy gondolom, hogy az információs társadalomban legalább ennyi kapocs kell a külvilághoz.
- Ez azt jelenti, ha jól értem, hogy már nem ragaszkodnak mindegyik bezárt postahivatal újranyitásához, hanem csak néhány olyanéhoz, ahol nincs mondjuk mobilhasználati lehetőség?
- Igen, többek között így van. Az is tény, hogy az elmúlt évek alatt sokan megszokták a mobilposta-rendszert, illetve sokan nem szokták meg. De több helyen eladták például a postai épületet, és nincs is hol újranyitni a kisposta-szolgáltatást. De azért vannak még települések, ahol ott vannak az épületek, csak egy festés kellene, és újranyitható lenne a szolgáltatás. Ez a gesztus megkezdődött 2010-ben, amikor öt településen újranyitották a postát. Ennek az volt az érdekessége, hogy egyetlen település sem tartozott a 911 település közé, aki küzdött volna a kispostáért. Volt egy felmérés is, amiben azt kérdezték, hogy ki az, aki még részt szeretne venni ebben, és azért bíztunk abban, hogy legalább azokon a településeken, ahol erre még mindig igény van, ez megoldható. Most már ez egyébként nem jelentene olyan óriási költséget.
- Nem is a húsz négyzetméter jelent óriási költséget – bár annak is van nyilván rezsiköltsége –, hanem, hogy oda be kell majd ültetni egy postást vagy kettőt. Az már nem kevés pénz, lehet, hogy a posta egész költségvetéséhez képest igen, de ha mégis száz-kétszáz helyen nyitják újra ezeket a húsz-harminc négyzetmétereket és alkalmaznak egy-két embert, akkor ez nyilvánvalóan komoly kiadás, méghozzá olyan kiadás, amit a forgalom nem tud ellensúlyozni. Ráadásul, ahogy tudom, az öt újranyitott kispostát azokon a településeken meghagyták, mert a közönség akarta a mobilszolgáltatást is, úgyhogy most ott van állandó posta is, meg mobil is.
- Igen, ez egy érdekes helyzet, de ahol mobilpostás van, ott meg kell nézni annak a bérét, meg kell nézni a gépkocsihasználat költségét, tehát lényegesen drágább egy mobilposta-rendszer üzemeltetése, mint egy postaépületé, amelyet az önkormányzat ingyen adott a posta használatára vagy éppen egy jelképes összegért, mondjuk tízezer forintos havi bérleti díjért.
- Valószínűleg nem azért zárták be annak idején ezeket, mert drágábbat akartak helyette működtetni, bár a mobilposta-rendszer többet tud. A kártyákat is tudják használni ily módon, sokszor kényelmesebb is, hogy a mobilpostás jön, nem kell odamenni bizonyos fix időben a postára. Tehát számos előnye van, ugyanakkor a posta számára is előnyös volt, mert pénzt spóroltak vele.
- Ezt én nem így látom, hanem hogy az egész átszervezés csak egy dologról szólt, a posta privatizációjáról.
- Na de ez soha nem volt komoly kérdés.
- Igen. Viszont úgy gondolom, hogy egy olyan postát nehéz eladni, ami 580 településen önkormányzati ingatlanban szolgáltat. Ezért váltották ki a fix hivatalokat mobilpostai eszközökre, ahol a forgalmiba könnyű az új tulajdonos nevét átírni.
- De valószínűleg nem így függ össze a privatizációval, hanem úgy – ahogy most fog 2013. január elsejétől –, hogy piacnyitás van az Európai Unióban, és nemcsak a csomagküldésben, de a levélküldésben, szabványlevelek küldésében is kinyitják a piacot, bárki vállalhat ilyen szolgáltatást. Magyarul az állami postának versenytársai jönnek a privát szférából. Egy ilyen helyzetben a posta nyilvánvalóan igyekszik a veszteséges tevékenység részeit lehetőleg meg minél jobban megkurtítani, nem?
- Igen, ezzel az a probléma, hogy egyetemes szolgáltatásról van szó, tehát van egy monopolhelyzetben lévő vállalkozás, aminek az a feladata, hogy Magyarország területén Komlóskáról is és Budapestről is elhozza a leveleket.
