rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 25.

A választási regisztrációról szóló érvekről
Ablonczy Bálint, a Heti Válasz munkatársa

Bolgár György: - Nagyon érdekes összefoglalója jelent meg a legutóbbi Heti Válaszban a választási regisztrációval kapcsolatos törvénytervezet ügyében. Már csak azért is érdekes, mert meglehetősen szkeptikus véleménye van, bár alapvetően ez nem egy véleménycikk, hanem leírja azt, hogy mi történt az ügyben, milyen érvek hangzanak el pro és kontra. Aztán az ember lapoz egyet, ott van a címlapinterjú, Lánczi András filozófus, egyetemi tanárral, ő viszont egyáltalán nem szkeptikus a regisztrációval kapcsolatban. Azt lehet mondani, hogy így van ez rendjén természetesen egy lapban, miért ne lennének különböző vélemények. De azért is gondoltam, hogy Önnel beszélek, mert egyfelől tudjuk, hogy mi a hivatalos politika, hogy legyen regisztráció, ha nem is tudják pontosan, hogy éppen milyen, viszont vannak ezzel ellentétes hangok is a jobboldalon. Hol érzékeli ezeket a sajátján kívül?

Ablonczy Bálint: - A kolléga úr jól mondta, itt valóban szabad újságról, szabad műhelyről beszélünk, olyan interjúalanyokat kérdezünk meg minden számunkban, akik közel állnak a világnézetünkhöz vagy az értékeinkhez, meg olyanokat is, akik nem. Vagy akár olyanokat, akiket közel érzünk a szívünkhöz, de mondjuk egy-egy kérdésben vitatkozunk velük. Sokfajta interjúalany és sokfajta cikk is jelenik meg a Heti Válaszban. A példa, amit Ön is említett, a választási eljárásról szóló törvény, amelynek egy része maga az előzetes feliratkozás, ezt ketten nyújtották be a parlamentnek. Én ebben a cikkben – ha esetleg olvasók nem olvasták volna – két alapkérdést próbáltam megnézni. Az egyik az volt, hogy létezik-e és milyen formában, elsősorban az Európai Unióban, a regisztráció, és mennyire a demokrácia függvénye az, hogy van-e regisztráció vagy nincs. Itt elég sokfajta nemzetközi példa van. Másodszor pedig azt próbáltam megnézni, hogy azok az érvek, amelyek eddig a nyilvánosságban elhangzottak az előzetes feliratkozással, a regisztrációval kapcsolatban, mennyiben állják meg a helyüket, illetve mennyiben feltételezik a regisztráció bevezetését. Tulajdonképpen az egész cikk kiindulópontja az volt, hogy van egy huszonkét éve többé-kevésbé jól működő rendszerünk vagy legalábbis olyan, amit soha komolyabban nem kérdőjeleztek meg a közvéleményben, politikában. Ennek lecserélésekor vagy felülírásakor, egy új rendszer bevezetésekor jó, ha a döntéshozók meg tudják indokolni, hogy pontosan miért is kell ezt az új rendszert bevezetni, és ennek keretében próbáltam megnézni, hogy a külföldön dolgozó nemzetiségiek, határon túl élő magyarok állampolgársága vajon mennyire feltételezi a regisztrációt vagy esetleg mennyiben lehetne megoldani regisztráció nélkül.

- Ehhez képest az Ön által levont következtetés egyértelmű, összefoglalva a feliratkozás mellett leggyakrabban felhozott két érv kikezdhető, írja Ön.

- Így van.

- A múlt héten beszéltem Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével, ő is ezt a két érvet hozta fel, amelyet Ön kikezdhetőnek tart, vagyis hogy egyformán kell a választáson résztvevőket számba venni, és ezért a külhoniak regisztrációja egybe kell hogy essen a határon belüliekével. A másik pedig, hogy a külföldön dolgozó magyarok szinte elvesznek a rendszer számára, és ezért őket is be kell hozni. De mintha ki volna adva minden fideszesnek az ügyvezető alelnökig bezárva, hogy azzal próbáljanak mindenhol érvelni, hogy az egységes rendszerhez, mint ennek a magyarázata, erre van szükség. Ön is így gondolja?

- Nézze, kolléga úr, az, hogy pontosan mi van kiadva a fideszeseknek meg mi nem, abban én nem tudok tanáccsal vagy iránymutatással szolgálni.

- Kicsit közelebb áll hozzájuk, hátha tudja.

- Újságíróként tekintek magamra és hála Istennek a Heti Válasz is ebben a koordináta-rendszerben helyezi el magát. Azt tudom elmondani, hogy amikor én ezeket az érveket végigvettem – nyilván szakértőkkel beszélgettem, mindenfajta nemzetközi bírósági anyagot, velencei bizottsági anyagot néztem –, akkor azt láttam, hogy valóban egyébként van egy olyan nemzetközi kívánalom, ha lehet így mondani, akár mondjuk a Velencei Bizottság részéről, hogy lehetőleg próbáljon meg mindenki egy-egy választási rendszeren belül azonos szabályokat érvényesíteni a választókra, de nagyon sok esetben ez nem megy. Látunk európai példákat Portugáliától Horvátországig, nagyon sok helyen, hogy a külhoni, helyben állandó lakcímmel nem rendelkező állampolgárokat valahogy külön kell kezelni a rendszerben. Azt találtam például, ami mondjuk a külföldön dolgozó magyarokról szól, olyanokról, akik tudhatóan nem lesznek itt a választás időpontjában, hogy nekik már most is van regisztráció. Ezt lehet, hogy sokan nem tudják, de aki jelzi a helyi választási bizottságnál, illetve a jegyzőnél azt, hogy ő nem lesz ekkor és akkor, azt felveszik a külhoni választói névjegyzékbe, és ő az adott napon a nagykövetségen szavazhat. Abban természetesen igaza van a döntéshozóknak, hogy ez a szám jelentősen megnőtt, akárcsak az elmúlt két-három évben, de ez nem feltétlenül hozza magával, az én vizsgálataim vagy beszélgetésem alapján, a regisztrációt. Ezt mondjuk meg lehetne oldani azzal, hogy ezek az emberek levélben szavazhassanak, amit egyébként nagyon helyesen az állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak a törvénytervezet javasol bevezetni. Tehát létező problémák vannak, csak én azt a szükségszerű logikai kapcsolatot, ami ezen problémák között és a regisztráció, illetve feliratkozás között áll, nem találtam. Ezzel azért kell nagyon óvatosan bánni, bármifajta ilyen rendszer megbolygatásával, mert abban minden alkotmányjogász megegyezik, tulajdonképpen ez is a rendszerünk alapja, hogy a szavazás alapjog. Amit egyébként lehet korlátozni, itt az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alapjog is korlátozható, csak van ennek egy – szakszóval – szükségesség-arányosság tesztje: meg kell vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az alapjogot korlátozni. Ez bizonyos esetekben elkerülhetetlen, lásd a külhonban dolgozó magyarok esetét, akik a választás idején eddig is regisztráltatták magukat. Illetve arányos-e, mondjuk, kiterjeszteni ilyen mértékben a regisztrációt. Erre az Alkotmánybíróság majd választ fog adni. A törvény egészére gondolok, most a törvény egészét fogja vizsgálni az Alkotmánybíróság, illetve van egy alkotmánymódosítás is, ami az előzetes feliratkozást az Alaptörvényben rögzítené. Tehát nagyjából ez az a helyzet, amit én ebben a cikkben körbejártam.

- Amikor körbekérdezett szakértőket, politikusokat, mi volt a benyomása, mennyire tartják védhetőnek ezt az egész regisztrációs rendszert a kormányoldalon?

- Azért sokan gondolják azt, meg talán sokszor látszott is kifelé az, hogy itt nagy monolit-rendszerekről és betontömbökről beszélünk. A Fidesz egy nagy párt, nagyon sokfajta áramlattal, meggyőződésű emberrel, és beszéltem olyannal is, aki nagyon meggyőzően érvelt a regisztráció mellett és levezette, hogy ez miért jó és beszéltem olyanokkal is, akik kifejezetten a kétségeiknek adtak hangot alkotmányjogi, politikai szempontból, hogy mennyire lesz kivitelezhető, mennyire nem, mi történik majd. Nyilván most kezdődik még csak a törvény vitája, tehát nagyon sok múlik még azon, hogy esetleg milyen módosítókat terjesztenek be a szavazás előtti feliratkozás kapcsán, a határidők formája módosul-e, egyebek. Ezeket az érveket akartam pro és kontra bemutatni, szintetizálni, hogy milyen felfogások léteznek magán a kormánypárton belül is.

