rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 19.

„Több szabadságot” jelent a regisztráció
Vejkey Imre, az új választási eljárási törvény tervezetének egyik előterjesztője, a KDNP országgyűlési képviselője

Bolgár György: - Arra vagyok kíváncsi mindenekelőtt – bár nem ez a legfontosabb –, hogy miért osztották ki Önre és Kósa Lajosra ennek a törvénynek az elkészítését. Miért nem a kormány végezte ezt, nagyon fontos változtatásokról lévén szó?

Vejkey Imre: - Tudja, Bolgár úr, mi csapatban dolgozunk, és úgy gondolom, hogy a csapat része volt nemcsak Kósa úr és jómagam, hanem Lázár János és a mögöttünk álló szakértők is és így alakítottuk ki a szakmai véleményüket.

- A nyilvánosság sokféle elképzelésről szerezhetett tudomást az elmúlt hetekben, aztán nem minden került bele ebbe a törvényjavaslatba. Önök mennyi ideig vitatkoztak rajta?

- Ez a szakmai vita még a télen elkezdődött, és egészen mostanáig tartott. Nyáron a politika uborkaszezonját éli, csöndesebben tudtunk dolgozni rajta akkor és talán ezért vert nagyobb vihart most szeptemberben, hogy ezzel a törvénytervezettel indítottunk.

- Talán azért kavart nagy vihart, mert mégiscsak beletették ezt a bizonyos választási regisztrációt vagy előzetes feliratkozást, márpedig az első pillanattól kezdve, amikor elhangzott, lényegében az ellenzéki oldalról mindenki bírálta ezt, mondván, hogy itt a választójog súlyos korlátozásáról van szó. De erről mégsem mondtak le, finomították ugyan, de nem mondtak le. Miért?

- Tisztelt hallgatók, itt a kiinduló pontunk más. Az ellenzék kiindulópontja az, hogy mi egy kis nemzet vagyunk. Mi abból indulunk ki, hogy egy világnemzet vagyunk, millió számban élnek magyarok a nagyvilágban. Annak érdekében, hogy a jogosultak közül senki ne szoruljon ki a választás lehetőségéből, új megoldásokat kellett keresnünk. Az egyik ilyen az előzetes feliratkozás intézménye – mint ahogy most már a tisztelt hallgatók is tudják –, ugyanis nem lehet másképp nyilvántartásba venni a Kárpát-medencében élő magyar állampolgárokat, az itthon élő nemzetiségeket, továbbá csak ezzel a módszerrel tudjuk biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és tartósan külföldön dolgozó, de magyarországi lakóhellyel rendelkező embereknek a választást. Ha belegondolnak a tisztelt hallgatók, akkor csak London környékén legalább százezer magyar él. Elmondhatjuk azt is, hogy Németországban, illetőleg annak bajor tartományában is – ha leszűkítjük – sem kevesebb. Most már a kettős állampolgárok száma is kétszázötvenezer fő körül van, úgy gondoljuk, hogy 2014-re ez akár elérheti a négyszázezer főt is. Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy ha diszkriminációmentesen kívánjuk kialakítani a választási rendszert, akkor megkerülhetetlen az önkéntes feliratkozás intézménye, hiszen körülbelül egymillió embert épít arra, hogy egy egységes rendszert alakítsunk ki.

- Hadd mondjak egy alternatív változatot. Nem lett volna diszkrimináció, mégis egyszerűbb lett volna és senki nem kényszerült volna egy plusz aktusra, vagyis hogy bejelentkezzék a választásra. A Magyarországon élő, Magyarországon lakhellyel rendelkező be van jelentve, regisztrálva van, itt kötelező lakcímbejelentés van, Orbán Viktor sem tudna levelet írni a magyar választópolgárokhoz, ha ez nem így volna. Azok, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de esetleg évek óta külföldön élnek, dolgoznak és mondjuk nem jutnak a választási értesítőhöz, még mindig élhetnének azzal a jogukkal egy rendelkezés vagy törvénymódosítás szerint, hogy jelentkezzenek be, mert ők Londonban élnek, és ezért nem jutott el hozzájuk semmiféle választási értesítés. Az újonnan bekerülő kettős állampolgárok pedig úgyis regisztrálva vannak egyfelől, mert a nevük, címük, lakhelyük meg van, de számukra is fel lehetne ajánlani ugyanezt. Vagyis hogy regisztrálják magukat, ha részt akarnak venni a választásokon. Mi ezen a kettős mérce? Mindenki számára ugyanaz a lehetőség lett volna adott, csak éppen nyolcmillió magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárnak nem kellene egy külön lépést megtennie, hiszen már úgyis regisztrálva van.

