FT: A bankok és a pénzintézetek nem szavaznak két év múlva (plusz elemzők véleménye)
- Részletek
- Szemle
- 2012. július 28. szombat, 04:13
- Galamus-csoport
A Financial Times beyond-brics című blogjában Kester Eddy írását közölte Magyarország-IMF – még mindig nincs megállapodás címmel.
„Ha nem tudsz jó hírt hozni, ne hozz semmilyen hírt” énekli Bob Dylan a Wicked Messenger című számában: úgy tűnik, az az EU–IMF-tárgyalóküldöttség hasonló vonalat követ, amikor a Magyarországgal egy új hitelről folyó tárgyalásokról van szó.
A csoport szerdán hagyta el Magyarországot a csend baljós viharának közepette, sajtókonferencia és közlemény nélkül, a kormánnyal és a partnerek széles körével, közük a központi bankkal folytatott egyheti előzetes tárgyalások után.
Ez nyolc hónappal – és a tárgyaló küldöttség két látogatásával – az után történt, hogy Orbán Viktor kormánya első ízben kérte azt, amit ő „biztonsági hálónak” nevez, amit ma 15 milliárd euróra becsülnek, és ami Magyarország bajban lévő gazdaságának megtámogatásához szükséges.
A magyar fél azonban továbbra is derűlátást sugároz: szerinte a dolgok, ha nem is pontosan sínen vannak, legalább tisztázhatók.
A segélyről szóló tárgyalások „ígéretesek”, annak ellenére, hogy vannak nézeteltérések a bankadók, felett – mondta a miniszterelnök szerdán, bár a magyar vélemény eltér az IMF-étől abban, hogy a bankok nyereségességének helyreállítása nélkülözhetetlen lenne a gyorsan beinduló magyarországi növekedéshez.
Varga Mihály, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője csütörtökön reggel az állami rádióban folytatta azt a vonalat, amely szerint a az EU-val és az IMF-fel késő őszre el lehet érni a megállapodást, annak ellenére, hogy nézeteltérések vannak az új magyar pénzügyi tranzakciós adóról és a költségvetési tervekről.
„Őszintén remélem, hogy késő őszre megszülethet a megállapodás” – mondta Varga, és hozzátette, hogy a megoldatlan kérdések között szerepel a 2013-ra szóló költségvetés, a makrogazdasági kilátás és a közszférában való leépítés.
Azt is beismerte, hogy az EU és az IMF, akárcsak az Európai Központi Bank, a Nemzeti Bank függetlenségének megsértéseként értékeli azt, hogy Magyarország a pénzügyi tranzakciós adót ki akarja terjeszteni a központi bankra is, de Varga azt mondta: e téren nem lesznek „engedmények”; „a pénzügyi ágazatnak fel kell vállalnia a szerepét a tehermegosztásban”.
(Jogi és gazdasági szakértők már felhívták a figyelmet arra, hogy a központi bank megadóztatása nem csupán a jogi szabályozást sérti, hanem végső soron pénzügyi fikció, amely nem termel tényleges bevételt az államnak.)
Varga szerint a kormány a tervezett tárgyalási szünetet arra fogja felhasználni, hogy jogszabályokat módosítson, „ha ez szükségessé válik”.
Ám ami udvarias nézetkülönbségnek tűnik a média-morzsákból, az egészen másként nézett ki a tárgyalóteremben: egyes bennfentesek szerint az Orbánnal tartott találkozó messze nem volt kellemes csevegés.
Bármi legyen is az igazság, a piacok alig vették észre a tárgyaló küldöttség csendes távozását; csütörtökön délután az euró-övezet hangulatát követve a forint árfolyama 284 volt az euróval szemben, némileg javult a szerdai 288-289 után.
„Nem látnék bele túl sokat a forint mai javulásába. Az IMF és a kormány közötti tárgyalásokról érkező rossz hírnek csak akkor van érzékelhető hatása, amikor rossz a nemzetközi hangulat. Ma az egész kérdéskört az euróövezet hírei uralják, (de) ez nem jelenti azt, hogy idővel megint a kérdésre koncentrálnak” – mondta Samu János, a budapesti Concorde Securities közgazdásza a beyond-brics blognak.
Tehát várható-e valóban őszre megállapodás, ahogyan Varga reméli?
Samu szerint ez piaci ösztönzés kérdése – amíg a finanszírozási költségek elfogadhatók a kormány számára, Budapest tovább játszadozik majd.
„Ha megállapodást akartak volna, megkaphatták volna februárban. A kormány nem akarja elfogadni, amit az IMF akar. Bármiféle megállapodás csakis akkor születhet, ha lesznek olyan adóemelések, amelyek a felső középosztályt és a jobb módúakat érintik, (de) a bankok és a pénzintézetek nem szavaznak két év múlva” – mondja.
Samu szerint a magas jövedelműeket érintő adóemelés „akadály lehet” a megállapodás elérésében.
És ennek eredményeként a piac nyomásának hiányában a történet folytatódni fog, vagy ahogyan ő megfogalmazta: „A haladás mostantól kezdve még lassúbb lehet, mint amit eddig tapasztaltunk”.
Magyarországon – ahogyan Dylan mondhatta volna – az ember biztos lehet benne, hogy a vonat lassan jön.
***
Londoni vélemények: már az is siker, hogy a kezdet kezdetén nem szakadtak félbe a megállapodások
Az MTI híre szerint jelentősen eltérő előrejelzéseket adtak az új magyar finanszírozási programról szóló megállapodás létrejöttének várható időpontjáról a héten lezárult IMF/EU-egyeztetésekről szóló kommentárjaikban londoni felzárkózó piaci elemzők.
Több citybeli szakértő ugyanakkor egybehangzóan azt jósolja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU a programról szóló tárgyalásokon „nem lesz engedékeny”.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének közgazdászai Változatlanul szeptember végére valószínűsítik a megállapodás létrejöttét, de látják a késés kockázatát is.
Összeállítottak egy listát azokról a kérdésekről, amelyekben az elhangzott nyilatkozatokból úgy látják, nézeteltérések vannak az IMF/EU-küldöttség és a magyar kormány között.
Ilyen az egységes jövedelemadó-kulcs, a jövő évi költségvetéshez használt makrogazdasági előrejelzések – a Morgan Stanley szerint az IMF hivatalos közleménye arra utal, hogy ezeket a prognózisokat a valutaalap túl derűlátónak tartja –, a pénzügyi tranzakciós adó, valamint a Költségvetési Tanács szerepe. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy ez a kérdés kifejezetten nem merült fel egyetlen nyilatkozatban sem, de ők úgy gondolják, hogy valószínűleg ez is a vitás pontok között van. Ugyanakkor ez a lista „korántsem teljes”, és a tárgyalások során további kérdések merülhetnek fel. Magyarország „igyekszik nem túl sokat feladni” az IMF/EU-tárgyalások során, mivel „ha túl sokat feladna, az politikai vereségnek tűnhetne”. Mivel azonban az IMF és az Európai Bizottság részéről sem várható túl sok engedmény, a ház londoni elemzői „rázós, időnként bizonytalan kimenetelű” tárgyalási folyamatra számítanak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői
Októberi egyezséget jósolnak, szintén azzal a kitétellel, hogy növekedett a kockázata a tárgyalások ennél későbbi befejezésének.
Az IMF/EU-tárgyalások valószínűleg nehéznek bizonyulnak, és növekedett annak a kockázata, hogy a megállapodás a JP Morgan előrejelzésében szereplő októberi időpontnál későbbre csúszik. Ugyanakkor Magyarország devizafinanszírozási igényei „erőteljesen ösztönzik” a kormányt a megállapodás elérésére még az idei név vége előtt, de legkésőbb 2013 első negyedében.
A Barclays bankcsoport londoni elemzőstábja
2013 elejére valószínűsíti a megállapodást.
A héten lezárult IMF/EU-egyeztetések „ígéretes kezdetnek” tekinthetők, és pozitív fejlemény, hogy a tárgyalások „sikeresen elkezdődtek, anélkül, hogy félbeszakadtak volna”. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak a bankszektorral kapcsolatos politikája a fő akadályozó tényező. Az IMF az egyeztetés során a bankszektor jövedelmezőségének helyreállítását szorgalmazta, annak érdekében, hogy létrejöjjenek a feltételei a hitelkihelyezés újbóli növekedésének. Ebből arra lehet következtetni, hogy az IMF ellenzi a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését. Összességében megállapítható, hogy az IMF-nek és az EU-nak „erőteljes nézetei” vannak, és valószínűtlen, hogy ezeket jelentősen módosítanák a tárgyalások során. A kormány sem akar azonban „rögtön engedni”, és inkább a lassú haladásra törekszik „a lehető legjobb alku” elérése végett.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
