rss      tw      fb
Keres

europeanvoice: Európa két demokráciaromboló Viktora – Orbán és Janukovics




A europeanvoice című portál Európa Viktorai és a demokrácia hanyatlása címmel közölt cikket, amelyet Christopher Walker, a Freedom House jogvédő szervezet stratégiai és elemzési alelnöke, valamint Sylvana Habdank-Kołaczkowska, a szervezet Átalakuló Nemzetek projektigazgatója jegyzett: A demokrácia Magyarországon és Ukrajnában annyira látható eróziója kevésbé lenne aggasztó, ha elszigetelt lenne.

Az EU fiatal demokráciáinak tartósságával és a csatlakozni szándékozók kilátásaival kapcsolatban súlyos kérdéseket felvető közép- és kelet-európai antidemokratikus trend élén két Viktor jár, a magyar Orbán és az ukrán Janukovics.

Orbán és Janukovics az ellenzék marginalizálásával, a független média terének beszűkítésével és általánosabban fogalmazva a politikai hatalom koncentrációjával hagyott jeleket maga után. A budapesti és a kijevi kormány sietve hozott egy kötegnyi törvényt a „hatékonyság” és a „rend” nevében. Magyarországon Orbán Fidesze, amely kétharmados parlamenti többséget élvez, több mint 350 törvényt vert keresztül, köztük rendkívül élesen vitatott intézkedéseket a média és az igazságszolgáltatás terén. Hasonló gőzhenger működik Ukrajnában is, amely eleinte demokratikus reményeket keltett, de most a tekintélyelvű elnyomás agóniájában leledzik, és azon van, hogy a demokrácia tekintetében visszatérítse az országot a narancsos forradalom előtti állapotba.

Ezek az állítólagos reformlépések a hatóságok ellenkező állításai dacára szisztematikus lerombolják a fékeket és ellensúlyokat.

Orbánt és Janukovicsot egyaránt megvádolták azzal, hogy országa „putyinizálására” tör. Ez ironikus, hiszen a putyinizmus az elmúlt évben nagyrészt hitelét vesztette magában Oroszországban, ahol az egyszerű orosz emberek egyre inkább követelnek garanciákat a kormány elszámoltathatóságára és átláthatóságára, amit a két Viktor szorgosan bont le.

Kevésbé lenne aggasztó a demokrácia eróziója, amely olyan jól látható Magyarországon és Ukrajnában is, ha elszigetelt lenne. De az átalakuló nemzetek – a Freedom House Közép-Európa és Eurázsia demokratikus fejlődéséről szóló elemzésének minap publikált eredményei szerint – egyre sötétebb képet rajzolnak a demokrácia helyzetéről a térségben.

Magyarország mellett a térség uniós tagállamai közül öt – Bulgária, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Románia és Szlovákia – szenvedett el nettó hanyatlást a független média terén az elmúlt öt évben. Ugyanebben az időszakban az új uniós tagállamokban romlott a választási folyamat, a civil társadalom és a demokratikus kormányzás helyzete.

A stagnálás és a hanyatlás láthatóbbá vált Délkelet-Európa EU-n kívüli részén is. Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Koszovóban és Macedóniában egyaránt hanyatlott a nemzeti demokratikus kormányzás az elmúlt öt évben, amit részben az üzleti és politikai érdekek átfedése, részben a szervezett bűnözés szűnni nem akaró problémája okoz. És a térség média-tájképét ellentétesen érintették olyan tényezők, mint a nem átlátható tulajdonosi szerkezet, és az újságírók fizikai megfélemlítése.

Sérülékeny csendélet

Bizonyos, hogy Magyarország gyors visszafejlődését a demokrácia terén – amely érintette az átalakuló nemzetek (Nations in Transit) mind a hét mutatóját – megkönnyítették az ország specifikus politikai körülményei, köztük a gyenge ellenzék és az, hogy az illiberális kormányzó pártnak szokatlan módon kétharmados parlamenti többsége van. De a magyar példa szélesebb implikációkkal rendelkezik, tekintettel a térség többi ifjú demokráciájára, ahol a demokratikus gyakorlat nem elég mélyen gyökerező hagyományai, a korrupció és a kliensrendszer ellenálló hálózatai, a közbizalom és az elkötelezettség alacsony szintje, illetve az ingatag gazdasági helyzet megakadályozta a visszafordíthatatlan demokratikus reformok véghezvitelét.

Az egy bizonyos demokratikus küszöböt átlépő országokban látható több éves stagnálásnak és a visszafordulásnak ébresztő hatása kell hogy legyen.

Magyarország most teszteli azt a feltételezést, amely szerint az ilyen átalakulások visszafordíthatatlanok. A magyar tapasztalatok kétségeket vetettek fel a potenciálisan sérülékenyebb államok jövőjét illetően, például Lettországnál, amely különösen akut gazdasági problémákkal és folyamatos külföldi nyomással szembesül, vagy Bulgáriánál és Romániánál, amely országoknak még fel kell számolniuk a mélyen beágyazódott korrupciót és ahhoz, hogy a demokratikus intézményeket konszolidálják, szembe kell szállniuk súlyos gazdasági és egyéb kihívásokkal. De figyelemre méltó „demokrácia-rés” tátong egyfelől a közép-európai és balti államok, másfelől Eurázsia tekintélyelvű rezsimjei között.

A demokratikus jogokkal Eurázsiában szisztematikusan visszaélők érthető módon a nemzetközi közösségben a legnagyobb figyelmet vonták magukra. De most, amikor az elmúlt két évtized jól teljesítő országai problémák jeleit mutatják, itt az ideje, hogy tiszta szemmel vizsgáljuk meg, Közép- és Délkelet-Európában milyen kihívások jelentkeztek a demokratikus konszolidációval szemben.

Azok a tapasztalatok, amelyek ezeknek az országoknak a korábbi ösvényükre való visszatereléséből származnak, minden bizonnyal értékesnek bizonyulnának, ha a jelenlegi autokráciák a jövőben Kelet felé nyitnának. És ami még fontosabb, az ilyen erőfeszítés megelőzné, hogy folt essen az európai modellen, illetve az abban vállalt szerepén, hogy biztosítsa a kontinens számára a békét, a prosperitást, és a szabadságot. A demokratikus eszme és az európai egység máris több fonton nyomás alatt áll, és az Európai Unió alapító tagjait lefoglalja az euróövezet pénzügyi válsága.

Ám sokkal több veszély alakulhat ki, ha hagyjuk, hogy az unió újabb és majdani tagjainak demokratikus bizonyítványa tovább romoljon.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!