- Sajnos ez nem teljesen így van Bolgár úr, mert egyrészt a határainkon túl élő kettős állampolgárok – értem itt elsősorban a Kárpát-medencében élő magyarokat – címe, illetve tartózkodási helye nincs regisztrálva. A másik fontos kérdés pedig az, hogy mindenképpen lennie kell egy rendszernek, nem lehet az, hogy egy embernek ilyen, a másiknak olyan szisztémát alakítunk ki, ezért lesz a Magyarországon élőknek is feliratkozás. A választói névjegyzéket az állampolgárok tulajdonképpen önkéntesen állítják össze, nekünk az a célunk hosszútávon is, hogy ne állami kötelezettség legyen, mint ahogy az korábban a szocializmusban volt. Az a kifejezett álláspontunk, hogy ez sokkal több szabadságot jelent az állampolgárok számára. Több szabadságot jelent és a feliratkozás a részvétel egy szélesebb lehetőségét fogja megteremteni. Senkit nem fog hátrány érni emiatt, nem lesz kitéve felesleges zaklatásnak. Most, illetve a legutóbbi választáson is többen kifogásolták azt, hogy telefonon, levél útján, személyesen zaklatták őket különböző aktivisták. Most azok a személyek, akik nincsenek fenn a névjegyzéken, akik nem iratkoztak fel, azok mind iktatva lesznek ebből a szempontból.

- Ha így marad, ahogy a tervezet tartalmazza, mindössze két hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy valaki levélben regisztráltassa magát. Ez rendkívül rövid idő, márpedig a társadalom nagyobbik része nem szokta használni az internetet, ennél is jóval kisebb része tudja az ügyfélkaput használni, vagyis marad a többség számára az a lehetőség, hogy elmenjen a jegyzőhöz regisztráltatni magát. Egy olyan felesleges bürokratikus aktussal terhelik meg a választást, amire sokan azt mondhatják, hogy a fene vigye az egészet, nem érdekes, oda se figyelek, majd lesz ez még máshogy is, de engem most hagyjanak békén. Önök is tudják ezt előre, mégis miért csinálják?

- Tisztelt Bolgár úr és tisztelt hallgatók, ez megint nem teljesen így van, mert az alap az, hogy a választópolgár névjegyzékbe vétel iránti kérelmét szeptember 1. napjától a szavazást megelőző tizenötödik napig tudja előterjeszteni. Tehát ez lesz a feliratkozási időszak. Különböző megoldások lesznek a határon belül, a határon túl, a Kárpát-medencében élő azon állampolgárok részére, akik Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkeznek és azon állampolgárok részére, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek. Én inkább azt az oldalát hangsúlyoznám Bolgár úr, hogy nemhogy szűkítjük, hanem szélesítjük. Tehát nemcsak az a lehetőség, hogy levélben tudnak a tisztelt választópolgárok feliratkozni, hanem valóban – ahogy mondta – ügyfélkapu útján is és személyesen is.

- Ez a „nem szűkítjük, hanem bővítjük” kijelentés a matematikatörténetben a nagy Fidesz-KDNP paradoxonként fog bevonulni szerintem. Amikor ma minden 18 éven felüli állampolgár számára nyitva áll a választás lehetősége, ám Önök ezt egy külön aktushoz kötik, hogy jelenthet ez bővülést? Ezt valószínűleg csak valamilyen új matematikai tétellel lehet majd bizonyítani.

