rss      tw      fb
Keres

Nemzeti összetartozásra készül az ország




Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti nyilvánította az összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.” Hétfőn egész nap összetartozás-tévéműsorokra és az egész országban ünnepségekre számítsanak.


A három egyház

A katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők levele dr. Kovács Zoltán államtitkárhoz a harangzúgásról

A levelet a Nemzeti Összetartozás Napján tervezett harangzúgással kapcsolatos megkeresésre válaszolva küldték dr. Kovács Zoltán államtitkárnak.

„Tisztelt Államtitkár Úr!

Köszönettel vettük május 25-i megkeresését, amelyben arra kér bennünket*, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjunk be a megemlékezésekbe.

Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.

Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között.

Budapest, 2012. május 29.

Válaszunk elfogadását kérve, az ünnep előkészítéséhez sok erőt kívánva,

Erdő Péter, bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Bölcskei Gusztáv, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.”



* Pénteken az MTI még úgy tudta, hogy „hétfő délután 16 óra 30 perckor (a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában) magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai, kifejezve a nemzet határokon átívelő egységét. A harangzúgást követően Szarvason, valamint több határon túli település templomkertjében (Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen, valamint Őriszigeten), hagyományteremtő célzattal almafa-csemetéket ültetnek, amelyek a közös múltat, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképezik.”



A nemzeti érzelmű ifjak vonulása egyik követségtől a másikhoz
MTI fotó: Szigetváry Zsolt

A trianoni békeszerződés ellen tüntettek Budapesten és a szomszédos országok követségei előtt szélsőjobbos szerveződések

A trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke vasárnap Budapesten, az 56-osok terén más radikális jobboldali szervezetekkel közösen tartott tüntetésen; Toroczkai László szerint „csak az lehet magyar, akinek fáj Trianon”.

A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök. A képviselőnek legalább húsz ilyen esetről van tudomása, ezért azt követelte, „ne kegyként osztogassák” a fideszes politikusok azt, ami alanyi jogon járna. Ezt a lehetőséget a radikális szervezetek harcolták ki több mint egy évtizede tartó felvonulásaikkal, tüntetéseikkel és társadalmi nyomásukkal.

A beszédeket követőn a tüntetők, kiemelt rendőri biztosítás mellett, vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, „vesszen Trianon!” felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Románia nagykövetségének Thököly úti épülete előtt azt mondta: nemzetgyilkossági kísérlet volt 1920-ban a trianoni békediktátum megalkotása, és az elmúlt évtizedekben csak azon dolgoztak a világhatalmak, hogy ezt az abszurditást megvalósítsák.

A szlovák nagykövetségnél „a szomszédos országot és annak kormányfőjét gyalázó rigmusok elhangzása után” a HVIM felvidéki elnöke, Dobay Gergely azt mondta, a civileknek kell kezébe venniük a politikai és nemzeti kérdések megoldását, ne a parlamenti pártokra és politikusokra várjanak.

A rendőri sorfal között a szélsőséges nézeteket valló Betyársereg és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a különféle gárdista szervezetek és hungarista csoportosulások egyenruhás és egyforma pólót viselő tagjai, szimpatizánsai vonultak.



A kazak-magyar, magyar-kazak életfa - az index.hu galériája

Felavatták a kazahsztáni madjaroknak küldött monumentális életfát

A tervezettnél egy nappal korábban, ünnepélyes keretek között avatták fel szombaton azt az életfát, amelyet a magyar nép ajándékaként a Turán Szövetség küldött a kazahsztáni Torgajban élő madjar törzsnek.

Az eseményen nagy számban voltak jelen a madjar törzs tagjai, akik látványos ünnepi műsorral tisztelték meg az eseményt. A rangos hivatalnokok mellett Kazahsztán kormányzati, törvényhozói szinten is képviseltette magát, mások mellett megjelent a kazah szenátus több tagja, a kerület akimja (elöljárója), valamint a madjar törzs vezetői. Magyar részről az eseményen megjelent Keskeny Ernő miniszteri biztos, a Külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője, Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának alelnöke, valamint a Turán Szövetség több tagja.

Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke és Aibek Nakipov, a Nagy Sztyepp Alapítvány elnöke az alkalomból felavatott egy írott követ is, amelyet a kazah és magyar közös ősök emlékére állítottak, és kazak és magyar nyelvű, valamint rovásírásos feliratokat faragtak rá.

Az alapítvány közleménye szerint Bíró András Zsolt genetikus, antropológus volt az, aki kutatótársaival bizonyította, hogy a Torgaj-vidéken élő madjar törzs genetikai rokonságban áll a Kárpát-medencében élő magyarokkal. A tudományos munka nyomán szerveződött a magyarokkal rokon keleti népek törzsi gyűlése, a Kurultaj, amely néhány év alatt Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye lett. A magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlését idén is a bugaci pusztán rendezi meg a Magyar-Turán Alapítvány augusztus 10-12. között. Az esemény fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

A most felavatott, kazah és magyar népi motívumokkal díszített, mintegy két tonna súlyú, 9 méter magas életfa Nemes Sándor hejcei fafaragó munkája.



Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere gratulál Bencze Mózesnek és feleségének az ünnepi állampolgársági eskü alkalmából a nemzeti összetartozás napján rendezett ünnepségen a nagytétényi országzászlónál, ahol mintegy ötvenen tettek állampolgársági esküt szombaton
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Korai szónoklatok a nemzeti összetartozás napja alkalmából


Németh Zsolt: ez más népeknek nem adatott meg, ezért nem értik a magyar szolidaritást

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott szombati megemlékezésen beszélt. Mondandója:

Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, „a határokat átívelő nemzeti összetartozásban”, mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön „valami egyedülállóan jóvá”.

Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek „valami jó nőjön ki”. Ez látszólag lehetetlen, de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez „más népeknek nem adatott meg”, ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását. Féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.

Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem „az egyedülálló öröm pillanata”.


Balczó Zoltán: a világválság látszólagos, célja a nemzetek felszámolása

Az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke szombaton a Baranya megyei Kozármislenyben, a párt helyi szervezete által rendezett trianoni megemlékezésen beszélt, a település trianoni emlékművénél nemzetiszínű, jobbikos és árpádsávos zászlókkal megjelenő mintegy félszáz ember előtt. Mondandója:

A gazdasági, pénzügyi válság látszólagos, a valódi cél a nemzetállamok felszámolása, és ebben a helyzetben egyénenként nem, csak nemzetként lehet helytállni. Fontos, hogy minden magyar érezze, egy nemzethez tartozik, és világossá kell tenni azt is, mit jelent a nemzeti szuverenitás, mit jelent a magyar termőföld megőrzése. „Ezt a csonka országot meg kell erősíteni lélekben, szolidaritásban, gazdaságilag és a személyes kapcsolattartás terén is.”

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy „az Európai Unión belül minden megoldódik”, az unió közös értékei lehetővé teszik a határon túli magyarság kollektív jogainak gyakorlását. „Magyarország igazságáért harcolnunk kell a magunk eszközeivel.”

„A magyar társadalom többsége elutasította az állampolgárság megadását a külhoni magyarságnak. Ez elképzelhetetlen a környező országokban, mert ott egy román, szerb, szlovák kommunista mindig előbb volt román, szerb, szlovák, s csak azután kommunista. A mi vezetőink mindig elsőként kommunisták, internacionalisták voltak, magyarok sohasem.”

A Jobbik alelnöke szerint pártjának tagjai ezért is tartották fontosnak vállalni azt a küldetést, hogy trianoni rendezvényekkel, emlékművek állításával emlékeztessék magyar honfitársaikat, hol van az állam és hol a nemzet határa, illetve érzékeltessék velük, hogy 1920. június 4. az akkori embereknek mekkora fájdalmat jelenthetett. Egyébként „sokan úgy érezhetik”, hogy a nemzeti összetartozás napja a Jobbik ötletének „elorozása” révén jöhetett létre. A Jobbik képviselői mindenesetre piros-fehér-zöld történelmi Magyarország címert viselnek majd a parlamentben június 4-én. Ezzel azt akarják hangsúlyozni, hogy ez a nap gyásznap ugyan, de az egész Kárpát-medencei magyarságra gondolva a nemzeti összetartozás napjának kell lennie.


Hende Csaba: szomszédainkkal is összetartozunk, a legnagyobb tét, hogy össze tudjuk-e kapcsolni az európai jogban és szabadságban a bennünket összekötő szálakat*

A honvédelmi miniszter vasárnap Komáromban, a Turul szobor avatásán beszélt. (A bronzból készült szobor több méter magas beton talapzatán a két Komárom stilizált térképe látható és a "Sem csellel, sem erővel" felirat. A szobor Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, a talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész alkotása.) Mondandója:

Szomszédainkkal is összetartozunk, hiszen együtt élünk, ezer esztendeje közös a sorsunk, amely egymás kezében is van. „Emeljük fel fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket a 21. század elején.” A rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb tétje, hogy össze tudjuk-e kapcsolni az európai jogban és szabadságban a bennünket összekötő szálakat. Ennek egyik mélypontja volt a 2004. december 5-i népszavazás, míg felemelő pillanata a kettős állampolgárság lehetőségének megszületése.

(MTI-Galamus)



* Lásd hírösszefoglalóinkat

A Nyirő József-újratemetés konfliktustörténete
A Nyirő-temetés: végkifejlet

és híreinket:

Nyirő József újratemetése – A román kormányfő bocsánatkérést vár Kövér kijelentései miatt. Victor Ponta: „Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedne, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében.”
Nyirő József újratemetése – A magyar kormány kegyeleti kérdésként tekint az ügyre. „A magyar kormány szerint a kegyeleti ügyek nem férnek össze a politikai minősítésekkel, márpedig a kormány erre az ügyre továbbra is kegyeleti kérdésként tekint.”



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!