rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 20.

Szijjártó újabb hazugságának cáfolata
Veres János az MSZP országgyűlési képviselője, volt pénzügyminiszter


Bolgár György:
- Szijjártó Péter külügyekkel foglalkozó miniszterelnökségi államtitkár azt nyilatkozta, hogy a keleti nyitás politikájának megfelelően hamarosan közös alapot hozunk majd létre Kazahsztánnal, hogy ebből közös vállalatok, vállalkozások működését támogassák. Ez így elvileg akár jól is hangozhatna, de azért hozzátett valami mást is, mégpedig azt, hogy ezt a Gyurcsány-kormány annak idején elutasította, bár annak idején a kazah elnök felajánlotta. Mi pedig – mondta ő – azt gondoljuk, hogy ezt nemcsak meg kell fontolni, hanem el is kell fogadni. Szóval már megint minden jónak elrontói voltak annak idején? És ha igen, miért?

Veres János: - Először érdemes tisztázni néhány tényszerű dolgot. Annak idején, a mi kormányunk időszakában erről az alapról több fordulóban tárgyaltunk a kazah féllel. A többfordulós tárgyalás eredményeképpen elő volt készítve ennek az alapnak a létrehozásával kapcsolatos dokumentáció. Hogy aztán ezt az új keletű államtitkár úr miért nem ismeri, azt nem tudom, valószínűleg nem volt ideje fiatal korára tekintettel áttekinteni a külügyi nyilvántartást, vagy megkérdezni azokat, akik ehhez a témához értenek. Mindenesetre tényszerűen azt tudom mondani, hogy ha utánanéznek, akkor megtalálják ennek az alapnak az előkészítésével kapcsolatos tárgyalások emlékeztetőit. Hiszen jómagam is vettem részt ilyen tárgyaláson. Azaz nem igaz a hírnek az a része, ami arra vonatkozik, hogy egy ilyen típusú felajánlást Magyarország visszautasított volna. Nem utasítottuk vissza, elkezdtük a tárgyalásokat és viszonylag hosszú szakmai egyeztetések zajlottak arról, hogy pontosan hogyan is működhet egy ilyen.

- És miért nem tudott létrejönni végül?

- Csak azért nem tudott létrejönni, mert a kezdeményezés és a kormányzati ciklus befejezése között ahhoz túlságosan rövid idő telt el, hogy egy ilyen nemzetközi egyeztetéseket igénylő előkészítő munka befejeződhessen, és aztán azt tudják mondani, hogy rendben van. Úgy vettük át a kormányzást, hogy az akkori köztársasági elnök vitatta még azt is, hogy vajon szabad-e és lehet-e fogadni egyáltalán Magyarországon a társállam államfőjét. Hiszen annak idején Magyarországnak volt egy lezáratlan ügye Kazahsztánnal, egy kazah állam által el nem ismert követelés, amit később sikerült lezárnunk. Ez feltétele volt annak, hogy bármi fajta magas szintű egyeztetés, tárgyalás, államfői szintű kapcsolat létrejöhessen a két ország között. Ez megtörtént abban a nyolc évben, és ennek eredményeképpen, ahogy mondom, a tárgyalások előrehaladtak. Ezt úgy gondolom, át kellett volna venni az újkori fideszes kormánynak, és ezek után természetesen működtetni kellene ezt az alapot. Azaz, amit mi elkezdtünk, azt folytatják ők, és remélem, nem rontják el.

- De ezekből a szijjártói szavakból az derül ki a kevésbé bennfentesek számára, mint amilyen én is vagyok, hogy annak idején Önök elutasították ezt az ajánlatot, ők pedig most egy új ajánlatot fontolnak meg és el is fogják fogadni. De ezek szerint lényegében kész van egy megállapodás, lehet, hogy azt az eltelt évek miatt és a megváltozott helyzet miatt bizonyos tekintetben módosítani kell, de Önök nagyjából tető alá hoztak egy aláírható megegyezést?

