rss      tw      fb
Keres

Beszédes arcok

Az arc sok mindenről árulkodik: származásról, érzelmekről, káros szenvedélyekről, betegségekről, és a listát még hosszan lehetne sorolni. A PLoS ONE hasábjain a Harvard Egyetem kutatói olyan eredményekről számoltak be, amelyekből kiderül, hogy az emberek arca alapján politikai hovatartozásukat is nagy biztonsággal meg lehet ítélni.

A kísérleteket egyetemi hallgatókkal végezték. Az első vizsgálatban az Egyesült Államok szenátusába 2004-ben és 2006-ban pályázók fekete-fehér fotóiról kellett megítélniük, hogy az adott kép republikánus vagy demokratapárti jelöltet ábrázol-e. A kísérleti alanyok elég nagy pontossággal sorolták be a pályázókat, annak ellenére, hogy korábban nem látták a fényképeken ábrázolt arcok többségét. A tévesztők érdekes módon valamivel jobban hajlottak rá, hogy demokratákat republikánusnak minősítsenek, mint fordítva. A kategorizálás pontossága nem állt összefüggésben az azonosítandó politikus nemével, illetve a kísérleti alanyok nemével és politikai beállítottságával sem.

A második felmérésben újabb alanyoknak más egyetemektől származó évkönyvek fotói alapján kellett megítélniük volt egyetemisták politikai beállítottságát. A hihetetlenség határát súrolja, hogy a találatok pontossága ekkor is belül volt a hibahatárokon. Ebben a vizsgálatban egyébként a tévesztők valamivel több republikánus arcot véltek demokratának, mint demokratát republikánusnak.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen, a fényképeken felismerni vélt személyiségjegyek alapján döntenek a kísérletekbe bevont diákok a párt szerinti besorolásnál. Újonnan verbuvált diákcsoporttal egy harmadik tesztet is elvégeztek, amelyben szó sem volt politikáról, viszont a második – az évkönyves – vizsgálat arcait négy szempont szerint kellett osztályozni:
– mennyi dominanciát sugároznak;
– mennyire látszanak érettnek;
– mennyire szimpatikusak;
– mennyire érezhetők megbízhatónak.

A tudósok a szimpatikusságra és a megbízhatóságra adott minősítések átlagolásával kiszámították az arcok "szívélyességi mutatóját", a dominancia és érettség átlagát tekintették "hatalmi mutatónak", majd ezeket vetették össze a második vizsgálat eredményeivel.

Kiderült, hogy a szívélyességi mutató a korábbi vizsgálatban demokratáknak minősített arcoknál volt magasabb, viszont nem állt összefüggésben az ábrázolt személy politikai irányultságával. Ugyanakkor a hatalmi mutató nemcsak magasabb volt azoknál a képeknél, amelyeket a második kísérletben republikánusnak minősítettek, hanem ezek a fényképek ténylegesen nagyobb arányban ábrázoltak republikánus nézeteket valló volt diákokat.

A kutatók összegzése szerint ebben az esetben igenis működnek a sztereotípiák. A fényképek nem mozognak és nem beszélnek, ám az emberi agy ennek ellenére képes rá, hogy viszonylag megbízható benyomásokat szerezzen a megjelenés alapján. Természetesen ezek a benyomások nem teljesen pontosak, ezért a szívélyességi és hatalmi mutatókkal számszerűsített sztereotípiák sem funkcionálnak tökéletesen. Mindenesetre a szívélyesebb megjelenés alapján az emberek valószínűleg inkább vélnek valakit demokratának, és az erőteljes, domináns külső miatt – amelynek nagyobb a differenciáló potenciálja – nagyobb eséllyel gondolják egy emberről azt, hogy republikánus.
Lehet, hogy ezek a sztereotípiák nálunk is működnének?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

www.byrix.com отзывымосковский завод деревоизпделийсковорода с мраморным покрытием