rss      tw      fb
Keres

A Kúria elnöke az igazságszolgáltatás szakmai feladataira és a jogegységre összpontosít

MTI 2012. június 29., péntek 16:28

A Kúria elnöke az év eleje óta már nem az egész igazságszolgáltatás irányítója, csupán szakmai vezetője - mondta Darák Péter főbíró a hivatali idejének első félévét értékelő pénteki sajtóbeszélgetésen Budapesten.

A Kúria elnöke elmondta: nem terhelik azok az igazgatási feladatok, amelyek elődeit hátráltatták, így jobban összpontosíthat a szakmai feladatokra, a jogegység biztosítására.

A korábbi szakmai és igazgatási hierarchia élén egy ember állt a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökeként. Január 1-jétől a szakmai irányítás az LB jogutódjának, a Kúriának az elnökéhez került, a bírói önigazgatást az OIT után az Országos Bírói Tanács viszi tovább, a központi igazgatás feladatát pedig az Országos Bírósági Hivatal látja el.

Darák Péter szerint a Legfelsőbb Bíróságnak a jogegységgel kapcsolatos feladataival kapcsolatban elvégzett munkájával általában nem volt probléma, de az elért eredményeket nem mindig osztották meg a közvéleménnyel megfelelően.

A jogegységgel, illetve a kúriai döntések alsóbb fokú bíróságokra kötelező jellegével kapcsolatban a főbíró kifejtette: ezt nem szabad túlhangsúlyozni, mert az alsófokú bírót arra sarkallhatja, hogy határozatait korábbi felsőbb bírósági döntésekhez igazítsa.

Nem könnyíti az országszerte egységes ítélkezési gyakorlat kialakítását, hogy a Kúria nem lát bele az alsófokú bíróságok döntéseibe. Vannak bizonyos ügytípusok, például a szabálysértések vagy a menekültügyek, amelyekből évek óta nem jut el egyetlen konkrét ügy sem a Kúriáig, ám ez nem mentesít a jogegység feladata alól - mondta a főbíró.

Hozzáfűzte: hónapok óta működnek a Kúrián munkacsoportok, amelyek feladata, hogy egyes területeken megkönnyítsék az ítélkezést. Ilyen munkacsoport vizsgálja például a rokkantügyek bizonyításának problémáit, a banki szerződések érvényességével vagy a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ügyeket, az idegenrendészeti és menekültügyeket, valamint büntető ügyszakban a hatályon kívül helyezések gyakorlatát. Az elemzőcsoportok következtetései a Kúria feladatairól, a jogalkotóknak szóló javaslatokról, illetve az alsófokú bíróságok bíráinak szánt elvi, általános iránymutatásokról szólhatnak - tette hozzá.

A Kúria közzétételi tanácsainak pedig lehetőségük van alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek kúriai szintre hozására, elvi döntéssé minősítésére és közzétételére. Ennek előnye, hogy sok időt lehet megtakarítani azzal, ha nem kell megvárni, amíg egy bizonyos fajta jogvita eljut a Kúriára.

A Kúrián erőforrások hiányában egy ideje nem voltak bíróvizsgálatok, de az elnök felkérte a kollégiumvezetőket, hogy az objektív kép kialakításáért újra kezdjék el vizsgálni a kúriai bírák munkáját.

A Kúria elnökhelyettesi posztjára kiírt pályázatra ketten jelentkeztek. Pályázatukról a Kúria teljes ülése nyilvánít majd véleményt, és utána az elnök megteszi javaslatát az államfőnek.

Húszan távoznak nyugdíjasként a Kúriáról június végén, közülük 15-en jelezték, hogy nem bírói státusban tovább segítenék például az elméleti munkát. Az elnök elmondta, szeretné, ha a Kúrián kiegyensúlyozott arányban lennének jó elméleti szakemberek, akik tudományos területen mutattak fel jelentős eredményeket, és gyakorlati szakemberek, akik hosszú ideje eredményes ítélkező munkát folytatnak.

"A nyugdíjazásokkal kapcsolatos nyitott kérdések óvatosságra intenek" - mondta a nyugdíjazásokkal és a megürült álláshelyek betöltésével összefüggésben az elnök, és hozzáfűzte: a Kúria működőképességének mindent alá kell rendelni, a működőképesség fenntartásához szükséges státusokat be kell tölteni. A 19 álláshelyre kiírt pályázatra 50-en jelentkeztek - említette meg.

A közeljövő változásairól szólva Darák Péter elmondta: a jelenlegi háromtagú tanácsok mellett öttagúak is alakulhatnak. Az elnök mellett működő tanácsadó testület vizsgálja, hogy miként lehet közérthetőbbé tenni a döntéseket. A büntető és a polgári törvénykönyv elfogadása mellett szükségszerűen merül fel az eljárási törvények korszerűsítésének igénye, amit a Kúria fog szakmai szempontból koordinálni.

Kérdésre válaszolva Darák Péter elmondta: előfordulhat, hogy a jogegységi eljárások esetenként kevésbé jelentős kérdésekkel foglalkoznak, miközben bizonyos pontokon ellentmondó jogalkalmazási gyakorlat él tovább. Ennek az lehet az oka, hogy a bírák szívesebben foglalkoznak eljárásjogi kérdésekkel, és nehezebben vállalják, hogy ingoványosabb, kevésbé letisztult területeken is véleményt nyilvánítsanak, ám a Kúria várja a felvetéseket, és minden arra érdemeset megvizsgál.