Az ombudsman hatáskör hiányában nem fordul az Ab-hez "a hatalom kizárólagos megszerzése" ügyében
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/3. negyedév
- 2012. szeptember 27. csütörtök, 12:49
- Hírek
MTI 2012. szeptember 27., csütörtök 12:24
Az alapvető jogok biztosa nem fordul Alkotmánybírósághoz (Ab) annak vizsgálata érdekében, hogy a kormány a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik-e, mert arra nincs hatásköre, sem pedig sem szempontrendszere - közölte a biztosi hivatal csütörtökön közleményben az MTI-vel.
Korábban a Szabadság és Reform Intézet fordult Szabó Máté ombudsmanhoz, hogy utólagos normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól; az intézet szerint ugyanis számos, 2010 ősze óta elfogadott törvény azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi kormány a hatalom kizárólagos birtokosa legyen.
A biztosi hivatal felidézte, hogy az intézet hivatkozott az Alaptörvényben rögzített úgynevezett ellenállási jogra is, amely szerint "senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására", és arra, hogy "az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni".
Szabó Máté válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy hatásköre gyakorlása során nem absztrakt alkotmányos elvek érvényesülését, csupán az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartását vizsgálhatja. Az ombudsman hatáskörei az Alaptörvényből következnek, ami egyben hatásköre gyakorlásának a korlátját is jelenti - írta.
Közölte, az ombudsman az Alkotmánybíróságon annak vizsgálatát kezdeményezheti, hogy egyes jogszabályok megfelelnek-e az Alaptörvénynek. Jelezte azt is, hogy ennek megfelelően az ombudsman már több, az intézet által kifogásolt jogszabály megsemmisítését kezdeményezte, formai vagy tartalmi alaptörvény-sértés miatt.
Az ombudsman álláspontja az ellenállási jog kapcsán az, hogy arra csak alkotmányellenes hatalomgyakorlás esetén lehet hivatkozni, abban az esetben nem, ha a politikai túlsúlyban lévő erő az Alaptörvény keretei között gyakorolja a hatalmat - áll az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott közleményben.
A Szabadság és Reform Intézet azt követően fordult az ombudsmanhoz, hogy az Ab május 22-én formai és tartalmi okokból elutasította beadványukat, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérték.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az Magyar Demokrata Fórum (MDF) listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.