- Én úgy gondolom Bolgár úr, hogy nem, mert – mint ahogy az előbb mondtam – a feliratkozás széles időtartamú lesz, az imént mondtam azt is, hogy sokféle módon lehet ezt majd megtenni. Ez nyilvánvalóan szélesíteni fogja a részvételt és nem csökkenteni. Különösen, ha figyelembe vesszük azokat a személyeket is, akik eddig nem tudtak voksolni. Mindenképpen úgy gondolom, hogy az állampolgári tudatosság felé fogunk elmenni.

- De az állampolgári tudatosság nem feltétlenül állampolgári jog. Nem olyan jog, amit alapvető emberi jognak minősítenek. Lehet az ember tudatos és kevésbé tudatos. A választási jog viszont mindenki számára nyitva kell hogy álljon, a kevésbé tudatos számára is. Önök azonban az ő számukra mégiscsak korlátozni akarják ezt a jogot.

- Nem korlátozzuk, tisztelt Bolgár úr és tisztelt hallgatók. Az imént mondtam, hogy rendkívül széles időtartamú lesz a feliratkozás és sokféle módon lehet majd eszközölni ezt a feliratkozást.

- Azt mondta néhány perccel ezelőtt, hogy lényegében az indokolta az egészet, hogy kiterjesztették a választójogot a határon túli kettős állampolgárságú magyarokra is és egységes rendszert kell bevezetni. Bár őszintén szólva nem értem, hogy mitől válik a rendszer egységessé vagy miért borítaná fel a rendszert, ha vannak már regisztráltak és csatlakoznak hozzájuk újonnan regisztrálandók. Azonban Önök már tudatában voltak ennek akkor, amikor tavaly húsvétkor elfogadták az új alkotmányt vagyis az alaptörvényt. Miért nem vették ezt bele? Miért kell most egy alaptörvény módosítással megteremteni a regisztráció lehetőségét? Lehet, hogy akkor még nem látták ilyen világosan ezt a rettentően világos helyzetet?

- Tisztelt hallgatók, az alaptörvény tavaly húsvétkor lépett hatályba. Nyilvánvaló, hogy lényegesen hamarabbi időpontban fogadtuk el, mint ahogy ezzel a regisztrációval elkezdtünk foglalkozni. A riport legelején mondtam Bolgár úrnak, hogy körülbelül ez év telén kezdtünk el foglalkozni vele. Tehát nyilvánvaló, hogy itt az alaptörvény és a VE közötti munkálatok között volt egy egyéves időszak.

- Magyarán az egy év alatt senkinek nem jutott eszébe, hogy változtassuk meg a választási eljárási törvényt és regisztráltassuk a népet?

- Nem erről van szó, tisztelt Bolgár úr, hanem arról, hogy az alaptörvény számos kérdést tartalmaz és ezek precíz, pontos szabályozását. Ide tartozik azonban az a tény is, amiről nem szabad megfeledkezni, hogy nemcsak eljárási törvényből áll a választási jog, hanem anyagi jogi törvényből is. Tehát először a választójogi választási eljárásról bármilyen gondolkodást végrehajtani. Akkor tudniillik még a választójogi törvény nem volt meg, amikor az alaptörvény hatályba lépett, illetve amikor az alaptörvényt megszavazták.

- Nem súlyos szegénységi bizonyítványa az alaptörvénynek az, hogy Önök elfogadják és azt mondják, hogy ez évtizedekre meg fogja szabni Magyarország sorsát, aztán most megint módosítani kell? Milyen alaptörvény az ilyen? Ha egy országban elfogadnak egy új alaptörvényt, sok helyen még azt is kikötik, hogy több parlamenti cikluson keresztül hozzá sem szabad nyúlni.

- Tisztelt Bolgár úr, amikor az ember szakértőkkel dolgozik és előretekint, sok mindent előre lát, van, amit nem lát előre. Mivel a társadalom, a társadalmi viszonyok rendkívüli mértékben változnak, ezért nekünk is számtalan oldalirányból is megoldásokat kellett találnunk. Természetesen volt olyan, amire akkor még nem kifejezetten gondoltunk, ezt utóbb most bepótoljuk.

