Közleményháborúk: Klubrádió-médiatanács; MTVA-Népszava; bírók-KEH




Klubrádió-médiatanács

Mint csütörtökön beszámoltunk róla (A médiatanács szerint a Klubrádió miatt kellett pályázatokat érvényteleníteni), a médiatanács szerdán késő este kiadott egy közleményt, amelyben a Klubrádiót vádolta meg azzal, hogy miatta kellett tizenegy vidéki frekvenciapályázatot érvényteleníteni. A Klubrádió válaszolt. A médiatanács is válaszolt.

A Klubrádió közleménye: újabb támadás a Klubrádió ellen

Tegnap hozott döntésével a Médiatanács tizenegy vidéki frekvenciapályázatból próbálja kizárni az összes jelentkezőt az aláírások részleges hiányára hivatkozva. A határozatok kézbesítése még nem történt meg, de, ha hihetünk a Médiatanács közleményének, a Klubrádió által jelenleg is használt tatabányai és esztergomi frekvenciára vonatkozó pályázatból magának a Klubrádiónak, a veszprémi, pápai, ajkai, balatonfüredi és a keszthelyi frekvenciára vonatkozó pályázatokból pedig a Klubrádió hálózatos partnerének, a Rádió Jam Zrt-nek a kizárásáról döntöttek. A Médiatanács hét vidéki frekvencia használatának lehetőségétől próbálja tehát megfosztani a Klubrádiót, mondvacsinált indokok alapján. A Klubrádió, valamint hálózatos partnerének pályázatai minden esetben folyamatos sorszámozással és cégszerű aláírással lettek ellátva. A határozatok kézbesítését követően a jogellenes médiatanácsi döntések ellen a Klubrádió, a korábbiakhoz hasonlóan, bírósági felülvizsgálatot fog kezdeményezni. A Klubrádió emellett visszautasítja a nem létező „Klub-szabályra” való hivatkozást, melyet a Médiatanács – minden ténybeli és jogi alap nélkül – ürügyként használ a Klubrádió vidéki hálózatának felszámolási kísérletéhez.

A Médiatanács közleménye: médiapiac nem zártkörű klub

A Médiatanács bízik abban, hogy a Klubrádiót működtető üzleti vállalkozás tulajdonosai a jövőben elállnak a maihoz hasonló nyilatkozatok közzétételétől, belátva azt, hogy a szabad médiapiac nem zártkörű klubként működik, és nem is feudális előjogok alapján.

Kiváltképp érthetetlen a feltehetőleg politikai nyomásgyakorlást célzó egyre agresszívabb nyilatkozatok sora azok után, hogy a Médiatanács éppen tegnapi döntésével - immár tizedik alkalommal - hosszabbította meg a Klubrádió sugárzási jogosultságát ideiglenesen.

Különösen sajnálatos a Klubrádiót működtető gazdasági társaság vezetőségének megnyilvánulása azért is, mert az említett érdekérvényesítő csoport magánérdekeinek előmozdítása kedvéért egyes nyilatkozataiban nemzetközi szintéren hazánk jó hírnevének rontásától sem riad vissza.

Őszintén bízunk abban, hogy a törvényesség és a jogállamiság útjának követése egyre kevesebbek számára, így a Klubrádió tulajdonosai számára sem okoz diszkomfort érzetet a jövőben.

***

Népszava–MTVA

A Népszava csütörtökön azt állította (a comment:com blog szerdán írta, mert hogy az eredeti forrás, a webeszemet.hu is szerdán adott hírt róla), hogy „lelopta egy honlapról, majd az eredeti ismertetőjegyeket eltüntette a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), így készítette el angol és magyar nyelvű oldalait. Mindezt a Web 0.1 blog írója vette észre, aki először arra figyelt fel, hogy a nyilak, a navigáció, a stílus nem egyedi. A Joomla ingyenes tartalomkezelő szoftverhez készült az Oxygen elnevezésű sablon, ezt alkalmazza a közmédia”. A Népszava (szokása szerint egyetlen link nélkül, noha hivatkozik mások oldalaira és információira) arról is tudósít a cikkben, hogy a comment:com megkérdezte az Alapot arról, hogy ki és mennyiért gyártotta az oldalt, illetve külső- vagy belső fejlesztés alapján készült. A válasz szerint a honlap belső erőforrásból, „saját fejlesztésben készült”. A comment:com blog hozzáteszi: „A Joomla szabályzatát azért persze csak megsértette a közmédia, amikor a honlap kódjából eltávolította azokat a részeket, amelyek arra utaltak volna, hogy egy ingyenes, szabadon felhasználható rendszert alkalmaztak. Saját fejlesztés, ja.” (A közszolgálati média évente 64 milliárd forintból gazdálkodik.)

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot azonban csak a Népszava cikke bántotta, mert neki címezte csütörtökön kiadott közleményét.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közleménye
Valótlanságot állít a Népszava mai lapszámában, amikor a közmédia vállalati honlapját, az mtva.hu-t úgy minősíti, hogy az lopott sablon alapján készült. A cikk szerzője maga is ellentmondásba keveredik, amikor az általa lopottnak nevezett sablonról megállapítja, hogy egy ingyenes tartalomkezelő szoftverhez készült. Amennyiben valami ingyenesen felhasználható, miként lehet azt ellopni?*

Az MTVA Kommunikációs Igazgatósága 2011 októberében hozta létre a közmédia vállalati portálját, azzal a céllal, hogy az érdeklődő újságíróknak rendszerezett formában biztosíthasson vállalati információkat az MTVA-ról, a négy Zrt-ről, valamint, hogy ezen a felületen tegye közzé a vállalat közérdekű adatait. A honlap elkészítésekor a költséghatékonyság jegyében döntött egy ingyenes tartalomszerkesztő rendszer alkalmazásáról az Igazgatóság, az mtva.hu ezért készült a Joomla! CMS (nyílt forráskódú, ingyenesen felhasználható online tartalomszerkesztő rendszer), valamint az Oxygen template (ingyenesen felhasználható websablon)* felhasználásával. Az mtva.hu honlap-struktúrájának kialakítását, a saját arculati elemeink beépítését, az egyes modulok és a css (stílusleíró nyelv) testre szabását, valamint a honlap üzemeltetését feladatkörük részeként belsős kollégák végezték és végzik, külső céggel erre a feladatra nem volt és jelenleg sincs szerződése az MTVA-nak.

Ez a megoldás különben nem példa nélküli, számos világmárka és szervezet vette már igénybe ugyanezt a szoftvert, mint például a Sony Pictures a The Nate Berkus Show honlapjának, a Jaguar görögországi honlapjának, vagy az Európai Unió az egyesült államokbeli honlapjának megalkotásakor.

A Népszava állításával ellentétben az ingyenes tartalomszerkesztő rendszer felhasználására az mtva.hu forráskódjában olvasható az utalás (). A websablonra vonatkozóan a honlap fejlesztésével megbízott kollégák tévedésből valóban eltávolítottak egy kiegészítő utalást a forráskódból, köszönjük a Web 1.0 blog és a Comment:com szerzőinek, hogy felhívták erre a figyelmünket, a hibát rövidesen korrigáljuk.


* Egy sablon (template) lehet ingyenes – hasonlóan a Joomla nyíltkódú tartalomfejlesztő rendszerhez –, de a fejlesztője kérhet érte fizetséget is. Ebben az esetben nem sokba, de pénzbe kerül. A szóban forgó Oxygen template kemény 10 dollárba, egyszeri felhasználásra – a szerk.

***

Bírók–KEH

A Népszabadság Áderhez fordulhatnak a bírók című hétfői cikkében azt írta: „Nem kizárt, hogy az államfőhöz fordulnak a kényszernyugdíjazott bírák, és azt kérik Áder Jánostól, hogy vonja vissza azokat a felmentő határozatokat, amelyeket ő maga, illetve elődje az Alkotmánybíróság (AB) döntése alapján alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezések alapján írt alá. A korábbi hetvenéves nyugdíjkorhatár radikális csökkentése miatt június végén mindazoknak távozniuk kellett, akik 2011 végéig betöltötték a 62. életévüket, míg aki az idén éri el ezt a kort, annak december 31-én szűnik meg a bírói szolgálati viszonya. Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint Schmitt Pál március 29-én 194 felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével. Az AB múlt héten kihirdetett határozatával megszűnt viszont a felmentés jogalapja, hiszen a bírói jogviszony megszüntetését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke olyan rendelkezés alapján indítványozta, amelyet az alkotmánybírák visszamenőleges hatállyal megsemmisítettek. Erre hivatkozással tehát bírót törvényesen nyugdíjba küldeni bizonyosan nem lehet.” (Lásd hírösszefoglalónkat: Alkotmánybíróság kontra Orbán-Handó – minden marad, ahogy van.)

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) ezért látta szükségesnek, hogy csütörtökön közleményt tegyen közzé.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye a nyugdíjazott bírókról

Az Alkotmánybíróság IV/2096/2012. sz. határozata indokolásának 3.3.3. pontja kimondja: „az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva, hanem további jogi helyzetüket a Bjt. szabályai szerint lehet rendezni”.

Az Alkotmánybíróság határozatának fentiekben hivatkozott kitétele minden tekintetben egyértelmű és világos, így minden további, a határozattól eltérő jogértelmezési lehetőséget kizár.

Összhangban az alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltakkal a köztársasági elnöknek sem illetékessége, sem alkotmányos lehetősége nincsen arra, hogy a bírák kinevezésével vagy felmentésével kapcsolatos elnöki határozatok bármelyikét megváltoztassa.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!