Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 5.
- Részletek
- 2012. június 07. csütörtök, 03:26
- Megbeszéljük
A luxemburgi bíróság ítélete nem a banki devizaszerződésekről szólt
Auer Katalin, a Bankszövetség vezető jogtanácsosa
Bolgár György: - Az elmúlt napokban, az interneten elsősorban, megint elindult egy hullám: a deviza hiteleseknek új esélyük van arra, hogy a hiteleiket vagy azoknak egy részét legalábbis megmenthetik, és a bankokkal szemben esélyeik vannak arra, hogy visszapereljék, visszaszerezzék a részben az árfolyamveszteség vagy részben a szerződésmódosítások következtében szerintük elveszett pénzüket. Egy siófoki ügyvéd, aki a Magyar Hírlapnak és az Echo tévének is nyilatkozott, arra hivatkozik, hogy a luxemburgi európai bíróság úgy döntött egy magyar ügy kapcsán, hogy tilos az egyoldalú szerződésmódosítás, márpedig a bankok sok esetben úgy módosítottak szerződést a hitelt felvevőkkel, hogy arról őket nem kérdezték meg. Ha pedig ez így van, mondja az ügyvéd, akkor innentől kezdve lehet egy csomó pénzt visszaszerezni a bankoktól. Na mit szól ehhez a Bankszövetség?
Auer Katalin: - Hát elég összetett problémáról van szó. Elöljáróban annyit érdemes hozzátenni, hogy ez a bizonyos európai bírósági ítélet nem devizahitellel kapcsolatos eljárásban született, hanem a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság és az Invitel távközlési Zrt. közötti perben az eljáró bíróság kért előzetes döntéshozatali eljárást az európai bíróságtól. És ebben a perben születtek bizonyos megállapítások, amiket közvetlenül nem biztos hogy egy devizaperben alkalmazni kell.
– Hát ha csak nem értelmezzük tágan a fogyasztók védelmét nem?
– Rendkívül tágan kéne értelmezni, az pedig különösen nem mondta ki ez az ítélet, hogy semmiféle egyoldalú szerződésmódosításra nem kerülhet sor. Gondoljon bele, hogy milyen sokféle szerződésekkel rendelkezünk mi mint fogyasztók, és ezek között hány nagyon hosszú lejáratú, hosszú távú szerződés van. És naponta találkozunk azzal, hogy a szolgáltatók, a közüzemi szolgáltatók is az általános szerződési feltételeiket módosítják. Akár azért, mert új technológiák léptek be, akár azért, mert a gazdasági körülmények ezt indokolják. Ugyanez egy hosszú távra szóló banki hitelszerződésnél is szükségképpen elő kell hogy álljon. Hiszen a bank, amikor a hitelt kifolyósítja tizenöt-húsz-huszonöt évre, nem tudja előre prognosztizálni azokat a gazdasági körülményeket, amelyek a futamidő alatt változnak, bekövetkeznek.
– És nyilvánvalóan az eredeti hitelszerződésekben benne is volt, legalábbis feltételezem, hogy a banknak bizonyos feltételek megléte esetén joga van arra, hogy módosítsa a szerződést.
– Benne is volt, és a bankokat a hitelintézeti törvény arra is kötelezi, hogy részletesen ismertessék a szerződési feltételeket az ügyfelekkel, illetőleg bizonyos kockázatokra külön nevesítetten, írásban igazolt módon kell felhívni az ügyfeleknek a figyelmét.
– Magyarán ez az európai bírósági döntés, amely nem devizahiteles, bankkal kötött szerződésekre vonatkozik, hanem egy egészen más ügyre, nem szolgálhat alapul arra, Önök szerint arra, hogy a bankok ellen bármilyen jogi fellépést lehetővé tegyen a devizahitelesek számára.
– Lehet, hogy ez majd befolyásolni fogja a hazai joggyakorlatot is, de közvetlenül most nem látunk ebben olyan nóvumot, ami a deviza itelekkel kapcsolatos bírósági eljárásokat meghatározná. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez idáig nem volt, nem tudunk olyan jogerős bírósági ítéletről, amelyik azt állapította volna meg, hogy a devizahitel-szerződések tisztességtelenek és jó erkölcsbe ütközőek, pusztán azért, mert devizában történt meg az elszámolás.
– De van néhány olyan elsőfokú ítélet, amely a bankok számára meglehetősen hátrányosnak látszik. Ugye?
– Vannak olyan ítéletek, amelyben bizonyos szerződési feltételeket érvénytelennek nyilvánítottak, ezek rendszerint általános szerződési feltételekkel kapcsolatos megállapítások, ahol ezeket a szerződési feltételeket a bankok azóta már módosították. És a közelmúltban született a kúriánál, tehát a legfelsőbb bíróság jogutódjánál egy olyan felülvizsgálati döntés, amely teljes egészében elutasított egy ilyen devizahitel-érvénytelenségére vonatkozó keresetet. És minden egyes elemében jóváhagyta az érvényesnek tekintette a szerződést.
– Mindenesetre ez sem jelenti azt, hogy az összes hasonló ügy eleve reménytelen a devizahitelesek számára.
– Nem, természetesen nem jelenti, ettől még születhetnek más tartalmú ítéletek, de úgy gondoljuk, hogy a kúriának ez az ítélete azért vélhetően befolyásolni fogja az eljáró bíróságokat.
– Tehát iránymutató lesz az elsőfokú meg másodfokú bíróságok számára is.
– Igen. Ugye a közelmúltban szintén nagy port kavart a szegedi ítélőtáblának egyik ítélete. Amely még nem teljesen zárult le, de azt sem mondta ki, hogy ezek a szerződések érvénytelenek és tisztességtelenek. Ott abban volt vita, hogy a devizavételi-eladási árfolyamnak az alkalmazása megengedhető-e vagy sem. Ebben a kérdésben a bíróság a bank ellenében döntött, de még ez az ügy is folytatódni fog, valószínűleg felülvizsgálati eljárás keretében a kúrián.
– Ez egy OTP elleni ügy volt ugye?
– Igen.
– Igen, emlékszem az OTP elnök-vezérigazgatója a nyilvánosság előtt kifogásolta is, hogy ez szakmaiatlan, és a Bankszövetség számos korábbi vagy jelenlegi vezetője és több bankvezető sok helyen mondta azt az elmúlt hónapokban, hogy ha ez így volna, akkor minden összekuszálódna. Aki ezt a döntést hozta vagy aki ilyen döntést hoz, az nem ért a bankszakmához. Körülbelül ez az általános bankszakmai vélemény ugye?
– Én nem fogalmaznék ilyen súlyosan. Én bízom benne, hogy a felülvizsgálati eljárás során ezeket a részleteket nyilván a bankszakmai sajátosságokat is figyelembe véve lehet rendezni.
– Azt megpróbálták megbecsülni, hogy ha véletlenül egy ilyen, mondjuk európai bírósági döntés után tömegével indulnának perek a bankok ellen, hogy nyilvánítsák semmisnek az eredetileg megkötött szerződéseket, akkor mi következne be? Tehát megpróbálták elképzelni azt a nem várt, de ki tudja, amilyen időket élünk, esetleg mégis bekövetkezhető eseményt, hogy százezrek fordulnak bíróságokhoz, és azt mondják, hogy nem ér, tessék teljesen új szerződéseket kötni velünk.
– Számszaki felméréseket nem végeztünk, de az teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen tömeges keresetindítás a szerződéses fegyelemre általában a polgári jogban rendkívül rossz hatással lenne. A hitelnyújtó pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeknek a határidőben történő teljesítése, de általában mindenfajta polgári jogügyletben a szerződésszerű teljesítés az nagyon fontos dolog. Ha tömegesen egy országban az emberek elkezdik a szerződéses kötelezettségeiket nem teljesíteni, annak nagyon-nagyon sok irányú tovagyűrűző hatása lehet.
– Az a bankrendszer összeomlásához is vezethetne nem?
– Az egész gazdasági rendszer összeomlásához vezethet, ha az alapvető jogviszonyok egy országban nem működnek.
– Magyarán minden olyan feltételezés vagy minden olyan biztatás, hogy na akkor most a devizahitelesek nyugodtan nekieshetnek a bankoknak, mert lám, van egy olyan európai bírósági határozat, amelyik ezt lehetővé tenné, felelőtlen bujtogatás? Mert nincs alapja, sem az európai bírósági ítéletben, sem abból a szempontból, hogy mi következne ebből?
– Úgy gondolom, hogy ez nem egy felelős magatartás. Senkit nem tudunk lebeszélni arról, hogy pert indítson, de azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy nagyon gondosan, körültekintően járjon el. Kérjen szakértőktől tanácsot, akár párhuzamosan többtől is. Ezek az eljárások nem rövidek, költségesek, nagyon jelentős kockázatot hordoznak. És ezeknek a pereknek a kimenetele azért nagyon is kétséges. Az eddigi bírósági eredmények alapján úgy gondoljuk, nem lehet okkal azt feltételezni, hogy most ezek a perek ezek tömegesen sikerre vezetnek.
– És hogy még egyszer érthetően rögzítsük, az európai bíróság Luxemburgban nem egy banki devizahiteles ügy kapcsán döntött úgy, hogy az egyoldalú szerződés módosítás nem megengedhető.
– Valóban, egy távközlési társaság ügyében született ez a döntés.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!