- Van még egy érdekes vonása – nem is csak egy – a törvénytervezetnek, hogy nagyon egyszerűen jelöltté válhat bárki. Kétszáz ajánlás kell hozzá mindössze és ráadásul egy ember bárkit jelölhet. Tehát nemcsak egy embert, hanem akár összeáll egy csapat és több száz vagy több ezer jelöltet is ajánlhat szerte az országban, ami egészen kontrollálatlannak tűnik. Önök miért emelték fel a sorompót és miért engednek be mindenkit – lényegében kontroll nélkül – a pályára?

- Tisztelt hallgatók, itt fel kell hívnom egy EBESZ irányelvre és az 1990. évi Koppenhágai Egyezményre, továbbá az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának 25. cikkelyére a figyelmet. Ezek alapján azokban az országokban, ahol regisztráció van, elő kell segíteni azt, hogy minél könnyebben válhassanak jelöltté az állampolgárok. A jelöltállításhoz szükséges ajánlásokat az EBESZ úgy fogalmazta meg, hogy a lehető legminimálisabban kell megállapítani. E miatt jelöltük meg mi ezt a kétszáz főt, természetesen ez egy törvénytervezet, még nincs kőbe vésve. Amennyiben az ellenzék részéről olyan igények merülnének fel, hogy ez magasabb főben legyen meghatározva, akkor erről politikai vitát fogunk folytatni.

- Az például ki van zárva, hogy valaki elinduljon a választáson, de közben nem regisztrálja magát választóként?

- Az ki van zárva.

- Tudniillik előbb kell valakit jelöltté nyilvánítani, összegyűjteni a kétszáz ajánlását és bejelenteni az indulását, mint ameddig nyitva van a regisztráció lehetősége. Tehát elvileg elképzelhető, hogy mondjuk Önt jelölik, összegyűjti a kétszáz ajánlást és nyilván a pártja ezt szívesen meg is teszi Önnek, de Ön elfelejt regisztrálni és miután még nyitva az idő a jelölés lezárultáig, nem fogja senki Önnek mondani, hogy Vejkey úr regisztráljon már, hiszen nyitva van az idő, még két héttel a választások előtt is lehet regisztrálni. Szóval elvileg elképzelhető, hogy valaki elindul a választáson, győz, miniszterelnök lesz belőle, mert megválasztják és közben nem is regisztráltatta magát választóként.

- Nem, Bolgár úr, ez nem képzelhető el. Azért, mert magához a feliratkozás aktusához kötődik az, hogy valaki aktív, illetve passzív választójoggal bírjon arra a választásra. Abból következően, ha feliratkozik, akkor van jogosultsága arra, hogy válasszon és akkor van jogosultsága arra, hogy jelölt legyen.

- Tehát az benne is van a törvénytervezetben, hogy csak az lehet jelölt, aki előzőleg regisztrálta magát választóként?

- Igen.

- Értem. Ez a két-hárommilliós állami támogatás, ami a nyilvánosság előtt felvetődött – nem is akárkiktől –, de most nincs benn a törvénytervezetben, azért hiányzik, mert elvetették, túl sokba kerülne vagy még nem zárultak le erről viták és ez majd egy másik, akár törvénymódosításban, akár rendeletben lesz meghatározva?

- Tisztelt hallgatók, itt az utóbbi vonatkozás áll fenn. A kampányfinanszírozás és a pártfinanszírozás kérdése még vita alatt van és ebben is egy új szabályozás lesz. Tehát nincs lezárva ez a kérdés még.

- Abba belegondoltak, hogy ha ennyire szélesre tárják a kapukat, főleg nagyvonalú állami támogatás reményében, akkor akár sokan elindulhatnak, ezrek, sőt akár tízezrek is? A fejenkénti két-hárommillió forint tíz-húsz-harmincmilliárd forintos állami kampánykiadást jelent a mostani, ennél jóval kevesebbel szemben?

- Hogyne, ebbe a pénzügyeseink belegondoltak, ezért nyilvánvaló, hogy azon személyek, akik pusztán erre a pénzre próbálnának sandítani, azok nem fognak igazán előnyre szert tenni. Egyrészről azért, mert a jövőbeni szabályozás feltehetően majd úgy fog kinézni, hogy nem egyből a teljes összeg kerülhet lehívásra, hanem csak egy töredék része, és ha magán a választáson bizonyos százalékot nem ér el, akkor a teljes összeget vissza kell fizetnie.