- Elviszi Komlóskáról a mobilpostás is.
- Jó. Azért nehéz Önnel vitázni, mert Ön nem éli meg ezt az élethelyzetet.
- Én csak kérdezem Öntől, hogy elviszi vagy nem viszi el.
- Az a lényeg, hogy Komlóska egy adóparadicsom, ez azt jelenti, hogy több mint száz vállalkozás van, és olyan postaforgalmat folytat jelen pillanatban is, mint némelyik nagyobb település postája. Ezért nehezményezzük azt, hogy a Magyar Posta egyáltalán nem áll hozzá a komlóskai postaépület felújításához. Olyan problémáink vannak, hogy például a postásunknak leselejtezett bútorokat, kiselejtezett kerékpárt adnak munkavégzésre, ami nemcsak hogy sértő, de egy kicsit megalázó is.
- Most akkor az a baj, hogy nem állt vissza a stabil postaépület vagy a fix posta Komlóskán, vagy az, hogy régi a postás biciklije?
- Ez egy komplex kérdés, tulajdonképpen ez is, az is. Mindig is két szálon futott a kisposta-mozgalom. Volt egy komlóskai szála, amiben Komlóska önkormányzata négyszer nyert pert a Magyar Postával és a magyar állammal szemben, illetve a másik szál, amikor a mozgalomhoz 911 település csatlakozott. Tehát ez a két szál Komlóska sajátos problémája, mert nincs térerő, ezért nem működőképes a mobilpostakocsi, ezért nem is tudták soha bezárni a kispostánkat, viszont nem is tették meg azt, mint más településeken, hogy felújították vagy éppen komfortossá tették volna.
- Én azt nem értem, hogy Komlóska nevét szerintem a közélet iránt érdeklődő magyar társadalom túlnyomó része megismerte az elmúlt években. Ön, illetve a települése ismertté vált Magyarországon. Bizonyos értelemben azt kell mondanom, hogy a jelenlegi kormány is sokat köszönhet Önnek, hiszen népszerűnek látszó követelés az, hogy miért ne lehetne postája mindenkinek ebben az országban, hiszen postára mindenkinek szüksége van, és az már egy felesleges magyarázatnak tűnik, hogy nem a postaépületre van szüksége, mert ha kijön hozzám a mobilpostás, elintézem ugyanúgy azt, amit akarok, akkor most miért kell hozzá egy postahivatali helyiség is. Éppen ezért, miután egy népszerű követelés, a Fidesz felkapta, melléállt, állandóan hangoztatta és most itt hagyta Önt a…
- A kistelepülésemen.
- Otthagyta Önt, na jó, a kistelepülésén.
- Így van. Ami csodálatos természeti környezetben van, és úgy gondolom, hogy nekem az a feladatom választott tisztségviselőként, hogy a kistelepülésemen élő emberek is megkapják azokat az alapvető dolgokat, amik megilletik őket. Sajnos a postatörvény óta folyamatosan születnek azok a jogszabályok, amelyek arról szólnak, hogy határokat húznak meg. Az első ilyen a postatörvény volt, amikor azt mondta ki, hogy 600 fő alatt nem lehet csak mobilposta, 600 fő fölött pedig az önkormányzat hozzájárulása kell ahhoz, hogy bevezessék a mobilpostát. Kétezer fő fölött pedig állandó fix postát kell működtetni. Ezt követően jött az önkormányzati törvény, a közös hivatalok ügye, tehát egyre inkább azt látjuk, hogy a demokrácia létszámfüggővé vált, és erre szerettük volna felhívni a figyelmet. Ha azt akarjuk, hogy a magyar vidéken élet legyen, a magyar vidéken is ott maradjon a fiatal, ott maradjanak a családok, az értelmiségiek, akkor lehetőséget kell adni nekik, éspedig úgy, hogy olyan jogi szabályozást hozzanak létre – ami nemcsak a Magyar Postára, hanem az ide települő új vállalkozásokra is vonatkozzék –, hogy igenis minden településen hasonló módon végezzék el a szolgáltatást, és ne csak ott, ahol profitot tudnak elérni.
