rss      tw      fb
Keres

Újabb ajánlásokat tett a Velencei Bizottság a magyar kormánynak

MTI 2012. június 5., kedd 23:14

A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat vizsgálta meg a Velencei Bizottság, amely szakvéleményében több pozitívum mellett számos kritikus megjegyzést tett - írta a hvg.hu című portál kedden a szerkesztőség birtokába jutott jelentéstervezetekre hivatkozva.

A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben. A jogászokból álló testület az Európa Tanács része, és mint ilyen nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, de - mint az az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozataiból már többször kiderült - az EU Bizottsága alapvető fontosságot tulajdonít a testület állásfoglalásainak a magyar kormánnyal szemben folytatott vizsgálataiban, így a három kötelezettségszegési eljárásban is - jegyezte meg a portál.

A szerkesztőség birtokába jutott, június elsejei jelentéstervezetek az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzeti kisebbségekről szóló törvényeket veszik górcső alá. A legtöbb kritikus megállapítást az ügyészségről szóló dokumentumban találta a hvg.hu.

A cikk szerint a Velencei Bizottságnak (VB) az az egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását.

Mint a jelentés fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy egyharmados kisebbség kedvére hivatalában tarthatja az egykori Fidesz-tag Polt Pétert akkor is, ha a Fidesz már rég elvesztette a választásokat. A VB szerint a törvénybe legalább időintervallumot kellene meghatározni erre az időszakra, vagy egyszerűen kimondani, hogy az ügyész mandátumának lejártával megszűnik hivatala - fűzte hozzá a portál.

Ugyanezt a problémát fogalmazza meg a VB az Országos Bírói Hivatal elnöke mandátumának lejártával kapcsolatban is, ugyanakkor - mint azt az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jelentés megjegyzi - ez nem vonatkozik az Ab elnökére, hiszen ott kollektív döntéshozatal zajlik, és meg kell őrizni a határozatképességet, így a mandátum meghosszabbítása jó megoldás. Az Ab elnökét ugyanakkor a VB nem is a parlamenttel javasolja megválasztani, hanem azt látná jónak, ha a parlament által delegált tagok önállóan választanának maguk közül elnököt.

A hatályos jogszabályok a VB szerint nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban, ezt pontosan törvénybe kellene foglalni - áll a jelentésben.

A hvg.hu szerint a VB üdvözlendőnek tartja, hogy a parlament a választási törvényben - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, és csökkentette a korábbi egyenlőtlenségeket a lélekszámot tekintve, de ezt nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni.

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.