A New York Times az éhségsztrájkról
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 13. csütörtök, 02:36
- (hj)
A The New York Times című lap Magyarok éhségsztrájkot folytatnak a választási szabályok miatt címmel közölt cikket.
A vita misztikusnak tűnik, de Magyarországon magasra csapnak körötte az indulatok – elég magasra ahhoz, hogy egy volt miniszterelnök éhségsztrájkot kezdjen miatta.
Az egyhetes koplalás, amelyet a budapesti parlament épülete előtt, sátrakban folytatnak, a legfrissebb és az eddigi legnagyobb feltűnést keltő tiltakozás Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök politikája ellen, akit azzal vádolnak, hogy aláássa Magyarország ifjú demokráciáját.
A tiltakozás közvetlenül azon javaslat ellen irányul, hogy meg akarják követelni: mindenki, aki szavazni akar a választásokon, legalább két héttel korábban regisztráljon – ez a gyakorlat sok más országban létezik. A bírálók azt állítják, hogy ez a kormányzó pártnak nagy előnyt adna, továbbá lehetőséget a csalásra.
Az éhségsztrájk az Orbán politikája által felszított szenvedélyek látványos jelképe. Orbán a jobbközép párt, a Fidesz karizmatikus vezetője és egykori antikommunista harcos, akit azzal vádolnak, hogy túl nagy hatalmat összpontosít hívei kezében.
Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció), volt miniszterelnök, aki három kollégájával vasárnap kezdett éhségsztrájkot, maga is ellentmondásos figura, nem utolsó sorban egy hangfelvétel miatt, amely 2006-ban bukkant fel, s amelyen hallható, amint azt mondja, hogy ő és pártja hazudott a választóknak a gazdaságról, hogy megnyerjék a választásokat.
A magyarországi fejlemények rávilágítottak arra a tényre is, hogy az Európai Unió ugyan jelentős befolyást tud gyakorolni egy országban, amely csatlakozni akar, és kötelezni tudja a jelöltet, hogy hajtson végre reformokat, de jóval korlátozottabbak a lehetőségei, ha egyszer már felvették az országot.
Magyarország nyolc éve csatlakozott az EU-hoz, annak a 12 új, többnyire volt kommunista tagállamnak az egyikeként, amelyeket 2004 és 2007 között vettek fel. Azóta ezek közül az országok közül néhányban populista vezetők kerültek hivatalba, de egyikük sem ütközött meg az európai hatóságokkal olyan nyíltan, mint Orbán most, második kormányzása idején.
A feszültség 2010-ben vette kezdetét, amikor egy földcsuszamlásszerű győzelem kétharmados parlamenti többséghez juttatta Orbánt, és ezzel hatalmat adott neki arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt, és vitatott törvényeket vezessen be, mint például az, amely a média felügyeletét szabályozza.
Az EU Bizottsága, a szervezet végrehajtó testülete több ízben kifejezésre juttatta a magyarországi fejlemények miatt az aggályait. De a bírálatai csak részletekre irányultak, egyebek között a médiatörvény néhány vonatkozására, az adatvédelmet és az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekre, és a központi bankra vonatkozó néhány változtatásra, amely aggasztja a Nemzetközi Valutaalapot is.
A kormány azt mondja, hogy könnyű lesz eleget tenni a szavazók regisztrálására vonatkozó törvénynek. Az állampolgárok választás előtt regisztrálhatnak személyesen, levélben vagy az interneten egy 7-8 hónapos időszakban. Egyes bírálók szerint azonban Orbán pártja jobban szervezett a támogatók regisztrálása szempontjából, mint más pártok, miközben mások amiatt aggódnak, hogy a kormány manipulálni fogja a listákat. A következő általános választások 2014-ben esedékesek.
„Úgy látjuk, ezek a lépések nem azt szolgálják, hogy a választások demokratikusabbá legyenek, hanem korlátozzák a magyarországi emberek lehetőségét arra, hogy demokratikusan kidobják a kormányt” – mondta Vadai Ágnes, az éhségsztrájkolók parlamenti szövetségese.
„Nem csupán a kormány által akart változtatások miatt vagyunk itt, hanem fel akarjuk hívni az emberek figyelmét arra is, hogyan építi le a kormány a demokráciát” – mondta Vadai.
Orbán hivatala nem kívánta közvetlenül kommentálni az éhségsztrájkot, ehelyett a miniszterelnök regisztrációs törvényt védő kijelentéseit kínálta fel: „Magyarok világszerte élnek tízezrével. Az előzetes regisztrálásról szóló törvény elfogadása az egyetlen mód arra, hogy biztosítva legyen a lehetőségük a szavazásra”.
Orbán a politikában töltött évei alatt éles bírálatokat váltott ki, és éles válaszokat adott rájuk. „1998 és 2002 között a nyugati sajtó azt állította, hogy Hitlerre és a Ducére emlékeztetek. Most Putyinhoz és a fehérorosz elnökhöz hasonlítanak. Önökre hagyom annak megítélését, hogy ez előrelépés, vagy sem” – mondta tavaly.
Az éhségsztrájk szervezői azt tervezik, hogy szombaton nagygyűlés keretében fejezik be az akciójukat. Az ellenzők egy ellentüntetésre szóló felhívást tettek közzé a facebookon: tömeges piknikre hívták az embereket Gyurcsány sátra elé.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
