rss      tw      fb
Keres

Venezuelai törzset haragított magára egy berlini művész

MTI 2012. június 30., szombat 8:13

Wolfgang von Schwarzenfeld kövekből álló berlini művészeti projektje a világbékét hirdeti, az idős német művész azonban háborúban áll egy venezuelai törzzsel, amely azzal vádolja, hogy eltulajdonította a Nagymama nevet viselő, rózsaszínű szent sziklájukat.

A kérdéses 35 tonnás sziklát, amelyet a venezuelai Gran Sabana régióban élő pemon indiánok követelnek vissza, a berlini állatkertben helyezték el. A törzset képviselő venezuelai kormány szerint rablás történt, a szobrász azonban azt állítja, hogy törvényes ajándékként jutott hozzá a monolithoz.

Öt kontinensről gyűltek össze a kövek a Global Stone Projecthez, amelyet 1999-ben nyitottak meg a Potsdamer Platz és a Brandenburgi kapu mellett, és amelynek egyik darabja a Nagymama.

Von Schwarzenfeld, aki még 1998-ban szállíttatta el a kőtömböt a Canaima Nemzeti Parkból, egy halom dokumentumot lobogtat, amelyek igazolják, hogy a sziklát Berlin kapta ajándékként a korábbi elnöktől, Rafael Calderától.

A szobrász szerint a béke nem a konfliktus hiányát jelenti, és maga is politikai motivációt sejt a háborúság mögött.

A venezuelai közvéleményt egy YouTube-videó mozgósította. A felvétel felidézte a Nagymama - pemon nyelven Kueka - eredetét, bemutatta a szikla most is Venezuelában lévő párját, és rámutatott a törzs veszteségére.

Pedro Calzadilla kulturális miniszter az állami televízióban kifejtette, hogy az adományozás annak idején törvénytelen volt, mert a kő a pemon közösség kulturális örökségéhez tartozott. Egyúttal bejelentette, hogy ügyészségi nyomozás vizsgálja, ki a felelős a kő elmozdításának engedélyezésért, mivel az bűncselekmény volt.

Pemon törzsbeliek a múlt héten tollas fejdísszel ékesítve tiltakoztak a német nagykövetség előtt. A német követ ígéretet tett arra, hogy tolmácsolja érzéseiket, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem lesz egyszerű feladat a kő visszaszerzése.

A német külügyminisztérium jelezte, hogy az ügy minden szereplője számára kielégítő megoldáson gondolkodik. Von Schwarzenberg azonban hangsúlyozta: a kő eltávolításával 15 év munkája és rengeteg ráfordított pénze foszlik semmibe. "Ha elviszik, az egész projektnek vége" - szögezte le.

A pemon törzset két évtizeden át tanulmányozó német antropológus, Bruno Illius szerint valójában nem is volt szent köve a törzsnek, csupán kisebb varázsköveket használtak, amelyek hitük szerint segítenek a halászatban. A kutató cáfolta a kő elmozdítása miatt a törzset állítólag sújtó balszerencsét, például a csemegeként fogyasztott hangyák eltűnését is. Háromszor járt a régióban - mondta -, legutóbb tavaly, és rengeteg hangyát evett.