- Bizonyára emlékszik rá, hogy amikor először felvetődött ez a feliratkozási vagy regisztrációs ötlet, akkor a jobboldali sajtóban jó néhányan lelkesen kiálltak mellette, mondván, hogy na végre csak azok szavaznak majd, akik igazán mernek és tudnak és akarnak is felelősséget vállalni a döntésükért, nem baj az, ha felelőtlenek, a semmibe bele nem gondolók kiesnek, akik csak hirtelen felindulásból szavaznak. Szóval, mintha már előbb meg lett volna az ideológia az egészhez, mint ahogy maga a törvénytervezet elkészült.

- Én a magam esetéről tudok beszélni: már a többedik cikkemet, interjúmat készítem a témában, mindig meglehetősen óvatosan közeledtem a történethez, és nem mintha olyan hihetetlen mélységű alkotmányjogi ismereteim lennének, csak egyszerűen azt látom, hogy például ez a tudatosságra való hivatkozás milyen ingatag lábakon áll jogi szempontból. Itt ne is feltétlenül csak jobboldalról beszéljünk, de miért gondoljuk azt, hogy egy jobboldali vagy baloldali szavazó, aki egyetlenegy politikus gyűlölete vagy éppen szeretete miatt regisztrál és elmegy, miért ér többet demokratikus szempontból, mint aki egészen sokáig azt gondolja, hogy nem megy el. De mondjuk a miniszterelnök-jelölti vita az utolsó néhány napban arra sarkallja, hogy elmenjen és kifejezze a véleményét, mert olyasmi hangzott el a vitában, ami neki tetszett vagy éppen nem tetszett. Tehát azért mondom azt, hogy nagyon óvatosan kell bánni azzal, hogy mit tekintünk tudatosnak meg mit tekintünk demokratikus szempontból legitimnek, mert valóban ez alapjog. Az persze igenis egy létező probléma, amire sokan rámutattak, hogy ezzel az alapjoggal meg a közügyeink befolyásolásának lehetőségével nagyon sokan, talán túlságosan sokan nem élnek. Emlékszünk, a legmagasabb választási részvétel Magyarországon 2002-ben a második fordulóban volt, de akkor is csak hetvenhárom százalék ment el.

- Éppen ezért kéne valahogy ösztönözni a választókat arra, hogy éljenek a jogukkal, nem pedig korlátozni őket.

- Pontosan. Akartam mondani, hogy magában a cikkben is arról beszélünk meg azt próbáljuk meg összegezni, hogy vajon a regisztráció vagy a feliratkozás ehhez hozzásegít-e. Nekem efelől erős kétségeim vannak, még akkor is, ha egyébként komoly regisztrációs kampány indul a pártok részéről, ahol szó van arról, hogy miért jó feliratkozni, milyen politikai programok létezhetnek, miért jó egyáltalán a választás folyamatában részt venni. Szerintem ez egy jó dolog. De az, hogy ezt a feliratkozást két héttel a szavazás előtt lezárjuk és akár, mondjuk, ismétlem, egy miniszterelnök-jelölti vita kapcsán senki nem gondolhatja már meg magát, szerintem komoly kérdéseket vet fel. Már csak azért is, mert a szavazás alapjog, amit egyébként lehet korlátozni, mert azért lássuk be, akármilyen enyhe is a jelenlegi feltételek mellett, de azért ez a mostani regisztrációs ötlet mégiscsak egy korlátozás. Nem látom azt, hogy ez miért növelné meg a választási részvételt vagy a demokratikus tudatosságot. Nem gondolom azt, hogy a demokratikus tudatosság feltétlenül attól függ, hogy valaki regisztrál vagy nem regisztrál, vagy az ő véleménye értékesebb lenne, mint aki mondjuk csak az utolsó pillanatban dönti el. Mert a közhiedelemmel ellentétben ez nem feltétlenül függ az iskolai végzettségtől, politikai tudatosságtól vagy egyébtől, ebben nagyon sokszor hangulati és egyéb elemek is szerepet játszhatnak, és szerintem ennek a lehetőségét eddig meghagyták a választópolgároknak, és jó volt ez így. A jövőben kérdéses, hogy ez így lesz-e.

- Miután Ön mindenképpen közelebb áll a Fidesz vezetéshez, gondolom gondolkodásban is meg fizikailag is, több alkalma van velük eszmét cserélni velük, mint nekem.

- Ön is szokott azért velük beszélgetni, Bolgár úr. Én hallgatom a műsorát.

- Igen, de nincs olyan lehetőségem, hogy ott üljek Kőszegen Orbán Viktor mellett és egy fiatalokkal való többórás beszélgetésben részt vegyek moderátorként. Azért ezek ritka alkalmak, gondolom előtte-utána is van mód arra, hogy a miniszterelnökkel beszélgessen. Az ember ilyenkor sok mindent megtud például egy vezető gondolkodásmódjáról, reakciójáról, amiért én Önt irigylem őszintén szólva, még egy szimpla interjúért is irigyelném. Visszatérve arra, hogy miért így kezdtem a beszélgetést vagy ezt a kérdést. Azért, mert ha jobban ismeri őket és a gondolkodásmódjukat, akkor mit gondol, hogy miután azt írja a cikkében, hogy ez egy megnyerhetetlen vita, azt is leszögezi, hogy eleve népszerűtlen a választók többsége számára, szóval nincs igazán mit nyerni rajta, sőt lehet, hogy inkább veszít rajta a kormányzópárt. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy visszavonulnak, hogy az egészet hagyják úgy, ahogy van, és lényegében visszaáll a jelenlegi rend?

- A kérdés első részéhez, én újságíróként tekintek magamra meg az is vagyok.

- Én nem mondtam, hogy nem az. Az nem baj, hogy egy újságíró beszél politikusokkal.

- Nem, csak fontos leszögezni a pozíciót, nyilván a Heti Válasz irányultsága senki előtt nem titok. Ahogy fideszes politikusokkal, úgy LMP-sekkel, szocialistákkal, jobbikosokkal is a lehető legtöbbet szoktam érintkezni cikkírás előtt, hiszen mégis ez szerepel a munkaköri leírásomban. Ami a konkrét kérdésre vagy állításra vonatkozik, a vita nyerhetőségétől vagy nyerhetetlenségéről szóló állítást fideszes politikusokkal beszélgetve írtam le, nem én találtam ki ennek a politikai kárát, ennek nyilvánvalóan tudatában vannak. Ugyanakkor láthatóan nagyon komoly érvek vannak a fejükben és az elképzelésükben arra, hogy ezt ennek ellenére miért kell meglépni.

- És ha komoly érvek vannak a fejükben, akkor ők nem szoktak visszalépni.

- Azért látjuk akár a mostani családon belüli erőszak példáját.

- Ott nem voltak komoly érvek, ott az egészet le akarták passzolni.

- Ez most csak a kompromisszum-készségükre volt példa, javaslatok befogadására, elvetésére. Hadd utaljak vissza arra, amit mondtam, én úgy látom legalábbis, hogy a közhiedelemmel ellentétben a politika meg a kormánypártok politikája is sok esetben igenis leírható racionális elemekkel, különfajta érvelések, álláspontok csatáznak, amelyek dinamikája nem feltétlenül előre meghatározható, nagyon sokszor menet közben dőlnek el a dolgok. Úgy látom most a jelenlegi helyzetet – ha rögzíteni kellene itt 2012. szeptember végén –, hogy nagyon erős az elszánás a feliratkozás bevezetésére. Egyébként abban, hogy ez pontosan milyen formájú lesz, még akár változások is lehetnek. Már csak azért is, mert a bejelentéstől mostanáig eltelt időszakban mind a feliratkozásra rendelkezésre álló idő, mind a feliratkozás módja és még egy csomó minden más is változott. Illetve magában a választási eljárási törvényben például az ajánlószelvények megszüntetését javasolják, ami egy teljesen más irányba ható folyamat, és inkább a kis pártoknak kedvez. Holott egyébként korábban ennek a rendszernek a megerősítéséről volt szó, amit az ellenzéki pártok azért kifogásoltak, mert nem kedvez a kis pártok indulásának. Ezt csak arra hoztam példaként, hogy nagyon komolyan változhat egy ilyen törvényjavaslat menet közben is. Most, ha fogadni kellene, én inkább arra tennék, hogy bevezetik ezt a feliratkozást, ezt a választási regisztrációt. A pontos szabályokat meg majd meglátjuk, amikor a parlament igent mond a törvényre, illetve amikor az Alkotmánybíróság kimondja ítéletét az egész törvényről.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!