rss      tw      fb
Keres

Görög választások: Az Európa-párti konzervatívok nyertek, de a helyzet bizonytalan marad




A konzervatív Új Demokrácia (ND) párt nyerte meg a vasárnapi görögországi parlamenti választást, s közös kormányt alakíthat más Európa-párti politikai erőkkel.  Az Európai Unió vezetői a választási részeredmények közzététele után a gyors kormányalakításra szólították a görög pártokat, és azt ígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében.


A szavazatok 85 százalékának összeszámlálása alapján az ND a voksok 29,96 százalékát kapta, s a bónuszmandátumokkal együtt 130 helyet szerezhet a 300 fős parlamentben. A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) a szavazatok 26,65 százaléka révén 71 helyet kaphat. A szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) a voksok 12,46 százalékára tett szert, és 33 helyhez juthat a parlamentben.

Bejutott a parlamentbe a nacionalista Független Görögök pártja (20 mandátum), az idegengyűlölő Arany Hajnal párt (18 mandátum). A Demokratikus Baloldalnak (Dimar) 6 képviselői helye lesz a törvényhozásban. A Görög Kommunista Párt 12 helyhez jutott.

Az eredményekből ítélve Görögországban olyan kormány alakulhat, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az ND, a Paszok és a Dimar. Ellenzékbe szorulna a Sziriza, ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot.

A helyzet bonyolultságát tükrözi, hogy a választási eredmények közzététele után az euró rövid időre háromhetes csúcsra erősödött az amerikai dollárhoz képest az ausztráliai bankközi kereskedésben, majd ismét gyengülni kezdett.

Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben. „Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van” mondta Szamarasz, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni. Közölte, hogy Athén folytatni fogja a pénzügyi konszolidációt és a strukturális reformokat, és tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította az összes, parlamentbe jutott pártot, hogy csatlakozzon a „nemzeti megmentés” kormányához.

Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke – volt pénzügyminiszter – bejelentette, hogy pártja kész részt venni az egységkormányban, de szerinte négypárti kormánynak kell alakulnia az ND, a Paszok, a Sziriza – amely mereven elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat –, illetve a Dimar részvételével.

Az első részeredmények közzététele után Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője elismerte választási vereségét, felhívta Szamaraszt, és gratulált neki. Burkoltan ugyan, de elutasította a közös kormányzást Szamarasz pártjával. Közölte, hogy a Sziriza „aktívan jelen lesz az ország politikai életében a legnagyobb ellenzéki pártként”, s már hétfőn folytatja küzdelmét. A polgárok a választáson „egyértelműen a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodások felmondására” voksoltak.


Euróövezeti reagálások

Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat – közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője. Juncker a választások részeredményeinek ismertté válása után kiadott közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani a súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak a gazdasági reformokhoz. A trojka, azaz a nemzetközi hitelezők – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – a képviselői az új görög kormány megalakulása után visszatérnek Athénba, hogy az EU és az IMF által nyújtott nemzetközi mentőöv keretében nyújtandó hitelrészletekről és a reformokról tárgyaljanak.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a koalíciós kormány gyors megalakítására szólította a görög pártokat. A mexikói Los Cabosban, a G20 csúcstalálkozójának színhelyén kiadott közös közleményükben megígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a választások eredménye azt mutatja, hogy a görögok támogatják a válságból való kilábalást szolgáló mélyreható gazdasági és a pénzügyi reformok végrehajtását. „Ez az út nem lesz sem rövid, sem könnyű, de elkerülhetetlen, és a jobb jövő távlatait nyitja meg a görögök előtt.”

***

CIB-elemzés, még az eredmények ismerete nélkül, a várható következményekről

A BUX-ot is a görög választást megelőző várakozások mozgatták a héten

Elemzők szerint a Budapesti Értéktőzsde indexének alakulására egész héten rányomta a bélyegét a befektetőknek a vasárnapi görög parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozása, aggodalmai.

A hét elején még többnyire a spanyol bankmentő csomag körüli aggályok rontották a nemzetközi hangulatot, ez mozgatta a BÉT árait is. A hét közepétől már jobban érződött a vasárnapi görög parlamenti választásokkal kapcsolatos befektetői óvatosság. Ez azonban inkább a visszafogott forgalomban mutatkozott meg, mintsem pesszimizmusban. A CIB Bank heti értékelése szerint ez azt jelezheti, hogy a piaci szereplők bíznak abban, hogy Görögországban nem a legrosszabb forgatókönyv valósul meg.

Pénteken a befektetői hangulaton javított a G20 csoport által adott jelzés is, amely szerint a legnagyobb jegybankok készek összehangolt stabilizációs intézkedésekkel elejét venni a hétvégi görögországi választások által esetleg kiváltott pénzpiaci zavaroknak.

A jövő hétre vonatkozóan a CIB Bank előrejelzése szerint a piaci hangulatot a hétvégi görög választások eredménye határozhatja meg. Amennyiben a választásokon az EU/IMF programot elutasító pártok kerülnek többségbe, hétfőn rendkívül pesszimista hangulatban nyithatnak a piacok, de egy pozitív forgatókönyv esetén sem lehet hosszan tartó eufóriára számítani.

A mérsékelt pártok elsöprő győzelme ugyan rövid ideig javíthatja a hangulatot, de a piacok hamarosan rájönnének, hogy a görög gazdaság fundamentális problémái továbbra sem oldódtak meg. Ha nem egyértelmű a választási eredmény – minimális többség egyik vagy másik oldalon – akkor szintén negatív piaci reakciókra lehet számítani, írja elemzésében a CIB Bank.

***

Londoni forgatókönyvek „harmadik választástól őszi eurótávozásig” – még az eredmények ismerete nélkül

Az újabb, idén már harmadik parlamenti választástól Görögország eurótagságának őszi megszűnéséig terjednek a londoni elemzők forgatókönyvei arra, mi követheti a vasárnapi – idén második – görög választásokat.


A Commerzbank, az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató

Alapfeltételezése az, hogy a baloldali radikális Sziriza párt, amely újratárgyalná a pénzügyi segélyprogramokhoz csatolt szigorú feltételrendszert, nem lesz képes egyedül kormányt alakítani választási győzelem esetén sem.

A cég szerint a lehetőségek között van az is, hogy júliusra újabb választásokat írnak ki. Ebben az esetben azonban változatlanul nem lenne senki, aki tárgyalhatna a trojkával, és az ebből eredő bizonytalanság további súlyos károkat okozna a görög közfinanszírozásnak. A Commerzbank szerint a görög államháztartás májusi adatai arra vallanak, hogy sok görög család és vállalat máris habozik befizetni adóját – a májusi adóbevételek 15 százalékkal maradtak el a tavaly májusitól –, ugyanakkor a folyó közkiadások váratlan csökkenése megerősíti azokat a sejtéseket is, hogy a görög államnak most már csak a legszükségesebb alapfeladatok ellátására van pénze.

A cég elemzése szerint újabb finanszírozási források nélkül Görögország valószínűleg már a nyáron képtelenné válik fizetési kötelezettségei maradéktalan teljesítésére. A harmadik negyedévben a kormánynak 7 milliárd eurónál valamivel több forrásra lenne szüksége a lejáró adósságok és a folyó kiadások fedezésére. A kritikus dátum augusztus 20. lehet, amikor 3 milliárd eurónyi szuverén kötvény tőke- és kamattörlesztése válik esedékessé.

Ám a görög kormány rendelkezésére álló források valószínűleg akkor is elégtelenek lennének a folyó kiadások fedezésére, ha a kormány a továbbiakban nem törlesztené lejáró tartozásait, vagyis az államcsőd elkerülhetetlenné válnék. Ezt a bankrendszer összeomlása követné, nem csupán a magánadósságok nem teljesítővé válása miatt, de azért is, mert a görög bankoknak 30 milliárd euró követelésállományuk van a görög állammal szemben is.

Ebben a helyzetben az országnak már nem maradna vesztenivalója, és szinte bizonyosan visszatérne a drachmához. E fejlemény bekövetkezte esetén a görög jegybank hozzákezdhet a pénznyomtatáshoz, és elláthatja a szükséges likviditással a hazai bankokat, a kormány pedig szuverén kötvények kiadásával kezdhetne hozzá a bankrendszer feltőkésítéséhez. Ennek ára a Commerzbank elemzői szerint ugyanakkor az új drachma drámai leértékelődése és az infláció masszív megugrása lenne.


A Fitch Ratings hitelminősítő

Hétvégi londoni elemzésében azt közölte, hogy szimulációs modelleket futtatott a görög eurótagság megszűnésének növekedési hatásairól. A cég kimutatta, hogy az euróövezet éves nominális hazai összterméke (GDP) valamivel meghaladja a 9400 milliárd eurót; a görög gazdaság ehhez tavaly 215 milliárd euróval, azaz 2,3 százalékkal járult hozzá.

A Fitch Ratings számításai szerint ez a csekély súly – valamint az a tény, hogy a görög gazdaság viszonylag kevéssé nyitott – arra vall, hogy a görög gazdaságot sokkolná a távozás az euróövezetből, de az euróövezet egészében ez nem okozna súlyos közvetlen hatást.

A Fitch szimulációs modellje mindazonáltal azt mutatja, hogy még szabályozott görög eurótávozás esetén is már az idén 0,6 százalékkal, 2014-re pedig 1,6 százalékkal lenne alacsonyabb az összesített euróövezeti GDP-érték, mint a cég alapeseti forgatókönyve esetén, amely nem számol Görögország távozásával.

A rendezetlen körülmények közepette bekövetkező, járványos hatású görög euróövezeti távozás a hitelminősítő számításai szerint már súlyos – a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalttal összemérhető, 3-4 százalékos – visszaesést okozhat a legnagyobb fejlett ipari gazdaságokban.


A Capital Economics sokkal borúlátóbb előrejelzése

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég második negyedévi átfogó európai prognózisa a következő két évre az euróövezet részleges felbomlását valószínűsíti, és ennek következményeként folyamatos recessziót jósol a valutauniónak erre az időszakra. A ház előrejelzése szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.

***

G20-csúcs – A görög választásokra készülnek a központi bankok is

A világ legfontosabb jegybankjai összehangolt akciót terveznek a globális pénzpiacok stabilizálására, ha a vasárnapi görög parlamenti választások eredménye árfolyam-zavarokhoz vezet.

A G20 csoport június hétfőn és kedden (június 18-án és 19-én) tanácskozik a mexikói Los Cabosban. Az előkészítő tárgyalásokhoz közel álló források csütörtök esti közlése szerint a szóban forgó központi bankok azt tervezik, hogy a túlzott árfolyam-ingadozások esetén koordinált lépést tesznek a likviditás biztosítása érdekében.

A G-20 csoport egyik magas rangú képviselője kijelentette: a fő cél annak megakadályozása, hogy hitelszűke alakuljon ki.

(MTI)



– Az Index Percről percre beszámolója a görög, a francia és az egyiptomi választásokról
– A hvg.hu elemzése
– A nol.hu elemzése
– A világgazdaság online Percről percre beszámolója



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!