Bloomberg: Orbán adóbulija eltaszítja a befektetőket




A Bloomberg hírügynökség Orbán adóbulija eltaszítja a befektetőket címmel közölte Balázs Edith írását.

A Chio Magyarország Kft. snackgyártó volt kiszemelve arra, hogy tavaly két fejlesztési projekt számára pénzt kapjon kölni székhelyű anyacégétől, az Intersnack Knabbergebäck GmbH-tól. Aztán jött a chipsadó.

Az Orbán Vilktor miniszterelnök által kivetett különleges adó azt jelentette, hogy a Chio Magyarország nem kapta meg a pénzt, az Intersnack az eszközöket átirányította egy másik, nem németországi leányához.

„Leradíroztak minket a térképről. Magyarországot nem veszik számításba mindaddig, amíg a szabályozás nem változik” – mondta Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország marketingvezetője egy telefoninterjúban.

Miközben Orbán politikája elijeszti a nemzetközi befektetőket, az EU előrejelzése szerint az ország 2012-ben visszaeshet a recesszióba. Orbán egy olyan gazdasági programmal próbálja megvédeni az országot az EU súlyosbodó adósságválságától, amelynek célja, hogy ellenőrzés alatt tartsák a költségvetést. Magyarország tőkebefektetési deficitje 2011-ben 118 millió euró volt, ami a központi bank adatai szerint az első visszaesés volt legalább 1995 óta.

A kormány, valamint a hazai és külföldi vállalatok befektetései 2008-tól 2011 végéig állandó áron mintegy 5,0 milliárd dollárral estek vissza a központi bank szerint. A befektetési volumen visszaesése a GDP 4 százalékának felelt meg tavaly év végén. Idén a gazdaság 0,3 százaléknyit zsugorodhat, s ezzel Magyarország lehet az egyetlen olyan euróövezeten kívüli uniós tagállam, amely zsugorodik.


„Látványos romlás”

A Német-magyar Kereskedelmi Kamara által végzett áprilisi felmérésben a megkérdezett menedzserek kétharmada válaszolta azt, hogy „nagyon elégedetlen” a kormány politikai döntéseinek kiszámíthatóságával, és hogy ez a bizalom „látványos romlásához” vezetett. A befektetések a GDP 12,6 százalékára estek 2012 első három hónapjában, s ez volt ebben az időszakban a legcsekélyebb mennyiség, legalább 1995 óta, a budapesti Statisztikai Hivatal adatai szerint.

„Ennek hatásai meglehetősen károsak, mert a befektetések hiánya korlátozza az ország növekedési potenciálját. Amennyiben Magyarország lemarad befektetésekről, azt kockáztatja, hogy a régióban lemarad a növekedés terén” - mondta telefonon William Jackson, a felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdász a londoni Capiral Economicsnál.

Orbán kormánya 2010 májusi hivatalba lépése óta arra koncentrált, hogy a költségvetési hiányt az EU korlátainak megfelelően a GDP 3 százaléka alá szorítsa, első ízben azóta, hogy az ország 2004-ben csatlakozott az unióhoz. A választási kampányban azt ígérte, hogy véget vet a fiskális megszorításoknak, amelyek 2006-ban kezdődtek, és ezért a bevételek forrásaként a gazdasági társaságoknál maradtak.


Különadók

Az egykulcsos személyi jövedelemadó okozta kiesések pótlására a kormány visszamenőleges hatályú társasági különadókat vetett ki, államosította a magánnyugdíjpénztárak megtakarításait, megszüntette a független fiskális tanácsot, és megfosztotta az Alkotmánybíróságot a gazdasági kérdésekben való ítélkezés jogától.

Az intézkedések rontották a befektetői bizalmat, és hozzájárultak ahhoz, hogy az ország hitelminősítése úgynevezett bóvlira esett, ami arra indította Orbánt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon mintegy 18 millió dolláros pénzügyi segélyért.

Orbán 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett, ami a kommunizmus 1989-es vége óta Magyarország legerősebb miniszterelnökévé tette. Befolyása és hírneve, amely szerint szigorú vezető, azt jelenti, hogy sok gazdasági vezető óvakodik nyilvánosan szólni a politikájától.

A Bloomberg hat külföldi kézben lévő céget kérdezett meg befektetési terveiről, és egyik sem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy aggódik, mert ha bírálja a kormányt, az káros lehet az üzleti érdekei szempontjából.


„A szó szoros értelmében megijedve”

Az egyik igazgató, aki azt kérte, hogy cége német anyavállalatát ne említsük, elmondta, hogy idén három üzleti tervet dobott ki azért, mert a szabályozások változása a munkaerő 10 százalékos csökkenéséhez vezetett. „A tulajdonosaink nem érzik úgy, hogy a gazdasági környezet elősegítené a további befektetéseket Magyarországon” – mondta.

Magas István, a budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora egy interjúban azt mondta: „A vállalati vezetők a szó szoros értelmében megijedtek, amikor itt olyan fejlemények tanúivá váltak, amelyeket még lefordítani is nehéz nekik”.

2011 második felében a forint 15 százalékkal esett az euróval szemben, a világon a legnagyobb mértékben. A pénznem 9,1 százalékot visszanyert idén, amikor a befektetők arra spekuláltak, hogy Magyarország pénzt kap az IMF-től. A BUX index január óta 0,7 százalékot emelkedett, miután 2011 második felében 25 százalékot zuhant.


„Drámai változások”

Az Egyesült Királyság második legnagyobb gyógyszeripari társasága Budapest helyett Varsóban építette fel klinikai kutató és fejlesztési központját, és a Magyarországon folytatott klinikai kísérletek számát 24-től 16-ra csökkentette 2010-ben, „a nem kedvező piaci környezet” miatt – mondta el Alexandra Heringh magyarországi igazgató.

Heringh szerint a magyarországi „drámai változások” a kormánynak arra a döntésére vezethetők vissza, hogy az állami gyógyszeralapot több mint a felével csökkentették, „gyors és gyakori” változtatásokat hajtanak végre a szabályozásban, és további adókat és díjakat vezetnek be az egészségügyi iparban.

„A rendkívül kedvezőtlen környezet következményei mára nyilvánvalóvá váltak: az iparágban nagyon jelentős munkahely-csökkenések voltak, míg jelentős fejlesztések egyáltalán nincsenek, és azt látjuk, hogy a kapacitásokat csökkentik vagy elviszik más országokba” – mondta.


„Nem jövedelmező bankok”

Orbán 2010-ben – minden konzultáció nélkül – adókat rótt ki a bankokra, az energetikai ágazatra, a kiskereskedelmi és a távközlési vállalatokra, és azt ígérte, hogy ezek az adók 2013-ig lesznek érvényben. Aztán visszatáncolt, és 2013-tól állandóvá tette a bankok, az energetikai ágazat és a távközlési cégek adóit.

A bankok 13 év óta először tavaly nem voltak nyereségesek, miután a kormány lehetővé tette a devizában felvett jelzáloghitelek idő előtti visszafizetését a piacinál alacsonyabb árfolyamon.

A Német-magyar Kereskedelmi Kamara által megkérdezett 196 tisztségviselő mintegy 75 százaléka azt mondta, idén kevesebbet tervez beruházni Magyarországon, mint tavaly. Az ország helyezése a 20 közép- és kelet-európai állam között a 4. helyről a 10-re esett vissza 2011-ben.

„A befektetések évek óta csökkennek és a csődök száma rendkívül magas. Nem időleges gazdasági hanyatlást látunk” – mondta Karvalits Ferenc, a központi bank elnökhelyettese július 2-án egy interjúban az Inforádió kereskedelmi adón.


„Negatív spirál”

A magyar bankok külföldi konszolidálása 2011 márciusa óta 6 milliárd euróval csökkent az Erste Bank Group AG júniusban közzétett jelentése szerint, ami rontotta a likviditást és visszafogta a társasági hitelezést.

Magyarország azt kockáztatja, hogy „negatív növekedési spirálba csúszik”. „A kockázat abban áll, hogy az ország növekedési potenciálja közel stagnálásig csökkenhet” – vélekedett Bartha Attila, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója.

A befektetések csökkenése a Statisztikai Hivatal adatai szerint érintette a gazdaság minden szegmensét. Legjobban az autóipar teljesített, a Daimler AG 2008-ban megkezdett, 800 millió eurós befektetésének, az Audi AG 2010-es, 900 milliós bővítési projektjének és a General Motors 500 millió eurós gyárbővítésének köszönhetően.

2009-ben a közvetlen külföldi tőkebefektetés a GDP 25 százalékát, a társasági adóbefizetések 39 százalékát és az export 70 százalékát adták a budapesti Nézőpont Intézet és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) közös tanulmánya szerint.

A kormány a befektetések terén 2013-ra „fordulópontot” vár, amely az idei évre előre jelzett 2,3 százalékos csökkenés után 0,3 százalékos növekedést hoz majd – mondta Matolcsy György gazdasági miniszter június 14-én.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy „nem látja semmiféle jelét annak, hogy a befektetők menekülnének, vagy hogy csökkenne az érdeklődésük Magyarország iránt”. „Ellenkezőleg, mi az érdeklődés növekedését tapasztaljuk, egyebek mellett kínai, latin-amerikai és arab befektetők részéről” – közölte a hivatal, hozzátéve, hogy 2011-ben 24 befektetési szerződést írt alá összesen mintegy 924 millió euró értékben, és ezek 5736 munkahelyet teremthetnek.

Továbbra is nehéz marad az olyan társaságok bizalmának megnyerése, mint az Unilever, amely a Dove szappanokat, a Lipton teát és a Hellmann’s majonézt gyártja.

A Chio Magyarországhoz hasonlóan a chipsadó arra indította az Unilevert, hogy egy projektet felfüggesszen, egy további pedig elhalasszon.

„Jött a chipsadó, és ettől a termelési volumenek zuhanórepülésbe kezdtek” – mondta Gyenes András, a londoni és rotterdami székhelyű Unilever magyarországi igazgatója.

A társaság főhadiszállásán a tisztségviselők „úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a projektet, noha már intenzív tárgyalásokban álltunk a kormánnyal és a helyi önkormányzattal. Rendkívül fontos, hogy a helyi piaci trendek a növekedés, ne pedig kétszámjegyű zsugorodás felé mutassanak” – mondta Gyenes.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!