rss      tw      fb
Keres

Földmentés magyar módra

Gulyás András


Úgy tűnik, a magyar nemzet(i összefogás) kormánya új frontot nyit az Unióval szemben, ilyetén formán is megerősítve hazánk nemzetközi tekintélyét. Az elképzelés szerint, amikor már szabad lesz a földpiac, mert már semmi módon nem sikerül azt a nekünk oly kedves eladási moratóriumot prolongálni, akkor a magyar állam elővásárlási jogot tart fönn magának. Tehát ígérjen bár a vér-, bár mostanában inkább esőáztatta szent magyar (termő)földért bármennyit is egy osztrák vagy szlovák gazda, vagy termelőegység, az állam majd jól ráígér, megveszi, és bérbe-, esetleg eladja egy magyar gazdának. (Nem cégnek, mert akkor a bankoknál köt ki az a föld, onnan meg ki tudja, hol, lehet hogy egy szomorú napon Angliában találja magát, itt meg egy luk lesz a helyén…)

Sosem értettem igazán az elővásárlási jog természetrajzát, ha egyáltalán van neki olyan, de józan paraszti ésszel – és ide az kell, paraszti, meg józan – úgy tudom a dolgot elképzelni, hogy mondjuk jön a földre éhes külföldi – esetleg éppen magyar identitású – valaki, és aszongya a magyar gazdának, hogy ő biz megvenné a Laposon azt a harminc hektár földet ennyiért és ennyiért.  Nem addig a’ – mondja majd a gazda –, első az állam! Akivel tudatja is nyomban, hogy szemet vetettek a földjére egy rakás pénzért. – Úgy? – így az állam, én meg adok érte ugyanannyit, sőt még többet is, enyém a föld. Hogy aztán honnan lesz a magyar államnak annyi pénze, hogy európai árakon korlát nélkül vásárolja föl az esetleg csak falból egyezkedő külföldiek elől a földeket, azt majd Varga Mihály megmondja, miután megszámolta a csontvázakat.

És akkor mi lesz azzal a termőfölddel, amit sikeresen megmentettünk magunknak? Ahogy arra fentebb céloztunk, azt biz’ kiadja haszonbérbe az állam egy magyar gazdálkodónak, esetleg eladja nyomott áron, mert hisz a magyarnak még annyi pénze sincs, amennyiért a külföldi megvette volna, nem még annyi, amennyiért végül az állam.

És akkor mindenki jól jár, kivéve a nemzeti egységbe tömörült földnélküli Jánosokat, akiknek adóforintjait költi gálánsan a magyar állam egy szent – bár korántsem biztosan eurokompatibilis – cél érdekében.

Jut eszembe végül: Mi lesz a kettős állampolgárokkal? Mert például egy szlovákiai magyar simán vehet majd földet, hiszen közben elveszti szlovák állampolgárságát, tehát színmagyar. De ha egy erdélyi vagy délvidéki kettős állampolgár talál földet venni, akkor ugye hazaviszi, kicsomagolja, és ha nem tetszik neki, majd eladja egy román honfitársának, és megvan a baj. Nem volt elég nekik Erdély, meg a Partium?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!