rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 13.

Az azeri kiadatásról
Róna Péter, közgazdász és jogász


Bolgár György:
- Azért hangsúlyozom, hogy Ön jogász is – egyébként az oxfordi egyetem tanára is –, mert az elmúlt hetekben Ön felvetett valamit ezzel a bizonyos azeri üggyel, botránnyal kapcsolatban, amire mintha nem lett volna igazi válasz kormányzati részről, és más oldalról sem próbálták meg a dolgot alaposan felderíteni vagy körüljárni. Ön arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai egyezmény, amelynek alapján átadtuk ezt a gyilkost Azerbajdzsánnak, tartalmaz egy fenntartást, amit Azerbajdzsán kormánya fűzött hozzá az egyezményhez, és ebből valami következik. Mi ez?

Róna Péter: - Ez a szerződés tartalmazza a 9. cikkelyt, amely a szerződő államok számára biztosítja a kegyelem gyakorlásának lehetőségét. Ezzel a cikkellyel kapcsolatban Azerbajdzsán egy fenntartást jegyzett be 2001 januárjában az Európa Tanácsnál, vagyis letétbe helyezte a fenntartását. Ez a fenntartás arról szól, hogyha Azerbajdzsán kiad egy másik szerződő félnek egy elítéltet, és az a másik szerződő fél kegyelmet kíván gyakorolni az elítéltre vonatkozólag, akkor szükségeltetik Azerbajdzsán előzetes hozzájárulása a kegyelemhez. A nemzetközi jog értelmében pedig, amikor egy ország ilyen fenntartást fogalmaz meg, akkor ugyanaz a fenntartás a másik szerződő félnek is rendelkezésére áll.

- Tehát megilleti a másik oldalt is ugyanez a jog? Még akkor is, ha mondjuk Magyarország nem fűzött ilyen fenntartást az egyezményhez.

- Így van, automatikusan megilleti a másik félt is ugyanaz a jog. Egyébként, ha ez nem így lenne, akkor nemzetközi szerződések borulnának. Tehát akkor mindenki mindenféle fenntartást bejegyezhetne, ami rájuk nézve kedvező. A visszatartó erő pontosan abból a nemzetközi jogszabályból származik, hogy akkor a másik fél automatikusan élhet ugyanazzal a fenntartással. Ebből következőleg felmerül egy kérdés. Kikérte Azerbajdzsán Magyarország jóváhagyását a kegyelem gyakorlására vonatkozólag, vagy nem? Ez egy nagyon egyszerű eldöntendő kérdés.

- Ön szerint a parlamentben fel kellene tenni azt a kérdést a magyar kormány képviselőjének, hogy érkezett-e Azerbajdzsántól egy ilyen hivatalos kérdés, hogy hozzájárul-e Magyarország ahhoz, hogy Azerbajdzsánban kegyelmet adjanak ennek az elítéltnek, és ha érkezett ilyen kérdés, akkor mit válaszoltunk rá.

- Így van.

- Ha nem érkezett, akkor viszont mi a teendő?

- Akkor viszont az elítélt egy szökevény, mert az ő megkegyelmezésének nincs jogi alapja. Ebben az esetben Magyarországnak joga van egy nemzetközi elfogató parancsot kiadni vele szemben.

- Így kell eljárnunk ezek szerint, ha mi valóban jóhiszeműen próbáltuk teljesíteni az európai egyezmény előírásait, és Azerbajdzsán ennek nem tett eleget.

- Igen.

- Tehát miután kegyelmet kapott az illető, pedig mi azt hittük, hogy tovább fogja tölteni a börtönbüntetését, viszont erre nem kértek tőlünk engedélyt, akkor most kérhetjük, hogy fogják el.

- Így van. A kegyelem érvénytelen, mert jogalapot nélkülöz, ezért meg lehet mondani, hogy tessék szépen elfogni, és visszaszállítani az illetőt Magyarországra.

- Ezek szerint a magyar hatóságoktól egyértelmű választ kellene kérni arra, hogy érkezett-e hivatalos azerbajdzsáni kérelem erre vonatkozólag vagy nem érkezett. Amennyiben pedig érkezett, mit válaszoltunk rá, ha pedig nem érkezett, akkor miért nem teszünk semmit. Gondolja, hogy ezzel előbbre fogunk jutni, vagy világosabbá válik a felelősség kérdése?

- Pontosan az a lényeg, hogy így világosabbá válik a felelősség kérdése. Mert most azzal mentegetőznek, hogy gondoltuk, hogy esetleg kiengedik vagy megkegyelmeznek, de minket átvertek. Ez egy teljes mellébeszélés, mert a nemzetközi jog nem így működik.

- Érdekes, hogy mindenki próbálja csillapítani a kedélyeket. Még az európai uniós országok külügyi és egyéb tisztviselői is igyekeznek azt mondani, hogy Magyarország jóhiszeműen járt el és Azerbajdzsánt próbálják jobb belátásra bírni vagy kritizálni.

- Ez egy másik kérdés. Az elképzelhető, hogy minderre Magyarország azt mondja, hogy nem érkezett ilyen kérdés, a kegyelemnek nincs jogalapja, de mi diplomáciai vagy külpolitikai megfontolásból ezt az ügyet lezártnak tekintjük. Ezt lehet mondani. Azonban azt a kérdést nem lehet kikerülni, hogy érkezett-e ilyen kérdés vagy kérelem, és ha igen, akkor mit válaszoltunk rá.

- Akkor a jövő heti parlamenti ülésszakra egy kérdést máris ajánlottunk.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái