rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 12.

A Sukoró-ügy: szabályozatlan a bejelentkezés és beköltözés
Bánáti János büntetőjogász, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Bolgár György: - A székesfehérvári törvényszék tegnap jogerősen felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól az Ön védencét, Joav Blumot, aki ingatlant vett Sukoróban néhány évvel ezelőtt. Tulajdonképpen ezzel indult el ez a bizonyos sukorói kaszinóberuházási ügy, ami közben részben véget ért, részben nem, hiszen jogi eljárások még folyamatban vannak, de maga beruházás természetesen elhalt azóta. A dolog azért érdekes, mert az Ön védencét felmentették, de Ön ezzel nem elégedett. Miért nem?

Bánáti János: - Azt mondanám, hogy tulajdonképpen kettős minőségről van szó. Védőként, Joav Blum ügyvédjeként, maradéktalanul elégedett vagyok az ítélettel, ahogyan maga Blum úr is. Hiszen ez azt jelenti, hogy – a büntetőjog nyelvére lefordítva – nem valósult meg bűncselekmény, ezt jelenti a felmentés. Azonban állampolgárként – ne vegye ezt senki nagyképűségnek, mert nem akarom átvenni Szabó Máté professzor úr szerepét, aki ombudsman – nem vagyok elégedett, mert az ítélet világossá tette, hogy a lakcímbejelentések körüli káosz nem egyszerűen problémás – ahogy az ombudsman úr egy jelentésében nemrég megállapította –, hanem rendkívül veszélyes állampolgárok ezreire nézve. Most nem arra gondolok, amikor fiktív bejelentésről van szó, és egy óvodai, bölcsődei elhelyezés vagy parkolási ügy miatt valaki bejelentkezik egy címre, miközben tudja, hogy soha nem fog ott lakni. Nyilvánvalóan el kell fogadni, hogy ez is bűncselekmény, de nem ezekért emelek szót, csak azért figyelmeztetem állampolgáraink jelentős részét. Azonban itt többről van szó és másról. Joav Blum esetében megállapította a bíróság – és ezt a másodfok is hangsúlyozta –, hogy Blum úr be akart költözni az ingatlanba, ténylegesen ez volt a szándéka, azonban a bejelentkezés megelőzte a tényleges beköltözést, hiszen fel kellett újítani az ingatlant, amit az ő esetében egy családi dráma – édesapja halála – akadályozott meg. A lényeg azonban az, hogy úgy foglalt állást a büntetőbíróság, hogy ha valaki megvesz egy ingatlant, amit felújít és értelemszerűen a felújítás után akar beköltözni, hiába van meg a valós beköltözési szándék, nem szabad addig bejelentkezni, amíg nem él ott. Ez lehetetlenné teszi a magyarországi helyzetet, mert például a felújításokhoz a közműveket át kell íratni. A közművek átíratásának viszont feltétele a bejelentkezés. Tehát ügyvéd kollégák nevében is beszélek, akikkel naponta csinálunk ilyen szerződéseket. Tudjuk, hogy ez úgy működik, hogy megveszi az új tulajdonos az ingatlant, másnap már be is jelentkezik, átíratja a közműveket, majd megkezdődik az átépítés, renoválás, festés, ami néha hetekig, néha hónapokig tart. Ez nem bűncselekmény.

- Ebben a konkrét ügyben arról volt szó, hogy a vádhatóság azzal vádolta Joav Blumot, hogy közokiratot hamisított. Bejelentkezett állandó lakosnak, miközben nem tartózkodott ott, egy percet sem töltött ott életvitelszerűen, és ezzel megtévesztette a hatóságot. Mindezt azért, hogy majd ottani állandó lakosként elkezdhesse a kaszinóberuházást.

- Igen, de az ítélet már megállapította, hogy ennek az ügyészi álláspontnak nagy része nem helytálló. Tehát nem azért jelentkezett be, hogy ez az ominózus kaszinóberuházás elindulhasson, erről szó nincs az ítéletben. Sőt, az ítélet most már jogerősen azt állapította meg, hogy be kívánt költözni, és hogy integrálódott a község életébe. Azonban azt is mondja, hogy formálisan sem szabad addig bejelentkezni, amíg nem lakik valaki életvitelszerűen az adott helyen. Ki kell mondanom, hogy ez pedig teljesíthetetlen, hiszen a végső határidő a beköltözéstől számított három nap. Tehát mintegy hetvenkét óra statáriális idő áll rendelkezésre, hogy kipakoljunk, a könyveket elhelyezzük a polcokon és elrohanjunk bejelentkezni. Tehát a valós élettől olyan idegen jogszabályi környezet van, hogy nem véletlen, ha Szabó Máté ombudsman azzal zárja a jelentést, hogy felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert egy teljesen új jogszabályi környezet előkészítésére, mert betarthatatlanok a bejelentkezésre vonatkozó szabályok.

- Magyarán a törvényszék helyesen, a törvényeknek megfelelően, csak éppen életidegen módon döntött?

- Pontosan. A törvényszéket, a bíróságot a hatályos jog köti, az ombudsmant azonban nem, ezért ő felhívhatja a jogalkotó figyelmét a változtatás szükségességére. A bíróság a hatályos jogból indult ki, de Joav Blumot egyértelműen felmentették. Az úgynevezett tévedés címén való felmentés az, amikor formálisan látszik egy bűncselekmény megvalósultnak, de büntetőjogilag nem jött létre a bűncselekmény. Tehát Joav Blumnál nem jött létre bűncselekményt, de azért vigyázni kell. Az olyan magyar állampolgároknál, akiknél ugyanez történik, de nem ismerik a nyelvet, fogalmuk sincs a szabályokról, rossz jogi tanácsot kapnak, esetleg nem hivatkozhatnak erre. Mindenesetre nem szabad a jelenleg hatályos szabályok szerint előbb bejelentkezni, mint beköltözni. Ez egy visszás helyzet, ezt határozottan kijelentem. Nagyon gyors jogmódosításra kell hogy sor kerüljön.

- A Blum-ügytől egy kicsit eltávolodva, a mostanában vitákban hallható választási regisztrációs tervekről is kérdezném. Hiszen, ha olyan törvényi szabályok léteznek ma Magyarországon, hogy mindenkinek be kell jelentkeznie törvény szerint oda, ahol életvitelszerűen lakik, akkor ez azt jelenti, hogy kötelező magam regisztráltatni valahol egy adott címen. Van egy ilyen létező kötelezettség, ugye?

- Így van.

- Magyarán minden állampolgárnak ezt meg kell tennie, sőt külföldieknek is, akik itt vesznek lakást, ugye?

- Hogyne.

- Tehát mindenki, aki itt él életvitelszerűen, az ezek szerint köteles regisztráltatni magát egy magyarországi lakcímen. Ennek alapján küldik ki a különböző leveleket is, például ha valamilyen hatóság vagy a kormány levélben fordul hozzánk, esetleg a véleményünket kikéri. Ezt akkor miért nem lehet regisztrációként felfogni, ha ez regisztrálás?

- Én ebben az ügyben határozott állásponton vagyok. A választással kapcsolatos kötelező regisztrációt én szellemi cenzusnak tartom. Felesleges, a külföldi példákra való hivatkozás, és félrevezető is. Külföldi példát mindig lehet mondani, egy jogrendszerből egy-egy elemet kiragadva, miközben arról elfeledkezünk, hogy az adott jogi háttér egyébként egész más. Ezért azt kell mondanom, hogy egy olyan nyilvántartással rendelkező országban, mint Magyarország, ez a regisztráció nem állítható be szükséges intézkedésnek. Én tehát kitartok amellett, hogy jobb híján szellemi cenzusnak nevezem. Ez nagyon sok, egyébként választásra jogosult, de nem igazán tudatos állampolgárt ki fog rekeszteni a választásból.

- Akkor megint térjünk vissza Sukoróra. Ez az ügy most ezek szerint jogerősen lezárult. Kér bárki felülvizsgálatot a kúriától?

- Jogerős az ítélet, és miután mindkét fokon felmentés volt, ezért harmadfokra ez alapján nincs lehetőség. Elméletileg a felülvizsgálat lehetőséget adna rá, de nyilvánvalóan ez a felmentés bizonyítékok mérlegelésén, értékelésén alapult, ezért az ítélettel szemben nincs helye felülvizsgálatnak.

- Tehát ez az ügy jogerősen lezárult, de Sukorónak van egy másik, talán sokkal jelentősebb ügye, amellyel kapcsolatban hamarosan elkezdődik a bírósági eljárás. Mi köze van ennek a mostani ügynek ahhoz?

- Nincsen közük egymáshoz. Azzal a büntetőüggyel, amelyet az újságból nyert értesülések alapján, ha jól emlékszem, a szolnoki törvényszékhez tettek át, és ahol az a vád tárgya, hogy az a bizonyos szerződés, amelynek alapján az albertirsai ingatlanokat, a sukorói ingatlanra cserélték, és ez a magyar államnak vagyoni hátrányt okozott, ez a mostani csak annyiban függ össze, hogy mindkettőnél Joav Blum sukorói ingatlanáról van szó. Tehát ezzel a mostanival nem függ össze az ügy. Joav Blum úr abban az ügyben nem is vádlott, ennek megfelelően én nem is járok el abban védőként.

- De az ő telkeiről volt szó és az ő telekcseréjéről.

- Az ő telkeiről volt szó, de a magyar állam nevében eljáró vagyonkezelőket gyanúsítják azzal, hogy az ő közreműködésük folytán keletkezett hiány a magyar állam vagyonában. Ezért Joav Blumot abban az ügyben – ahogy az ilyen ügyeknél általában szokás – tanúként hallgatják meg.

- Meg is hallgatták őt tanúként az eljárásban?

- Meghallgatták.

- És annak alapján, amit ott elmondott, ezek szerint kizárták a további eljárásból, nem vonták gyanú vagy vád alá.

- Nem.

- Mert semmiképpen sem volt bizonyítható vagy gyanítható, hogy ő bármilyen módon csalárd telekcserében működött volna közre.

- Azért azt hangsúlyozni kell, hogy nem úgy történt, hogy gyanúsított volt, de ezt megszüntették. Nem is merült fel a gyanúsítottá nyilvánítása az ügyben, végig tanúként szerepelt és így szerepel jelenleg is.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái