Galamus.hu - Orbán: ha a Jóisten megsegít, a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más politikai rendszereket (plusz Demján)

Orbán: ha a Jóisten megsegít, a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más politikai rendszereket (plusz Demján)

Nyomtatás

Részletek: Szemle; 2012. július 27. péntek, 07:30; Galamus-csoport

Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csütörtöki kibővített elnökségi ülésén – kéthetes konzultációsorozata záró állomásán – beszélt. Az ülésen Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke meghívására vett részt Cséfalvay Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával, Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral együtt. A VOSZ képviseletében jelent volt még Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, Lits József, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke és Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke. (Lábjegyzetben közöljük az Orbán–Demján egyetértés főbb pontjait.)

Amit mondott, röviden:

1. Reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, és a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket
2. Ha Magyarország kimarad Közép-Európa történelmi felemelkedési esélyéből, akkor a hanyatló Nyugathoz fog csatlakozni
3. Demján Sándorral nem dolgoztunk feleslegesen, itt vannak a kínaiak
4. Ha nem lett volna hitelből béremelés, ma nem vesztenénk minden évben 500 milliárdot
5. Az oda nem figyelést tudják be annak, hogy a szakadék széléről kellett visszarántani az országot
6. Egyetlen forint sem maradhat benne az EU-ban
7. Az egykulcsos marad, de a gazdagok pénzét befektetési alapba kéne terelni, amivel tulajdont szerezhetnek
8. Meg kell állapodni, Magyarország mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön
9. „Nem érzelmi kérdés az IMF-fel való viszony”: vashideg logika, csigavér, higgadtság kell a tárgyalásokhoz
10. Saját IMF-politikája ésszerű volt, ha ugyanis az IMF itt lett volna az elmúlt két évben, a kormány nem tudta volna kivetni a különadókat
11. A közmunka azoknak van, akiknek társadalmi-szociális képességei csupán arra elegendőek, hogy segélyért folyamodjanak. A cél: egyetlen fizikailag munkaképes se kapjon szociális segélyt
12. Az összes szociális segélyt, a gyerekeknek járó támogatásokat is a „munka rendszerén” keresztül kell eljuttatni
13. Az ország egységesítésének érdekében nem az ellenzékkel való parolázásra van szükség, hanem arra, hogy segély helyett mindenki munkát kapjon. Az érintettek is ezt akarják
14. A külföldi anyabankok állapota miatt csökken a hitelezés
15. Szerinte túl sok áfa marad kint, a magyar társadalom nem méltányolja a kormány adócsökkentését. Szerencsére az adóhivatalnak komoly erőtartalékai vannak a behajtásban
16. A magyar társadalom az elmúlt húsz évben tapasztalt legszélesebb összefogás állapotában van
17. „Ha van erő, van összefogás” – főként egy ilyen félázsiai népségnél, mint a magyar
18. Gazdasági versenyelőny a társadalmi béke megőrzése
19. Orbán Viktor beszédének végén köszönetet mondott a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket.

Együtt (MTI-fotó: Kovács Attila)

És hosszabban:

1. Reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, és a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket
Igaza van Demjánnak, súlyos helyzetben vagyunk. Olyan mélységű átrendeződés történik a világgazdaságban, és azon belül az európai kontinensen, amely – bár jellegében más –, de következményeiben és súlyában összevethető az 1990-es nagy átalakulással. Új gazdasági rendszereket kell felépíteni Közép-Európában, „és reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni”.

Megint elmondta: a nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán látszik haladni, míg Közép-Európának óriási felívelési esélyei vannak. Ez jó hír, viszont a tragikus hír az, hogy ennek nem vagyunk automatikusan a részei. 2002-ben még nem volt kétség afelől, hogy ha Közép-Európára jó idők jönnek, akkor az a magyarokat nem kerülheti el, hiszen a térség éllovasai voltunk, viszont mára sereghajtók lettünk.

2. Ha Magyarország kimarad Közép-Európa történelmi felemelkedési esélyéből, akkor a hanyatló Nyugathoz fog csatlakozni*
Ha nem sikerül a magyar gazdaságot új alapokra helyezni, akkor Közép-Európa történelmi felemelkedési esélyéből Magyarország kimarad, és „a hanyatló Nyugathoz fog csatlakozni”. A nyugathoz való csatlakozás jó lett volna húsz évvel ezelőtt, de nem tűnik különösen szerencsés fejleménynek az előttünk lévő évekre gondolva.

3. Demján Sándorral nem dolgoztunk feleslegesen, itt vannak a kínaiak
Meg kell érteni, hogy a világ megváltozott, más részei lesznek erősek a következő 15-20 évben, mint amelyek korábban voltak, ezért Magyarország nem maradhat ki a felemelkedő világokkal való üzleti, kereskedelmi kapcsolatok előnyeiből. Hogy Demján Sándorral nem dolgoztunk feleslegesen, azt jól mutatja, hogy itt vannak a kínaiak, és jó esélyünk van arra, hogy hosszabb távon is maradjanak, jó együttműködést alakítsuk ki.

4. Ha nem lett volna hitelből béremelés, ma nem vesztenénk minden évben 500 milliárdot
A 2002-es államadósság-szint éves kamatteher-szolgálata 500 milliárd forinttal volt kevesebb, mint az, amit a jelenlegi magas államadósság-szint mellett fizetünk. Ha nem lett volna hitelből béremelés és egyéb költekezés, akkor csak az alacsony államadósságból fakadó kamatmegtakarítások miatt ma minden évben nagyjából plusz 500 milliárd forint állna rendelkezésünkre, dacára a válságnak és az alacsony növekedésnek. A nemzettel szembeni bűn a hitelből fizetett szociális juttatások és bérek.

5. Az oda nem figyelést tudják be annak, hogy a szakadék széléről kellett visszarántani az országot
Amikor a Fidesz-KDNP átvette 2010-ben a kormányzást, Magyarország államadóssága a 80 százalék feletti tartományban volt. Ha úgy érzik – mondta a vállalkozóknak –, hogy időnként nem mindenre voltunk tekintettel, nem mindenre volt nyitva a fülünk, azt részben tudják be annak is, hogy nagyon erősen kellett összpontosítani arra, hogy a szakadék széléről vissza tudjon fordulni az ország, valahogy a 80 százalék alá hozzuk az államadósság szintjét. Magyarország csak akkor mondhatja el, hogy ura saját magának, ha 50 és 55 százalék közötti sávba csökken le az államadósság mértéke.

6. Egyetlen forint sem maradhat benne az EU-ban
A hazánkban megvalósuló fejlesztések 90 százaléka uniós pénzből, és a hozzá kapcsolódó önerőből történik. „Ez azt jelzi, hogy nincs magyar pénz fejlesztésre, csak azt tudjuk ilyen célokra költeni, amit az EU-tól kapunk. Ezért nem hagyhatunk egyetlen forintot sem a közös kasszában.”

7. Az egykulcsos marad, de a gazdagok pénzét befektetési alapba kéne terelni, amivel tulajdont szerezhetnek**
Nem javasolja, hogy visszalépés történjen az arányos egykulcsos adórendszertől. Ám azon érdemes elgondolkodni, hogy miként lehetne a magas jövedelmű rétegeknél kitalálni egy olyan szabályt, amely államkassza helyett egy befektetési alapba terelné a pénzüket. Választhatnak két-három alap közül, és így tulajdonrészt szerezve majd 8-10 év múlva eldőlne, hogy kiveszik-e a pénzüket vagy inkább tulajdonrészt akarnak szerezni egy, reményeink szerint talpon maradó és sikeres állami fejlesztési alapban.

8. Meg kell állapodni, Magyarország mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön
A magyar bürokrácia működésében is számos bosszantó jelenség van, de nem akarja ezért a bürokratákat pocskondiázni, mert ez vezetési kérdés. A bürokrácia lassú működése kormányzati probléma, „amiért végső soron mégiscsak én viselem a felelősséget”. „Tíz VOSZ-javaslatból hármat általában be tudunk fogadni. Örülnék, ha öt fölé tudnánk menni, de jelen pillanatban erre képes a magyar bürokrácia.” Ám 2010 óta a kormány most szeptemberben tart majd ott, hogy tudja, mennyien dolgoznak a magyar közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben. Ehhez az kellett, hogy az oktatási rendszert állami irányítás alá vegyék, az egészségügyet be kellett vonni az állami rendszerbe és vissza kellett állítani a közigazgatás korábbi struktúráját. Mára az „értelmes állami létszámgazdálkodás” közelébe jutott a kabinet. Ahhoz, hogy az állam versenyképes szolgáltatást nyújthasson, első lépésként meg kell állapodni arról, hogy Magyarország a következő tíz évben mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön. Erről a VOSZ-szal egyeztetni akar ősszel.

9. „Nem érzelmi kérdés az IMF-fel való viszony”: vashideg logika, csigavér, higgadtság kell a tárgyalásokhoz
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való viszony a kormány számára nem érzelmi kérdés. Az a kérdés, mire van szüksége az országnak. Ha az országnak arra van szüksége, hogy – miután magas az államadósság és folyamatosan új hitelekkel váltjuk ki a régieket – alacsony kamattal jussunk pénzhez, akkor az IMF-fel meg kell állapodni, feltéve, hogy a szervezet nem kér olyasmit, ami a másik oldalon nagyobb kárt okoz, mint amennyit pénzügyi oldalon nyerünk. Ennek a mérlegelése, eldöntése, egy elfogadható pozíció kialkudása a kormányzat feladata az IMF-fel kapcsolatban – mondta a miniszterelnök, aki szerint csak így, „vashideg logika, csigavér, higgadtság” alapján lehet jól tárgyalni.

10. Saját IMF-politikája ésszerű volt, ha ugyanis az IMF itt lett volna az elmúlt két évben, a kormány nem tudta volna kivetni a különadókat
„Neked volt igazad, Sándor, hogy 2010-ben a megállapodás pontjai közé akartad beemelni az euró be nem vezetését mindenáron.” Örül, hogy „az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben”, mert biztosra vehető, hogy a kormány gazdaságpolitikájának több elemét biztosan nem tudta volna megvalósítani, ha a pénzügyi szervezet jelen van. Ha az IMF itt maradt volna, akkor ugyan évente körülbelül 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna finanszírozni az államadósságot, de nem lehetne évente 200 milliárdot, három év alatt 600 milliárdot bevonni a bankszektorból a válságkezelésbe, nem lehetett volna a válságadón keresztül bevonni évente 160, három év alatt 480 milliárdot, és nem lehetne úgy visszaalakítani a nyugdíjrendszert, hogy havonta 30 milliárd forint ne kimenjen, hanem bejöjjön a nyugdíjkasszába, ami évente 360 milliárd forintot jelent. A miniszterelnök az imént felsoroltakból kiindulva ésszerűnek ítélte a kormány elmúlt időszakban folytatott IMF-politikáját.

11. A közmunka azoknak van, akiknek társadalmi-szociális képességei csupán arra elegendőek, hogy segélyért folyamodjanak. A cél: egyetlen fizikailag munkaképes se kapjon szociális segélyt
Igaz, hogy az az igazi munkahely, amit a piac teremt meg, ám van a magyar népességnek egy jelentős része, amely 15 éve nem dolgozott, esetenként még írni-olvasni sem tud, társadalmi-szociális képességei csupán arra elegendőek, hogy segélyért folyamodjon. Ezt a réteget a kormánynak kell munkába állítania a közmunkarendszer segítségével. Nem ért egyet azokkal az álláspontokkal miszerint nem érdemes erőfeszítéseket tenni a közmunka növelésének érdekében. Idén 200 ezer embernek adnak közmunkát, és szeretné ezt 2013-ben 300 ezerre felvinni. „Sőt a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani minden magyar állampolgárnak, hogy nem kapsz szociális segélyt – ha egyébként fizikailag munkaképes –, viszont mindenki számára van elérhető közmunka. Ezt a pontot el kell érni”.

