Az akadémiai antiszemitizmushoz
- Részletek
- Napi apró
- 2012. július 11. szerda, 03:38
- Vermes Mátyás
Már csak a magam számára is szeretném kibogozni, mi a gyökere a Gerő András és a „történésztársak” között kialakult éles vitának. A dolgot nehezíti, hogy egyik fél érvelését sem tartom elég tisztának és lényegre törőnek, ráadásul a történésztársak válaszcikke – ízlésemhez mérten – túl szenvedélyes.
Meglátásom szerint a közvetlen probléma ez: Mit gondoljunk arról a jelenségről, amikor egy történészprofesszor egy társadalmi csoport – esetünkben a Kormányzótanács vagy a sztálinista történészek – összetételét elemezvén teljesen tárgyszerűen, valós, ellenőrizhetően pontos adatokra hivatkozva közli a csoporton belüli zsidók számarányát?
Felvetődik-e ilyenkor az antiszemitizmus gyanúja? Nyilván, hiszen kirobbant a vita.
Jogos-e a gyanú?
Idézem az ősrégi viccet, amelyben az amerikai elnök számon kéri a szovjet főtitkáron az antiszemitizmust. Többféle szereposztással is ment a vicc, vegyük most Reagant és Brezsnyevet. Brezsnyev válasza: Nálunk nincs antiszemitizmus, hiszen a Szovjet Filharmonikusoknál például a zenekari tagok hatvan százaléka zsidó. Hát önöknél?
A közgondolkodásban tehát a számarányok feszegetése bizony már több is, mint gyanú.
Itt azonban másról van szó, tudományról, mondhatják a történésztársak, és igazuk van. Megteheti-e a történész, hogy akármilyen okból elhallgasson fontos adatokat?
No de ezek nem akármilyen adatok! A zárt számok törvénye is éppen ilyen adatokon alapult. Tudományosan, számszaki szempontból igazságosan megállapított számarányok alapján hoztak számszakilag igazságos rendelkezéseket. Aztán az egész hova vezetett?
Az érintettek körének nagysága is fontos. Ha megállapítjuk, hogy az egész lakosság hat százaléka zsidó, az nem ugyanolyan jelentésű, mint megállapítani, hogy egy kicsi, de nagyon negatív megítélésű csoport hatvan százaléka zsidó. Vagy hogy egy bűnöző személy száz százalékban zsidó. Ráadásul a kis létszámú csoportoknál a kis mintavétel miatt a számarány statisztikai értelemben nem informatív, azaz tudományos szempontból használhatatlan.
Messzemenő következtetést mindebből nem vonok le. Biztosan van Romsics professzor úrnak másik százezer tökéletes mondata (amiből ki kell még hagyni a pusztulásra váró zsidókat).
Az a két-három mondat azonban, amire Gerő a kritikáját alapozza, nem keltene feltűnést egy magát tudományosnak álcázó antiszemita konferencián.
(Vermes Mátyás)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!