Az óceánok savasodását tanulmányozzák a Földközi-tenger mélyén

MTI 2012. június 30., szombat 11:50

Európában soha nem látott szimulációs kísérletre készülnek Délkelet-Franciaországban: a Földközi-tenger mélyén tanulmányozzák, hogyan reagálnak a kagylók és a vízinövények az óceánok szén-dioxid okozta savasodására.

A kutatók plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-re előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak.

"Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ben, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége" - hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.

Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb, általános felmelegedést kiváltó üvegházhatású gáz. Egyben a kibocsátott CO2 egynegyedét elnyelő óceánok gyors savasodásáért is felelős.

A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál magasabb a savasodás). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve! nem látott léptékben zajlik.

Az óceánok pH-értéke 2100 tájára elérheti a 7,75-öt. Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet - mutatott rá Jean-Pierre Gattuso.

A jelenség - főként a gyorsasága - felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat vagy a vázukat (korállok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.

Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagymennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, "egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-re várható pH-értékhez" - hangsúlyozta az óceánkutató.

Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajták táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.