rss      tw      fb
Keres

Kohéziós pénzek - A piacokon átmeneti hatása volt a Magyarországra vonatkozó mentesítési javaslatnak - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2012. május 30., szerda 19:11

A forint és a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe is átmeneti erősödéssel reagált szerdán arra a brüsszeli bejelentésre, hogy az Európai Bizottság indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási összegek folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba.

Átmeneti erősödés után, a kétéves mélypont közelébe süllyedő euróárfolyamot követve a térségbeli devizákkal együtt gyengült szerdán a forint. A bankközi devizapiacon az eurót 301 forint felett jegyezték este 7 óra előtt.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 514,22 pontos, 3,12 százalékos csökkenéssel, 15.978,64 ponton zárt. A magyar piac a kohéziós pénzekkel összefüggő bizottsági javaslat ellenére gyengült.

Az Európai Bizottság javaslata londoni elemzők szerint hatással lehet az IMF/EU-tárgyalások megkezdésére is: citybeli elemzői vélemény szerint a tárgyalások megkezdésével most már nem kell megvárni az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én esedékes ülését.

José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője azzal indokolta a kohéziós pénzekről szóló javaslatot, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.

Barroso azután tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.

Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.

Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Magyarországgal szemben 2004 - vagyis EU-csatlakozása óta - folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben.

A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.

Ezután Magyarország - miként a többi tagország is - az újabb keletű, szorosabb gazdasági-pénzügyi koordináció jegyében eljuttatta Brüsszelbe saját nemzeti reformprogramját, amely mélyreható szerkezeti átalakítást tartalmaz. Erre reagálásként tette most közzé az uniós testület az egyes országok értékelését és a megfogalmazott ajánlásokat. Magyarország vonatkozásában a biztosok - arra tekintettel, hogy a magyar költségvetési hiány brüsszeli számítások szerint is az elfogadható határértéknek tekintett 3 százalék alatt marad mind idén, mind jövőre - úgy döntöttek, hogy kezdeményezik a kohéziós támogatás felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntés visszavonását.

Magyarországgal szemben 2004 - vagyis EU-csatlakozása óta - folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben. Rehn a sajtótájékoztatóján külön utalt arra, hogy a most Magyarország vonatkozásában a kohéziós pénzekkel kapcsolatban hozott döntést egyelőre nem tudják kiegészíteni a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, mert ehhez a brüsszeli apparátusnak nem csupán előrejelzésekre, hanem "kemény tényszámokra" lenne szüksége.