Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 25.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 27. csütörtök, 05:46
- Megbeszéljük
A Gripen-ügy újabb és régebbi fejleményeiről
Sinku Pál legfőbb ügyészségi tanácsos
Bolgár György: - A műsor elején azt a kérdést tettem fel az ügy rövid ismertetése után, hogy amit Bécsben tudni vélnek, az nem kell hogy Budapestet érdekelje? Kezdjük ezzel.
Sinku Pál: - Természetesen az, hogy mit vélnek tudni és mit tudnak, két eltérő fogalom. Amit mi tudunk és amit el tudunk mondani – hiszen ezt már megtettük többször – az az, hogy az úgynevezett Gripen-ügyben négy különböző országban folyt nyomozás, büntetőeljárás. Ez a négy ország a svédek, az osztrákok, a csehek és a nagy-britanniai súlyos csalások elleni osztálya volt. Mind a négy nyomozásban felmerült a Gripen mint a gyártó cég neve, és ez természetesen érdekelte a magyar közvéleményt is és ebből következően a magyar igazságügyi hatóságokat is. Többször valamennyi ország irányában hivatalos megkereséseket küldtünk ki és kértük, hogy ha bármilyen magyar szálra utaló körülményt tudnak vagy a tudomásukra jut, azt osszák meg a magyar hatóságokkal. Ez az egyik tény. A másik, hogy az első dolog, amely tulajdonképpen felverte a port, az a Svédország irányából érkező információ volt, amely arra utalt volna, hogy a svéd nyomozásban magyar szálakat talált az azt folytató svéd ügyész.
- Ez az információ a Népszabadság egyik interjújából került a közvélemény elé, ahol a nyugdíjba vonult svéd főügyész mondta azt, hogy vannak nagyon érdekes kapcsolatok Magyarországgal.
- Így van, ez 2007 év végén lehetett. Amikor ezek az információk a tudomásunkra jutottak, 2008 decemberében mi a Eurojusthoz fordultunk, az Európai Unió bűnügyi együttműködését koordináló szervezetéhez. Kifejezetten a magyar nemzeti tag kérdezte meg a svéd nemzeti tagot hivatalosan, hogy kérnek-e egyáltalán Magyarországtól bármikor jogsegélyt, mert hiszen ez merült fel, hogy kérnének tőlük jogsegélyt, de nem kértek.
- Nekik kell kérniük vagy a magyaroknak?
- Miután ott folyamatban volt az eljárás, Magyarországon pedig nem, azonkívül a magyar igazságügyi hatóságok nem rendelkeztek információval, ezért mi kerestük meg a svéd hatóságokat, hogy tájékoztassanak minket arról, hogy van-e bármiféle olyan adat, amely azt eredményezheti, hogy Magyarország büntetőeljárást indítson. Nem kaptunk rá választ és érdemi együttműködési készséget se tanúsítottak.
- Olyan választ sem, hogy nincs olyan adat, sajnáljuk, vagy van olyan adat, de nem adjuk át? Egyszerűen nem válaszoltak a magyar megkeresésre?
- Annyi válasz volt, hogy a svéd nemzeti tag közölte, nem kívánnak Magyarországtól jogsegélyt kérni és egyebekben pedig nem tudnak együttműködni, mert a nyomozásuk során feltárt adatokat egyelőre nem tudják megosztani a magyar ügyészséggel. Ennek az idézőjelben vett beszélgetésnek nem lett vége természetesen, mert tudjuk, hogy 2009 júniusában az a svéd ügyész, akire Ön is hivatkozott, a nyomozást bizonyítottság hiányában szüntette meg. Azt állapította meg a határozatában a kolléga, hogy sem a svéd királyságban, sem a hasonló tárgyú nyomozást folytató többi országban nem bizonyítható vesztegetés. Ez a svéd szál természetesen nem hagyott bennünket nyugodni a továbbiakban sem, hiszen 2010 áprilisában a svéd legfőbb ügyész járt hivatalos látogatáson Magyarországon. Az akkori magyar legfőbb ügyész, dr. Kovács Tamás és a svéd legfőbb ügyész hivatalos szakmai megbeszélésén újra felvetődött ez a kérdéskör és a svéd legfőbb ügyész azt a tájékoztatást adta, hogy változatlanul nem tudnak nyújtani nekünk semmiféle információt, magyar részről az ügyben nincs teendő, de ha bármiféle bűncselekményre utaló adat felmerülne, akkor kölcsönösen fogjuk tájékoztatni egymást, illetőleg az Eurojuston keresztül. De ez nem történt meg.
- Lehet, hogy az én emlékezetem rövid vagy hiányos, sőt ez biztos, de őszintén szólva nem emlékszem arra, hogy bárki az ügyészségtől ilyen világosan és konkrétan elmondta volna azt, hogy mit csinált a magyar ügyészség és milyen válaszokat kapott. Lényegében arra emlékszem – bár készítettem annak idején néhány interjút és mások is a magyar médiában –, hogy miután Magyarországon az ügyben erről folyt egy nyomozás, de nem találtak semmit, ezért nem láttak okot arra, hogy az ügyet újból megnyissák, és Svédországtól kérjék ezeket a bizonyos iratokat. Mintha ez lett volna a válasz, Ön viszont most ebben jóval tovább ment, hiszen azt mondta el, hogy igenis voltak próbálkozások a magyar ügyészség részéről, de a svédek állták útját ennek.
- Amire én vissza tudok emlékezni, az az, hogy többször voltak a parlamentben is, illetőleg a legfőbb ügyész úrhoz is írásban képviselői kérdések, és ezekre a válaszok elhangoztak.
- Akkor biztos Ön emlékszik jobban, hiszen Ön az ügyet mégiscsak közelebbről ismeri.
- Akkor legyünk teljesen tisztában ezzel az egész rendszerrel.
- Hogyne.
- A másik a cseh szál volt, a Cseh Köztársaságban is folyt nyomozás. Az ügy vonatkozásában Magyarország soha, egyáltalán nem volt érintett, ezt soha nem is állította senki. Ennek ellenére információt kértünk megint mi a Eurojust cseh szekciójától, akik azt közölték, hogy a cseh nyomozásnak nincs is gyanúsítottja és az ügynek magyar szála sincs. Tehát itt megint mi voltunk az érdeklődők, hogy a Gripen-üggyel összefüggésben folyamatban lévő bűnügyben van-e egyáltalán bármiféle magyar szál, Magyarországra utaló körülmény. Hivatalos tájékoztatást kaptunk a Eurojust cseh nemzeti tagjától az előbb említett tartalommal. A harmadik – és ez az, ami most tulajdonképpen összeköti a beszélgetésünket a ma megjelent hírrel – az ügy osztrák vonatkozása. Az jelent ma meg a sajtóban, hogy az osztrák ügyészség vádat emelt, ugye?
- És, hogy decemberben már bíróság elé is állítják Mensdorff-Pouillyt .
- Így van, tehát decemberben bírósági tárgyalás is lesz. Ott született egy vádirat, azt, hogy ebben mi van, természetesen mi nem tudjuk, de azt el tudom mondani, hogy mit tettünk. Ugyanazt, mint amit a többi vonatkozásban is. Ugyancsak a Eurojuston keresztül az osztrák nemzeti tagtól kértünk hivatalos tájékoztatást, hogy magyar személyeket érintő nyomozás folyik-e Ausztriában, szükségét látják-e az osztrák kollégák, hogy Magyarországon büntetőeljárást kezdeményezzünk. A bécsi ügyész azt a nyilatkozatot tette, hogy az osztrák ügynek nincs olyan szála, amely Magyarországra vagy magyar állampolgár által elkövetett bűncselekményre utalna. Azt természetesen meg tudjuk tenni, hogy ugyancsak a Eurojust osztrák nemzeti tagjától kérünk felvilágosítást, hogy mit tartalmaz ez a vádirat. Ha tartalmaz olyan tényállítást, amely arra utalna, hogy valóban az történt, amit az újság sugall, nevezetesen, hogy magyar politikusok megvesztegetése történt volna meg és ezt tartalmazza a vádirat, akkor feltehetően lenni kell az osztrák hatóságok birtokában olyan bizonyítékoknak, amelyeket mi egyébként mind a mai napig nem kaptunk meg. Még tájékoztatást sem kaptunk. Semmit.
- Nem lehet, hogy ők azt gondolják, hogy befejezik a saját ügyüket, az egy zárt rendszer, és ha annak lesznek magyar vonatkozásai, akkor majd jöhet utána a magyar vonal?
- Ez általában úgy szokott lenni a nemzetközi együttműködés területén, hogy ha vannak olyan információk, amelyek arról szólnak, hogy egy másik országot is érdekli egy ügy – példának okáért Magyarországot az osztrák ügy, hiszen ebből volt már korábban kapcsolatfelvétel –, akkor két megoldás van. Az osztrák kollégák kollegialitásból tájékoztatnak minket, illetőleg ha az nem történt meg, akkor mi fogunk érdeklődni, hogy van-e valamifajta ténybeli adat arra nézve, ami az újságban elhangzott. És ezt meg is fogjuk tenni.