- Akkor végezetül még egy dolog, ez a Nemzeti Választási Bizottság, amit Önök más módon állítanának fel, mint az eddigiekben, eleve kilenc évre választanák meg a tagjait kétharmados többséggel, ameddig pedig nincs kétharmad a leváltásukra, addig maradnak is a helyükön. Márpedig ez egy olyan szabályozási rendszer, amit más esetekben, más intézményvezetők megválasztásánál a különböző európai intézmények, az Európai Uniótól az Európa Tanács Velencei Bizottságáig rendszeresen kifogásoltak, hogy nem lehet ilyen hosszú időre beültetni választott tisztviselőket egy ilyen országos intézmény vagy szervezet élére. Mégis miért ragaszkodtak ehhez?

- Tisztelt hallgatók, én nem hallottam, hogy bárkinek problémája lett volna azzal, hogy az alkotmánybírák milyen hosszú időre vannak megválasztva. A Nemzeti Választási Iroda ugyanolyan független intézmény lesz, mint az Alkotmánybíróság. Nyilvánvalóan mindenkinek érdeke, hogy egy stabil, független intézmény hosszú távon tudjon működni.

- De arról hallott, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak jelölésével és megválasztásával kapcsolatban mindenkinek baja volt, országon belül és kívül is? Az rendben van, hogy őket tartósan hosszú időre választják, de az már kevésbé, hogy egyetlenegy ellenzéki párt sem jelölt és jelölhetett és nem is került be jelöltjei közül senki az Alkotmánybíróságba. Éppen ezért a kétharmadot formális biztosítékként kezeli Európa és kifogást is emel ellene.

- Nem értek ezzel egyet, tisztelt Bolgár úr, és a hallgatóknak mondom, hogy az ellenzéki pártok jelölhettek. Hogyne jelölhettek volna az alkotmánybírák tekintetében. Jelöltek is. Voltak jelöltek.

- Hát ez az, csak a parlament semmibe vette ezeket a jelöléseket.

- Nem vette, a demokratikusan megválasztott parlament döntött, hogy kit választ meg.

- Innentől kezdve viszont a kétharmad…

- Tulajdonképpen Ön most a demokratikusan választott parlament hatáskörét vonja kétségbe?

- Nem. Én azt vonom kétségbe, hogy kétharmados többséggel bármi megcsinálható. A nyugat-európai demokráciafelfogás is hasonló, úgy gondolják, hogy a kétharmados többség nem totális hatalmat jelent, a demokrácia szellemének nem felel meg. Akkor sem, ha alkotmánybírókat választunk, akkor sem, ha az eddigi Országos, mostantól Nemzeti Választási Bizottság tagjait. Ugyanis könnyen leválthatatlanokká válnak, a kétharmad nagyon ritkán ismétlődik meg a választások során. Egy kétharmad akár több évtizedre bebetonozhatja a saját jelöltjeit.

- Tisztelt Bolgár úr és tisztelt hallgatók. A Fidesz-KDNP nem kifogásolta meg azt az időszakot és azokat a döntéseket, amikor az MSZP-SZDSZ közösen, szövetséges kétharmados döntésekkel hozta meg a különböző személyi döntéseit.

- Hogyne kifogásolták volna, Vejkey úr.

- Ettől elkülönült teljesen a Fidesz-KDNP szövetség döntéssorozata. A Fidesz-KDNP döntései abszolút demokratikus elveken alapulnak, megnézzük, hogy ki a legrátermettebb arra a tisztségre, és arra szavazunk, ha ez parlamenti hatásköri kérdés. Ezek az aggodalmak, amiket különböző szirénhangok által lehet hallani, teljesen alaptalanok.

- Én a szirénhangok közé soroltam az Európa Tanács Velencei Bizottságát, Viviane Reding uniós biztost stb. De ha szirének, akkor ám legyenek.

- Úgy gondolom, hogy más interpretációban és ennek következtében, mint ahogy a tisztelt hallgatóság is tudja, a Velencei Bizottsággal és Reding asszonnyal is megfelelően megállapodtunk ezekben és feltártuk azokat a tényeket, amikről ők nem tudtak.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái