A Bloomberg hírügynökség közölte Simon Zoltán írását: Magyarország Horthyt, Hitler szövetségesét dicsőíti, Orbán nem tudja feltartóztatni a gyűlöletet.

Magyarországnak új hőse van. Városok és falvak szobrot állítanak Horthy Miklósnak, egy volt államfőnek, aki az országot Hitler oldalán a második világháborúba vezette.

Egy Horthy-szobor talapzata már áll Csókakőn, a Budapesttől egy órányi autóútra lévő, 1383 lelkes, szőlőkertes kis faluban. A szobrot június 16-án leplezik le egy parkban, amely egy XIII. századi erőd alatt terül el.

Az ilyen kis falvaktól a budapesti parlament neogótikus csarnokaiig – ahol a nacionalista Jobbik a második legnagyobb ellenzéki párt – terjed a radikalizmus és jelképei, miközben Magyarország négy év alatt a második recessziója felé tart. Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi segélyhez akar jutni, miután Magyarország adósságát tavaly bóvlivá minősítették le.

„Ahol gazdasági problémák vannak, ott feszültségek jelentkeznek a népek és csoportok között. He nem hagyjuk, hogy az emberek kieresszék a gőzt egy szobor felállításával, akkor nem fognak ennél megállni” – mondta Bognár Gábor, Csókakő helyettes polgármestere.

A nacionalisták egyre népszerűbbek Európában, miközben a vezetők azért küzdenek, hogy elhárítsák az elhúzódó gazdasági zűrzavart. Magyarországot az különbözteti meg a többi államtól, hogy Orbánt zsidó szervezetek és politikai elemzők azzal vádolják, hogy saját politikájába beleilleszti a radikálisok követeléseinek egy részét. A vádat a kormány tagadja. Orbán elítélte az antiszemita támadások fellángolását, amelyet a Mazsihisz zsidó szervezet „a gyűlölet Magyarországot elöntő hullámának” nevezett.

A kormány a múlt hónapban az iskolai kötelező olvasmányok listáját Nyirő Józseffel, a második világháború idejének parlamenti képviselőjével bővítette. Nyirő Szálasi Ferencnek, a nyilaskeresztesek később háborús bűnök vádjával kivégzett vezérének szövetségese volt. A holokausztban több mint 500 ezer, többnyire zsidó magyart öltek meg a budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint.

Kövér László, a parlament elnöke, aki Orbán Viktor mellett a kormányzó Fidesz egyik alapító tagja, újratemetési ceremóniát szervezett Nyirőnek Észak-Románia magyar etnikum lakta részén, ahol a szerző született. A május 27-i ünnepséget Nyírő hamvai nélkül tartották meg, miután Románia betiltotta az újratemetést.

Románia „nem fogadja el az olyan emberekről szóló megemlékezéseket és évfordulókat, akik románellenes, antiszemita és fasisztabarát magatartásukról voltak ismertek” – mondta Victor Ponta román kormányfő június 2-ai beszédében, és bocsánatkérést követelt Orbántól.

Orbán Nyírő újratemetését „kegyeleti ügynek” tekinti, és úgy véli, hogy kötelező irodalomként való előírása „nyilvánvalóan az irodalmi munkásságáról szól” – közölte Giró-Szász András szóvivő kérdésekre emailben adott válaszában június 12-én.

Erőszakolt gondolkodás?

„Európában egyedülálló, hogy a jelenlegi kormány nyíltan kapcsolódik annak a rezsimnek az ideológiájához, amely együttműködött a fasisztákkal. Megbocsáthatatlan, hogy megpróbálja ezt a gondolkodásmódot rákényszeríteni a nemzetre” – jelentette ki Mesterházy Attila, a szocialista párt, a legnagyobb ellenzéki szervezet elnöke.

Orbán, aki a kommunizmus bukása óta Magyarország legnagyobb hatalmú vezetője, miután a 2010-es választásokon kétharmados többséget szerzett, nem ad egyenes választ: bizonyos támadásokat elítél, miközben a radikális követelések egy részét beiktatja saját politikájába – vélekedik Juhász Attila, a Political Capital elemzője, aki szerint „a Fidesz érzi, hogy a Jobbik komoly vetélytárs, és megpróbálja kifogni a szelet a vitorlájából azzal, hogy átveszi követelései egy részét. A probléma az, hogy ez csupán erősíti a szélsőséges ideológiát, amelyből a Jobbik él”.

Orbán pártjának támogatottsága az összes szavazó körében az áprilisi 26 százalékról májusban 22 százalékra esett, ami a legalacsonyabb szint több mint egy évtized alatt – derült ki a Medián felméréséből, amelyet a HVG című hetilap közölt június 7-én. A Jobbik, amelyet a párt honlapja úgy ír le hogy „radikális módszereket alkalmaz”, 11 százalékkal a harmadik volt.

Zavarban a választópolgárok

A válaszadók 43 százaléka, 11 év óta a legtöbb mondta azt, hogy nem tudja, kit támogasson, ami „az általános illúzióvesztés súlyos következménye – állapította meg a Medián. Giro-Szász szerint „teljesen alaptalan azzal vádolni a kormányt, hogy elfogad vagy bármikor elfogadott radikális, antiszemita vagy uszító tartalmakat. A kabinet alapvetően elutasítja a rasszizmus, az antiszemitizmus, a diszkrimináció és a megfélemlítés minden formáját, és határozott lépéseket tesz ellene”.

Állítására bizonyítékként felhozott egy kormánykezdeményezést, amely betiltotta a félkatonai csoportokat, törvényeket, s amelyben bűncselekménynek nyilvánítják a holokauszt és a kommunista idők bűntényeinek tagadását, illetve felhozott olyan rendezvényeket, amelyeken Raul Wallenberg svéd diplomatáról emlékeznek meg, aki zsidókat mentett meg a deportálástól.

Egyes radikális magyarok azonban nem veszik az üzenetet. Schweitzer József 90 éves rabbit a hát előtt, amelyben lakik, közel Európa legnagyobb zsinagógájához leszólította egy férfi, aki azt kiabálta: „Gyűlölök minden zsidót!” – adta hírül a Mazsihisz június 5-i közleményben.

Bizonyíték videón

Egy nappal korábban a Népszabadság című napilap riporterét, aki egy budapesti tüntetésről tudósított, „mocskos zsidó kurvának” szidalmazták, amint ez a lap internetes oldalán egy videón látható-hallható.

Holokauszt-emlékműveket és zsidó temetőket gyaláztak meg, antiszemita és romaellenes graffitik jelentek meg egy sor incidensben azt követően, hogy egy férfi vörös festékkel öntött le egy Horthy-szobrot május 16-án a délnyugat-magyarországi Kereki településen. Amint az a facebookon és a magyar sajtóban közzétett fotón látható, az illető táblát akasztott a szobor nyakába, amelyen az állt: „Tömeggyilkos, háborús bűnös”.

Orbán azt írta Budapesttől nyugatra lévő szülővárosa, Székesfehérvár zsidó vezetőinek, hogy „fájdalmat és felháborodást” érez, amiért meggyalázták az ottani zsidó temetőt – jelentette az állami MTI hírügynökség június 4-én.

Megvédik az állampolgárokat

Egy nappal a Schweitzer rabbit ért inzultus után a kormány közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy „mindent elkövet az európai normákkal összeegyeztethetetlen, gyűlölködő hangok elnyomására”, és ígérte, hogy „minden állampolgárt megvéd az ilyen támadásokról”. Áder János államfő ugyanaznap leszögezte: „Nincs más választásunk. El kell takarítanunk mások szennyét”.

Egyes zsidó csoportoknak ez nem elég. „Minden nap érnek támadások zsidó embereket, és bár a miniszterelnök azt mondja, hogy megvédi a zsidó közösséget, mi ezt nem érezzük. Ha az intolerancia ellen van, akkor miért kényszeríti a gyerekeket olyan szerzők olvasására, akik ilyen gyűlölettel teli ideológiát képviselnek” – mondta Verő Tamás budapesti rabbi, telefonon nyilatkozva.

A tízmilliós országban a mintegy 120 ezer fős zsidó közösség nem az egyetlen, amelyet a radikálisok célba vettek. A Jobbik a 2010-es választások előtt azt ígérte, hogy lecsap a „cigánybűnözésre”.

Történelmi egyenruhák

Vona Gábor, a párt 33 éves elnöke 2007-ben félkatonai szervezetet alapított, amely a romák – cigányok – lakta városokban és falvakban járőrözött, azt állítva, hogy a rendőrség nem képes a feladat ellátására. Egyenruhájukat vörös a történelmi Árpád-sávos zászló fehér és vörös csíkjai díszítették, a nyilaskeresztesek jelképeire emlékeztetve.

A jobbik a leadott ötmillió szavazatból 836 774 voksot szerzett meg a 2010-es parlamenti választásokon, ami a 2006-os eredmény hétszeresének felel meg. Akkoriban a párt egyetlen képviselői mandátumot sem szerzett, miután egy másik radikális párttal osztozott a szavazatokon.

A pártnak felhajtó erőt ad a magyar gazdaság hanyatlása, amely az EU-Bizottság előrejelzése szerint az euróövezeten kívül az egyetlen EU-gazdaság lesz, amely idén éves szinten zsugorodni fog. Orbán politikája, azon belül a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a befektetők megrémítése, hozzájárult a leminősítéshez, és rábírta a kormányt, hogy hitelt kérjen az IMF-től, mivel a tízéves államkötvények hozama januárban 10 százalék fölé emelkedett.

A munkanélküliség a február-áprilisi periódusban 11,5 százalék volt, megközelítette a két évvel ezelőtti 11,8 százalékos rekordot. Az arány segíti a Jobbikot, mert a párt támogatói között sok „a viszonylag jól képzett és jómódú ember”. Ezek azok az állampolgárok, akik most arról félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket és lecsúsznak a szegénységbe, mondta Juhász, a Political Capital elemzője.

Virágzó rózsák

Csókakőn, ahol egy közigazgatási épület közelében sárga és vörös rózsák nyílnak, és fiatalok tartanak népitánc-próbát, az egy kormánypárti polgármesterből és hat független képviselőből álló önkormányzati testület egyhangúlag jóváhagyta a Horthy-szobor felállítására vonatkozó civil kezdeményezést.

„Miért akadályoztam volna meg ezt a kezdeményezést? A magyar társadalomnak fel kell nőni, és el kell fogadnia, hogy különböző emberek léteznek” – mondta Fűrész György polgármester, aki sok más helybelihez hasonlóan ki szőlőskertet művel.

Ezzel nem minden csókakői ért egyet. Horthyt, aki Hitler segítségével átmenetileg visszaszerezte azokat a területeket, amelyeket Magyarország az első világháború után elvesztett, „nem kell pozitív hősnek tekinteni, mert végül is egy háborúba vezette az országot, amelyet elvesztettünk” – mondta Csizmarik György, miközben a kocsibehajtóját tisztogatta.

Náci megszállás

Magyarország 1920-ban, Horthy hatalmának első évében korlátozta a zsidók egyetemre jutását, s ezzel a Holokauszt-központ szerint az első állam lett Európában, amely az első világháború után antiszemita törvényt hozott. Horthy 24 évvel később mondott le, 1944. októberében, amikor az ország német megszállás alá került. Az év májusa és júliusa között mintegy 437 ezer magyart küldtek haláltáborokba.

A radikális történelmi személyiség újraélesztése az identitáskeresés része a magyarok számára, akiknek a kommunizmus idején azt mondták, hogy „minden tabu, ami a második világháború előtt történt” – véli Lánczi András, annak a budapesti Századvég Alapítványnak az elnöke, amely politikai tanácsokat ad a kormánynak. „Az emberek fejében zűrzavar van és gyűlölet is, és úgy látszik, a demokráciánk ezt nem képes kezelni. Dilemma, hogy tolerálhatjuk-e az intoleranciát?” – mondta.

A magyar társadalom számára kérdéses Horthy szerepe, és a kormány „nem kíván beavatkozni a történelmi vitába, mert tudományos kérdésnek tekinti azt” – mondta Giró-Szász.

Csókakőn a magyar zászló mellett ott lobog a piros-fehér Árpád-sávos zászló. Horthy szobrát egy Nagy-Magyarországot formázó, gránitból készült emlékmű mellett fogják felállítani, amely arra emlékeztet, hogy az ország területe kétharmadát elvesztette az első világháború után.

„Az emberek mindig harcolnak a jelképekkel. A Horthy-szobor valóban megosztotta a várost, de úgy gondolom, az a szobor nem fog megbántani senkit” – mondta a 22 éves Bognár Kata, aki barátjával a népitánc-próbára indult.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!