- Értem. Szóval akkor érdekli Önöket, és ezért a bevezető kérdésemre a válasz az, hogy igen.
- Igen.
- De ha a dolgot egy kicsit eltávolítjuk a jogtól, bár nem lehet, hiszen végül is jogi ügyről van szó, de magára a konkrét, feltételezett eseményekre összpontosítunk, azért valaminek lennie kellett. Lehet, hogy a svéd ügyész azt mondta, hogy nincs, lehet, hogy az osztrákok azt mondták, hogy nincs, lehet, hogy a csehek azt mondták, hogy nincs, de azért mégis.
- De lehet, hogy mégis van.
- Lehetséges, mert a svédek azután állították le a vizsgálatukat, miután a svéd-brit konzorcium angol tagja fizetett egy óriási, több százmillió dolláros büntetést egy vádalku keretében az amerikaiaknak. Márpedig ott egészen az utolsó pillanatig ott tartottak, hogy ez egy korrupciós ügy, Alfons Mensdorff-Pouillyt, akit most Bécsben állítanak bíróság elé, Londonban le is tartóztatták és kihallgatták, és az utolsó pillanatban megszületett a vádalku. Feltételezem azt is, hogy egy osztrák hetilap nem egészen véletlenül jut valamilyen dokumentumhoz, lehet, hogy valakik ezt szánt szándékkal kiszivárogtatták nekik és ezért az ügyet életben akarják tartani. De valaminek mégiscsak lennie kell, ha az osztrák ügyészség vádat emelt és a bírósági tárgyalás lesz, illetve, ha az angol cég hatalmas büntetést fizetett.
- Még egy mondatot szeretnék mondani, Ön felhozta ezt az úgynevezett brit szálat is. Természetesen ugyanezeket a körülményeket megtettük a Súlyos csalások elleni hivatal előtt folyó büntetőeljárás vonatkozásában is. Ráadásul egyébként a brit kollégák fordultak hozzánk jogsegéllyel, tehát kértek tőlünk információt. De abban a bizonyos jogsegélykérelemben, amit Nagy-Britannia hozzánk eljuttatott, a felsorolt nevek, akik érintettek voltak ebben az ügyben, valamennyien az Egyesült Királyság területén lakó és ott állampolgársággal rendelkező személyek voltak, tehát nem volt ott sem magyar szál. Egyébként brit vonatkozásban soha nem is merült fel Magyarország kérdésköre, mert nyilvánvalóan egy idézőjelbe vett magyar korrupciós ügyre nézve nem fognak vádalkut kötni sem az angolok, sem az amerikaiak. Ott nyilvánvalóan saját belső információs rendszerük lehetett.
- Akkor most a közeljövőre áttérve, Önök függetlenül attól, hogy két-három hónap múlva Alfons Mensdorff-Pouilly bíróság elé kerül, az osztrák ügyészséghez fordulnak és megpróbálják tőlük megtudakolni, hogy mégis felvetődött-e valami? Történt-e valami újdonság, ami esetleg a magyar hatóságokat érdekelheti?
- Így van. Azt hiszem, hogy ezt megtehetjük, és ezt szerintem minden további nélkül meg is fogjuk tenni.
- Akkor nem kell megvárni magát a tárgyalást, amikor ki fog derülni, hogy mi van a vádiratban.
- Nyilvánvalóan, de ez most megint egy olyan kérdés, hogy én nem tudom, hogy az osztrák vádirat tartalma kitől került ki, de nem az osztrák ügyészség hozta nyilvánosságra, illetőleg nem a bíróság. Valamilyen úton-módon kiderült, és én azt gondolom, hogy ha van olyan információ, amely Magyarország számára fontos, akkor azt fel fogjuk használni, ha meg nem lesz ilyen információ, akkor ez tulajdonképpen lezárja ezt a részt már egy időre.
- Vagy akkor a legközelebbi bécsi információ után újból beszélnek.
- Lehet, azt hiszem a Die Pressét tetszett említeni...
- Nem, ez most a Profil című hetilap.
- Ja, igen.
- Az egy komoly hetilap, nem a bulvársajtóhoz tartozik. Jó lapokról van szó, de ettől még ők is tévedhetnek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