12. Az összes szociális segélyt, a gyerekeknek járó támogatásokat is a „munka rendszerén” keresztül kell eljuttatni
Nagyban segítené az országot, ha el tudnának jutni odáig, hogy kimondják, egy fizikailag munkára képes ember egy adott hónapban nem kaphat több szociális segélyt egy bizonyos összegnél, és ez nem haladhatja meg a munkabért, talán még a közmunkabért sem. Szeretné, ha el tudnának jutni odáig, hogy a parlament ezt ki tudja mondani a következő évben, és azt is szeretné, hogy az összes szociális segélyt, a gyerekeknek juttatott támogatásokat is a „munka rendszerén” keresztül juttatnák el. Ebben a VOSZ segítségét is kérte.

13. Az ország egységesítésének érdekében nem az ellenzékkel való parolázásra van szükség, hanem arra, hogy segély helyett mindenki munkát kapjon. Az érintettek is ezt akarják***
Az ország egységesítésének érdekében nem az ellenzékkel való parolázásra van szükség, mert igazából az országot egységesíteni, a megosztottságot orvosolni úgy lehet, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek. „Az érintettek is akarják ezt”, mivel a közmunkarendszer jelentéseiből az derül ki, hogy az emberek sorban állnak a közmunkáért.

14. A külföldi anyabankok állapota miatt csökken a hitelezés
Őszintén kell beszélni arról a helyzetről, hogy a magyar gazdaság akármit is csinál a következő két évben, akkor sem állíthatja meg azt a folyamatot, hogy – az anyabankok állapota miatt – a bankrendszeren keresztül elérhető források összege ne csökkenjen. „Ez nagyon rossz hír mindannyiunk számára, mert hitelezés nélkül nem lehet növekedést elérni, viszont nem is ok a kétségbeesésre.” Minden forrásteremtő javaslatot használni kell (Gránit Bank, Széchenyi-kártya stb.), még akkor is, ha nem is lehet velük pótolni a hiányzó banki forrásokat, legalább részlegesen enyhíteni kell velük a hiány okozta problémákat.

15. Túl sok áfa marad kint, a magyar társadalom nem méltányolja a kormány adócsökkentését. Szerencsére az adóhivatalnak komoly erőtartalékai vannak a behajtásban
Bejelentette, a következő hónapban konzultálni fognak az adóhivatal vezetőjével, mert véleménye szerint túlságosan sok áfa maradt kint. „Ahhoz képest, hogy az adókat csökkenteni próbáljuk, szerintem nem elég pozitív a válasz az adóelkerülés a magyar társadalom részéről. Továbbra is szükséges az „erő, amely kikényszeríti az adó befizetését”. Ebben az adóhivatalnak „komoly tartalékai vannak”, de ezt úgy szeretnék végrehajtani, úgy kívánják bevonni a vállalkozókat az adóigazgatási egyeztetésbe, hogy a vállalkozók ezt ne érezzék zaklatásnak. Ezért az együttműködés jegyében egy „szigorúbb, korrektebb, zaklatásmentes adóbeszedési rendszert működtetését” tartja fontosnak.

16. A magyar társadalom az elmúlt húsz évben tapasztalt legszélesebb összefogás állapotában van
A Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke által szorgalmazott összefogásról: kétharmadosnál nagyobb összefogást nem fognak tudni létrehozni, ezért először is „meg kell becsülni, ami van”. Ma a magyar társadalom politikai értelemben az elmúlt húsz évben tapasztalt legszélesebb összefogás állapotában van. Ezért azt kéri a vállalkozóktól, tekintsék a mostani állapotot sikernek és inkább kényszerítsék a kormányt arra, hogy végezzék el azt a munkát, amit kisebb összefogás mellett nem lehet véghez vinni.

17. „Ha van erő, van összefogás” – főként egy ilyen félázsiai népségnél, mint a magyar
„Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai népség, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható”.

18. Gazdasági versenyelőnyünk a társadalmi béke megőrzése
A szükséges gazdasági változásokhoz nem tudják a nyugati kormányok fenntartani a társadalmi békét. Ennek levezénylése a nyugat-európai politikai rendszerek számára nagy kihívás. Mi ugyanakkor csináltuk már ilyet itt Közép-Európában. Társadalmi béke, reformok, megújítás területén több tapasztalattal rendelkezünk, mint a nyugati országok. Arra kell törekedni, hogy egészen a kampány elejéig ez megmaradjon. „Meg kell nyújtani addig, ameddig lehet, hogy el lehessen végezni a szükséges változtatásokat.”

19. Orbán Viktor beszédének végén köszönetet mondott a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket.
Hálás azért, hogy a nehézségek közepette a politikailag nem velük szimpatizáló vállalkozók nem szították a hangulatot a kormány ellen. „A baloldali vállalkozók esetében ez kifejezetten egy gesztus, ez nagy dolog,”

* Ebben (is) egyetértettek Demján Sándorral. Demján szerint 15-20 év múlva nem is lesz euró, Európa nem fog növekedni, éhezni fog, annyira elveszíti a versenyképességét.

– Egyetértettek abban is, hogy „Magyarország nem független”: „Miniszterelnök úr, nincs unortodox gazdaságpolitika, ez a legortodoxabb.” Ennek pedig az az oka, hogy hiába akarta a kormány a 7 százalékos hiányt és ezzel egy 4 százalékos mozgásteret a kormányváltás után, amivel elindíthatta volna a beruházásokat, erre nem kerülhetett sor, mert Magyarország nem független ország, ki van szolgáltatva a kötvénytulajdonosoknak, így az államháztartás rovására ezt nem lehetett meglépni.

– Egyetértenek abban is, hogy csak a „termelőberuházás” termel, és a sok tanult ember fölösleges. Demján szerint ugyanis teljesen felül kellene vizsgálni az infrastruktúra-beruházásokat, helyette a termelésbe kellene tőkét beletenni. „Unalomig ez a mániám, a termelés.” Ha most elkezdünk beruházni, akkor a foglalkoztatási szerkezet is megváltozik, meggyógyulhat a magyar társadalom, több lesz a szakképzett munkaerő, kevesebb a diplomás. (Ahogy július 13-án már elmondta: a foglalkoztatási arányait helyre kell tenni, mert „ugyan szükség van kultúrantropológusokra”, de a gazdaságot a fogyasztás indíthatja be. Ő nem akar megsérteni senkit, de a gyógyulás útja az arányok helyreállítása lehet, a termelő szektorok javára.)

– Egyetértenek abban is, hogy az államnak (értsd: az adófizetőnek) támogatnia kell a magyar vállalkozókat. Sőt, Demján szerint társulnia kellene a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, és az állam az ilyen összeállt csoportokat támogathatná.

** Demján Sándor ötlete: Beruházási alapot kellene létrehozni, 2000 milliárd forint kerettel, amelyet négy év alatt kellene feltőkésíteni, minden évben 500 milliárddal. Ennek háromféle forrása lenne. Lehetne felvenni hitelt, „beszélni lehetne az IMF-fel”. Másrészt eladni a meglévő állami részesedéseket. (A Mol megvásárlását helytelennek nevezte, mivel az nem növelte a GDP-t. A Rábáéval viszont egyetértett, mert az egy termelő vállalkozás, ami „exportorientált lehet”.) Végül szolidaritási kötvényt is be lehetne vezetni. „Holnap meg fog jelenni, hogy ez békekölcsön.” Nem adóként vetné ki, hanem fejlesztési kötvényként. A befektetési alap hosszú távú forrás lehetne, miután a bankok nem adnak ma beruházásra pénzt. Így 10-12 nemzetgazdaságot jelentősen befolyásoló projekt is megvalósulhatna. A kötvény lejártakor eldönthető lenne, hogy tulajdonrészre váltják vagy visszafizetik az összeget a kamatokkal. Az alapot kormánybiztos felügyelné.

*** Amiben nem értenek egyet: Demján szerint mivel Magyarország vészhelyzetben van, ezért az összefogásnak erősnek kell lennie. Legyen olyan nemzeti minimum, amelyben széles körben egyetért a kormány, az ellenzék, a civil szervezetek, a munkaadók és a szakszervezetek.

Forrás: MTI – fidesz.hu – index.hu – hvg.hu

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!