- Polgármester úr, ez olyan jól és abszolút nyomdakészen hangzik. Azt nem értem, hogy most miért nem tudja ezt elfogadtatni a kormányzó fideszes többséggel?
- Remélem, hogy meg fogják érteni, ma szép szóval felvetettük ezt a problémát. 2010-ben az akkori postavezetés megígérte, elindította, azóta viszont úgy tudom már a második, harmadik vezérigazgató van, és valószínű, hogy ő nem ismeri ezt a kérdést.
- Ne mondja nekem, minden Magyar Postába járó ismeri ezt a kérdést. Hogyne ismerné a posta harmadik új vezérigazgatója?
- Valószínű amnéziában szenvednek, és ezért kellett ezt újra feleleveníteni.
- Megint egy kicsit komolyabbra fordítva a szót, azért mégiscsak tudja, hogy ha egyszer kevesen laknak egy településen, kevés levelet kapnak és adnak fel, akkor sokkal többe kerül az egész üzletmenet fenntartása, mint amennyit tulajdonképpen megér. Ha az ő dolgukat el tudják intézni a mobilpostással, akkor mindenki jól jár ezzel. Lehet, hogy vannak kivételek, és el tudom képzelni, hogy Komlóska akár kivétel is lehet, mert nincs térerő, de akkor azt kell mondani, hogy ha Magyarországon van nem hatszáz, hanem csak hatvan vagy ötven vagy tíz ilyen település, ahol a mobilposta nem feltétlenül megoldás, ott tessék helyreállítani a kispostákat. Ilyen fajta kompromisszumos elképzelése nincs?
- Mi azt hangoztatjuk, hogy csak ott kellene újranyitni, ahol erre igény van. Tudjuk, hogy ma már az igények töredéke van csak meg, de úgy gondolom, hogy ma ez viszonylag kis költséggel, kis ráfordítással megoldható lenne, mert tényleg lényegesen kevesebb településen kellene ezt megoldani. Ezért gondolom azt, hogy meg kellene próbálni a kérdést újra felmérni és újra lehetőséget adni a kistelepüléseknek a fejlődéshez.
- Ha megint nemet mond Önnek a Magyar Posta – és mögötte gondolom a magyar kormány –, akkor lesz postaautó-gyújtogatás?
- Vannak még eszközeink és elsősorban jogi eszközökhöz fogunk nyúlni.
- Miért? Annak idején olyan látványos volt az a kis gyújtogatás, nem?
- Igen, ez Ivádon történt, az ivádi kollégával közösen, de úgy gondolom, hogy ma már arra kell törekedni, hogy megfelelő jogszabályi környezetet alakítsunk ki. Félbemaradtak például az akkori állampolgári jogok országgyűlési biztosának az ajánlásai, ami meghatározta, hogy tényleg alapvető jogokat sért ez a postai szolgáltatási rendszer, illetve ez a jogalkotás. Vannak olyan jogi lehetőségek, amikkel ebben még tovább lehet lépni. De először adjuk meg a lehetőséget a döntéshozóknak, hogy pozitív irányba lépjenek.
- Olyan mérsékelt, nyugodt hangnemben beszél, amihez csak gratulálni tudok, csak az a meglepő, hogy az előző szocialista-szabaddemokrata kormánnyal szemben nem egészen ezt a hangnemet használta, pedig ők nem ígérték azt, hogy a kispostákat újranyitják, ellenben a Fidesz azt ígérte, és most mégsem teszi.
- A tizennyolc éves polgármesteri munkám után van némi tapasztalatom, és elsősorban arra törekszem, hogy a kompromisszumos megoldásokat találjam meg. Ugyanez volt a korábbi postavezetéssel is, ahol többször tárgyaltunk és többször is volt személyi találkozó az akkori vezérigazgatóval, ott több körben nagyon elegáns tárgyalásokat folytattunk. Ha valamilyen demonstratív eszközhöz nyúl az ember, az már végső megoldásnak számít.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