- Azt tudom mondani, hogy 90 százaléknál nagyobb mértékben egyetértésre jutottunk ennek az alapnak a szabályait, működési módját illetően. 2009 tavaszán, amikor ezzel a kérdéssel utoljára foglalkoztam, polémia volt az, hogy végül is összesen egymilliárd legyen az alap, vagy pedig országonként egymilliárd legyen a hozzájárulás, és akkor kétmilliárdos alap jön létre. Ez a polémia akkor nem zárult még le.

- Egymilliárd micsoda? Dollár, euró?

- Dollár volt a velük folytatott tárgyalásoknak a pénzneme.

- És mondjuk 2009 tavaszán Magyarországnak azért nem sok tejbe aprítani való egymilliárd dollárja volt.

- Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon nehezen lehetett volna akkor ezt a pénzt előteremteni. Ennek ellenére a kormány akkor döntést hozott a Magyar Fejlesztési Bank bizonyos célirányos feltőkésítéséről, és a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítésével ilyen típusú célokra is figyelemmel voltunk annak idején. De őszintén mondom, hogy ez a dolog, ameddig én hivatalban voltam, ebben a stádiumban volt, én erről a miniszter kollégámmal tárgyaltam is kint, illetve tárgyaltam Magyarországon is vele erről a kérdésről. A szakértők pedig többszöri egyeztetést folytattak az előkészítés dolgában. Nem nagyon volt ilyen példa akkor még, hogy hogyan is kell ezt csinálni egy Európai Unión kívüli országgal. Ugye az unióval is egyeztetni kellett emiatt. Szóval nem egyszerű feladatról volt szó. De még egyszer mondom, több mint 90 százalékos készültségi állapotban volt akkor ennek az alapnak a szabályaira vonatkozó működési leírás, és a megállapodást a két országnak alá kellett ebben a kérdésben írni. Egyébként ez a gazdasági versenybizottság jegyzőkönyvében is szerepelt. Ilyen értelemben tehát, még egyszer mondom, van gazdasági előzménye ennek a kérdésnek. Ezt meg lehet nézni az irattárban azoknak is, akiknek esetleg nem volt idejük arra, hogy ezt megnézzék.

- Őszintén szólva csodálkoztam volna, ha az derül ki, hogy az a magyar kormány, amelyet az új alaptörvény lényegében egy bűnös kommunista utódpártnak minősít, nem akart volna kapcsolatot létesíteni azzal a Kazahsztánnal, amelynek az elnöke a 80-as évek közepétől az SZKP egyik vezetője volt, a szovjet tagköztársaság és Kazahsztán miniszterelnöke. Hát miért utálták volna ennyire egymást? De ezek szerint nemcsak, hogy nem utálták, hanem valószínűleg a gazdasági lehetőségeket is számba vették.

- Olyannyira számba vettük, hogy még egyszer mondom, az igazi probléma az volt a két ország kapcsolatában, hogy volt egy lezáratlan, még a beruházásból adódó olyan követelése Magyarországnak, amelyet nem ismert el Kazahsztán soha. Ezt aztán mi értékesítettük egy nyílt pályázat alapján, olyan módon, hogy ha a Kazahsztán állam által el nem ismert követelést valaki megveszi, akkor ezt követően a dolog lezárul. Illetve az akkori köztársasági elnök úr azt hiszem két éven keresztül éppen erre az ügyre hivatkozott bizonyos emberi jogi kérdéseknél, de nem gondolta, hogy találkozni kell Kazahsztán akkori és jelenlegi elnökével. Ezért húzódott el akkor több évig az ezzel kapcsolatos tapogatózó tárgyalások sikere. Aztán később bekövetkezett a magas szintű találkozó is. Amikor én kint voltam ezekben a kérdésekben tárgyalni, az akkori miniszterelnökkel is sikerült találkozni. Teljes egyetértésben voltunk abban, hogy ilyen típusú gazdasági együttműködés a két ország között kölcsönösen előnyös lenne. Sőt, aláírtunk egy olyan megállapodást, amelyben egy viszonylag jelentős útépítés szerepel egy magyar cég részéről Kazahsztánban, távol a fővárostól. Egy korábban már több hónapon keresztül előkészített szerződés megvalósulására került sor, amikor kint tárgyaltunk.

- Köszönöm szépen. Ezek szerint akkor irány az irattár.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái