Orbán: Helyreállt a jogállam Magyarországon





Orbán az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen beszélt hétfőn az Igazságügyi Palotában.

Himnusz és jókedv az ügyészeknél
„Amikor megkezdődött a mai együttlétünk, és megpróbáltuk elénekelni a himnuszt, s annak első sora úgy szól, hogy „Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel”, és arra gondoltam, hogy szoktak-e az ügyészek jókedvűek lenni, vagy ez egy olyan foglalkozás, amely eleve eltiltást is jelent jókedvtől. Bár remélem, hogy a Himnusz általános érvénye az ügyészségre nézve is fönnáll.”



MTI-fotó: Koszticsák Szilárd


Györgyi Kálmánhoz*: örülök, hogy ismét együtt lehetünk

„Látok itt jó néhány professzort, akiknek diákja lehettem még az egyetemen. Györgyi Kálmán nevét külön is megemlítette az elnök úr. Ez talán annál is inkább indokolt, hiszen ha a jól ásom elő emlékeimből a rendszerváltás utáni évek eseményeit, akkor mintha ő lett volna az, aki az ügyészség napjára vonatkozó első javaslatot letette a közélet asztalára. Úgyhogy örülök, hogy most ismét együtt lehetünk itt. Tisztelettel köszöntöm Sárközy professzor urat is, aki nagy hibát vétve átengedett néhány stúdiumon; most már késő, akkor kellett volna. Hasonlóképpen, Elnök úr, kedves Péter, engedd meg, hogy Rád is hadd emlékezzek úgy is, mint egykori tanáromra, és persze mindenfajta szellemesség nélkül, száraz tényként közlöm csak, hogy az Alkotmánybíróság elnökének is lehettem diákja.”


A mostani kormány „feltétlen tisztelettel van”, és tudomásul veszi, hogy a közjog természetes állapota a vita – de a végrehajtást nem hátráltathatja

„…a mostani kormányt olyan nemzedék alkotja, vagy leginkább olyan nemzedék vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudásunkat és a fölkészültségünket tekintélyes részben köszönhetjük. Ráadásul jól emlékszem, hogy – nem tudom, most mi a szokás az egyetemeken, de akkor – a vita még szokás volt, és a professzoraink egy tekintélyes részével komoly vitába is szálltunk számos kérdésben, és talán ez is segített bennünket abban, hogy megtanuljuk, és ma is tudomásul vegyük, hogy a közjog természetes állapota a vita, az értelmezés. Az irányítás és a vezetés tudománya ezen a területen éppen abban áll, hogy a vita és az értelmezés közben a munka nem állhat meg, és semmilyen vita nem hátráltathatja a végrehajtást.”


Az ügyészség és a kormány viszonya tisztázott (a nemzeti célok érdekében), hála az alaptörvénynek

Polt Péter „megemlítette, hogy első ízben látogat el az ügyészség napján ide, Önökhöz hivatalban lévő miniszterelnök. Ezen szerintem nem kell csodálkoznunk, hiszen az ügyészség és a kormány viszonyának a kérdése mindig rendkívül érzékeny kérdés. […] Én azért tudtam ma minden különösebb mérlegelés nélkül örömmel eleget tenni Polt elnök úr meghívásának, mert az új Alaptörvény egyértelműen rendezi az ügyészség helyzetét, egyértelművé teszi, hogy mi a viszonya a parlamenthez, hogyan kapcsolódik a kormányzathoz, hogyan dolgozik együtt más alkotmányos intézményekkel a nemzeti célok érdekében. Tehát az a kényszeredett, politikai érzékenységet időnként túlbecsülő, távolságtartó magatartás, hogy csak nehogy azt gondolja bárki, hogy a kormányzat bele akar avatkozni az ügyészség munkájába, szóval ez a korszak szerintem lezárult; az Alaptörvény egyértelmű és világos eligazítást ad.”
Az ügyészség dolga
„…minden törvényes eszközzel Önök járulnak hozzá a bűnösök példás megbüntetéséhez, és pontosan ugyanekkora elszántsággal akadályozzák meg, hogy az ártatlanok – akár tévedésből, akár rosszakaratból – büntetést kaphassanak.”


A kormány nem tétlenkedett: átszabta a rendszert

„Az elmúlt két évben nem tétlenkedtünk. Az Alaptörvényben egyértelműen rendeztük az ügyészség helyét és szerepét. A láthatatlan alkotmány nehezen értelmezhető szabályai után egyértelmű, világos, látható alkotmányt és egyértelműen értelmezhető szabályokat teremtettünk. Megvalósítottuk az ügyészség teljes szervezeti egységességét. Meghatároztuk az ügyészség nem büntetőjogi feladatait. A bírákra és az ügyészekre vonatkozó szabályokat ott, ahol ez szükséges volt, harmonizáltuk. Új igazságszolgáltatási bírósági rendszert alkottunk. Hamarosan elkészül az új Btk. és az új Ptk., mindemellé pedig egy új közigazgatási rendszert is fölépítettünk.” [Orbán az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását elfelejtette megemlíteni, csakúgy, mint a „nem tétlenkedés” miatt az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal fennálló konfliktusokat – a szerk.]


Ma már bűn nem marad büntetlenül, ma már ártatlan tüntetőket nem küldenek előzetesbe, azaz: helyreállt a jogállam

„Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, az egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak. Elmúltak azok az idők, amikor bárki úgy készülhetett akár kisebb, akár nagyobb vagy egészen komoly bűncselekmények elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja. Elmúltak ugyanakkor azok az idők is, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyar emberek szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket. Úgy is mondhatnám, hogy Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás.”


Nem dőlhetünk hátra, Magyarország megújításából az ügyészeknek is ki kell venniük a részüket

„A kérdés csak az: hátradőlhetünk-e, elégedettek lehetünk-e? Aligha, hiszen sok hibát kijavítottunk már, de van még feladatunk bőven. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére. Ebből a nehéz munkából nyilván az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét."


A kormányváltás előtt Magyarország a felbomló rend állapotában volt: magánhadseregek grasszáltak, a politikai osztály egy része a törvények felett állt

Magyarország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, amelyet most részben Önöknek kell helyreállítani. Magánhadseregek grasszáltak az országban, voltak az országnak bizonyos részei, ahová a törvény ereje nem vagy csak korlátozottan ért el. A politikai osztály egy része úgy érezte, hogy a törvények felett áll, és mindent megtehet. Összességében tehát olyan folyamatok indultak el, amelyek kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét.”


Európa nem bizonyult sikeresnek

„…valljuk be, hogy Európa eddig nem bizonyult sikeresnek a kívülről érkező kihívások elhárításában. Elég, ha a versenyképesség hanyatlására vagy éppen a bevándorlás problémájára gondolunk. És a saját maga okozta problémák kezelésében sem jeleskedett, gondoljanak a fölhalmozott államadósságra, a demográfiai problémákra vagy éppen a bűnözés kérdésére.”



MTI-fotó: Koszticsák Szilárd

A józan ész talaján megerősítjük a bűnüldöző szervezeteket, szigorítjuk a jogszabályokat, több rendőr segíti a bűnüldözés munkáját, a mai élet valós kihívásaihoz igazítjuk a büntetőjogot

„Mi azt vállaltuk, hogy az állam legalapvetőbb funkcióját, a biztonság szavatolását helyreállítjuk és megerősítjük. Ebben a munkában az ügyészségre elsőrendű szövetségesként tekintettünk, és úgy látom, elsőrendű szövetségesre is találtunk. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Önök még jobban végezhessék a munkájukat: megerősítjük a bűnüldöző szervezeteket, szigorítjuk a jogszabályokat, több rendőr segíti a bűnüldözés munkáját, teljesen megújítjuk, a mai élet valós kihívásaihoz igazítjuk a büntetőjogot az elfogadás előtt álló új Btk.-val. Fontosnak tartom, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy minden, amit közösen teszünk, a rend érdekében, a józan ész talaján álljon. A józan ész azt diktálja, hogy a többszörösen visszaeső erőszakos bűnözőktől óvjuk meg az embereket. Hasonlóan a józan ész diktálja azt is, ne tűrjük, hogy az erőszak állami monopóliumát megkérdőjelező, paramilitáris csoportok tevékenykedjenek Magyarországon. Mindig értetlenül álltam az előtt, hogy évekig szóban mennyire elszántan kritizálták ezeket az egyenruhás csoportokat, és a valóságban mennyire nem cselekedtek ellenük.”


Ne csak a törvényeket, hanem a nemzet érdekét is tartsák szem előtt az ügyészek, hogy kikezdhetetlen legyen a tartsáuk

„Az Önök vállát óriási felelősség nyomja. Megvédik a magyar embereket, tulajdonukat, intézményeiket. Mindezt úgy teszik, hogy minden körülmények között, csak és kizárólag a törvényeink és azok szelleme határozza meg tetteiket, de szeretném most sokunk nevében biztatni Önöket arra, hogy minden ügyész munkája során az egész magyar nemzet érdekét is tartsa szem előtt. Ez adhat a kitűnő szakmai munka mellé kikezdhetetlen erkölcsi tartást is mindannyiuknak.”

(Az ünnepségen Polt Péter is beszélt. Lásd itt.)



* Györgyi Kálmán 1990-től 2000-ig a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. A Fidesz 1998-as kormányra kerülése után, két évvel mandátumának lejárta előtt lemondott, a hírek szerint eltávolították. Györgyi Kálmánt „a pártokkal történt egyeztetés után Göncz Árpád akkori köztársasági elnök jelölte, s a képviselők döntő többségének támogatását élvezte. (1990-ben Györgyi Kálmánt a képviselők 82, 1996-ban pedig 94 százaléka támogatta.) Györgyi Kálmán két évvel megbízatásának lejárta előtt, 2000 tavaszán, máig tisztázatlan okból lemondott. A döntés hátterében sokan Fidesszel való konfliktust sejtettek. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök egyeztetést kezdett a pártok között. Az egyeztetések alkalmával kiderült, hogy a hat parlamenti párt három-három arányban megosztott a kérdésben. A különös csak az volt, hogy a megosztottság nem kormánypárt–ellenzék határvonalon húzódott. Két kormánypárt, a Fidesz és a Kisgazdapárt, valamint az ellenzéki MIÉP Polt Pétert, a Fidesz egykori képviselőjelöltjét támogatta, míg két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ, valamint a kormánypárti MDF egy Csongrád megyei bírót látott volna szívesen a legfőbb ügyészi tisztségben. Mádl Ferenc ahelyett, hogy további egyeztetéseket folytatott volna új konszenzusos jelölt megtalálása érdekében, Polt Pétert javasolta legfőbb ügyésznek, akit azután a képviselők 55 százaléka támogatott. Az eddigiekből az tűnik ki, hogy Polt Péter sem jogilag, sem politikailag nem tekinthető független személyiségnek, ő csak a függetlenségnek abba a nimbuszába burkolózik, amit Györgyi Kálmán megteremtett.” (Hack Péter: Az ügyészség és a parlamenti demokrácia, Hetek, 2003. október 31.)


„A feddhetetlen és köztiszteletnek örvendő Györgyi Kálmán váratlan és azóta is némaság kísérte lemondása a legfőbb ügyész pozíciójáról görög sorstragédiákat idéz. Azóta a Fidesz befolyása az ügyészségben kormányváltásoktól függetlenül töretlen. Ha például az ügyészség Györgyi Kálmán lemondása óta tapasztalható működése alapján kívánnánk megítélni a magyarországi korrupció kérdését, azt gondolhatnánk, hogy a Fidesz által ellenőrzött kormányzati-önkormányzati területeken az teljesen megszűnt.” (Magyar Bálint: A visszautasíthatatlan kétharmados ajánlat, Népszabadság, 2011. március 12.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!