rss      tw      fb
Keres

Tagesspiegel: Egyelőre csak verbális támadások Magyarországon a zsidók ellen




A Der Tagesspiegel című német lap Raoul Wallenberg, A budapesti védő címmel közölte Nik Afanasjew cikkét: Száz éve született Raoul Wallenberg. A svéd diplomata a náci időkben  magyar zsidók tízezreit mentette meg. Akinek utódait most támadások érik. Nyomkeresés.

Raoul Wallenberg 1944-ben alig hat hónapig tevékenykedett a budapesti svéd követség titkáraként. Aztán szovjet katonák elhurcolták. Ez a rövid idő azonban elegendő volt a diplomatának arra, hogy „svéd menlevelekből” és védett házakból álló rendszert találjon ki, és zsidók ezreit mentse meg a deportálástól.

Idén, Wallenberg születésének 100. évfordulóján, augusztus 4-én, maga Barack Obama amerikai elnök is szót kért. „Amikor a budapesti zsidókat sárga csillaggal jelölték meg, Raoul Wallenberg védelmet nyújtott nekik a kék-sárga svéd zászló alatt. Amikor a táborokba induló vagonokba zsúfolták őket, Wallenberg kihozta őket onnan. Amikor a halálmenetekbe küldték őket, étellel és vízzel ment utánuk, ami életeket mentett” – mondja az amerikai elnök Wallenbergről, akit 1981-ben, Churchill után másodikként az Egyesült Államok díszpolgárává nyilvánítottak.

Budapest a Wallenberg évet ünnepli, New York szombaton Raoul Wallenberg Avenue-t, Stockholm Wallenberg-emlékművet kap, és Berlin-Wilmersdorfban új Wallenberg-mellszobrot lepleznek le a Miatyánk templomnál, nem messze attól az utcától, amelyet 1967-ben Wallenbergről neveztek el. A mellszobor Peter Bulow munkája, akinek a családja Budapesten élte túl a Soát. Éppen ott, Budapesten a megmentett zsidók utódai egyre inkább támadásoknak vannak kitéve.

A budapesti zsidó közösség központja a Nagy Zsinagóga, egy 1859-ben, mór stílusban felépült monumentális építmény. Ez Európa legnagyobb működő zsinagógája, 6000 hívőnek kínál helyet, belül félkörívek és arany gyertyafény uralja, kívülről az Oranienburger Strassén lévő berlini zsinagógára emlékeztet. 1944-ben lóistállónak használták, „mert a lovak akkoriban sokkal fontosabbak voltak mint az emberek” – mondja Fröhlich Róbert rabbi. A keret nélküli, értelmiségi szemüveget viselő kis ember jó humorú beszélgető partner. Olyan, aki sajnálja, hogy a zsinagógában többnyire kevés a hívő, de ugyanazzal a lendülettel azt is hozzáteszi, hogy ritkán megy végig a középső járaton, a két hatalmas csillár miatt, hiszen az ember isten házában sem tudhatja soha, mi jön felülről.

Mintegy 150 ezer zsidó él ma Magyarországon. A második világháború előtt a számuk elérte a 800 ezret. Ha az ember a közösség tagjait kérdezi az egykori gettóban, amely ma az ifjúsági szubkultúra divatos negyede Budapest központjában, különféle véleményeket hallhat. „A problémát nem a törvénymódosítások jelentik. Hanem a minden idegennel szembeni ellenséges hangulat, amelyet a Fidesz ösztönöz” – mondja a jobboldali nemzeti kormányról egy ortodox viseletben lévő fiatalember .

„A hétköznapjainkat nem az antiszemitizmus határozza meg” – mondja Fröhlich rabbi. Ez Magyarországon amúgy is vidéken a legerősebb, ahol alig akad zsidó, viszont annál több a jobboldali radikális párt, a Jobbik követője – mondja. „Ez bizonyítja, hogy az antiszemitizmus remekül megvan zsidók nélkül” – teszi hozzá. Az újra fellángoló antiszemitizmus oka nem a Fidesz és a tekintélyelvű Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos politikája; a zsidó közösségeknek nyújtott támogatások összegét nem csökkentették. Fröhlich rabbi tavasszal még azt mondta: „A közösségünk tagjai egyelőre verbális támadásoknak vannak kitéve, de attól tartok, hogy testi erőszakra is sor fog kerülni.”

Azóta egy öreg zsidót megvertek a Nagy Zsinagóga közelében, és izraeli turisták a Wallenberg-emlékművet felkeresve sertéslábakat találtak a szobron – szoborgyalázás a magyar neonácik stílusában. Nem sokkal később Schweitzer József volt főrabbit ismeretlenek az utcán antiszemita szidalmakkal támadták meg. Magyarország elnöke elítélte az incidenst, és meglátogatta a 89 éves főpapot. Emiatt és más eset miatt mégis diplomáciai botrány tört ki, amikor Izrael visszavonta Kövér László parlamenti elnök Wallenberg-emlékünnepségre szóló meghívását.

Wallenberg halálának körülményei a mai napig nem tisztázottak. A két leggyakoribb verzió szerint a diplomata 1947-ben, szovjet fogságban, a hírhedt moszkvai Ljubjanka börtönben halt meg szívinfarktusban, vagy ott ölték meg. Ám az elmúlt évtizedekben mindig újra jelentkezek emberek, akik azt állították, hogy Wallenberget különféle szovjet táborokban látták, még sok évvel 1947 után is. Egy új Wallenberg-életrajzban Bengt Jangfeldt publicista viszont azt írja, hogy a Vörös Hadsereg katonái Wallenberg autójában 15 kilogramm aranyat és ékszert találtak, amelyet az üldözött zsidók számára akart biztonságba helyezni. Jangfeldt erről azt mondta a Swenska Dagbladet című svéd lapnak: „Az oroszok alighanem abból indultak ki, hogy Wallenberg a Vörös Hadsereg elől náci kincseket akart elrejteni.” Wallenberg családja, akkoriban Svédország egyik leggazdagabbja, keveset tett a történtek felderítése érdekében. Vélhetően nem akarta kihívni az új világhatalom Szovjetuniót, és nem akarta reflektorfénybe állítani a német náci hadigazdasággal folytatott saját üzleteit. Miközben a budapesti védőt ezen a hétvégén világszerte méltatják, a Wallenberg által megmentett zsidók utódainak Magyarországon újra meg kell harcolniuk társadalmi állásukért. Mi több, félteniük kell testi épségüket és életüket.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!