Állam/egyház: pénz és hatalom
- Részletek
- Szemle
- 2012. máj. 29. kedd, 03:34
- Galamus-csoport
Az MTI-nek Erdő Péter katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nyilatkozott a kormány két évéről.
Nincs nagyon szoros összefonódás
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerint hiba lenne azt feltételezni, hogy „nagyon szoros összefonódás alakult ki” az állam és az egyház között, erről szó sincs.
A változások között vannak olyanok, amelyek azért nem mutatkoznak még erősebben a mindennapi életben, mert bizonyos törvények végrehajtása nem kezdődött meg, és a változások konkrét jelentése részben még nyitott kérdés.
Nem tisztázott a közoktatás finanszírozása, sem az, hogy az iskolaátadó önkormányzatok mennyi időre engedik át az iskolaépületek használatának jogát
Ilyen például a közoktatás finanszírozásának pontos módszerét, „ami nem kis feladat, hiszen az egyenlő finanszírozás elvét az állami iskolákkal mindenképpen biztosítani kell, (...) erre az állam kötelezettséget vállalt, ez 1990 óta garantált, és erre a feltételezésre épült az egyházi iskolák rendszerének kialakulása ebben az országban”. A köznevelés ügyében van ugyan törvény, de a konkrét gazdasági következmények még nem világosak. Két éve nem vált egyértelművé, milyen szisztéma szerint lesz, illetve lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az oktatási intézményeket. „Ilyen körülmények között az iskolaátvételt mérlegelni nagyon nehéz.” Jelenleg az önkormányzatok ajánlatokat tesznek az egyházaknak, mert nem kívánnak tovább az új feltételek között iskolafenntartóként működni, miközben az ingatlan általában nem volt soha egyházi tulajdon, az épületet pedig nem adják továbbra sem egyházi tulajdonba. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, illetve az is, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban.
Nem kérték a hitoktatás jogi helyzetének megváltoztatását
„Mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban, (...) alapvetően az igényeknek megfelelő oktatási lehetőség megvolt.” Az iskolások csaknem 30 százaléka jelentkezett hittanra, ennek a feladatnak pedig az iskolák, illetve plébániák épületében, vagy gyülekezeti helyiségekben meg tudtak felelni. Jelenleg azonban „nem tudjuk, hogy melyek lesznek a jogi feltételek. Kötelező hittanról szó nincs, kötelező erkölcstanról, illetve állami etikáról van szó, amelynek tartalma természetesen még nyitott kérdés”, ahogy ezek kötelező jellege, illetve az is, hogy miként lehet ezt felekezeti hittanoktatással kiváltani. Azt, hogy a gyakorlatban segít-e majd ez a változás „hitünk továbbadásában (...) vagy éppen újabb kockázati tényezőt jelent, még nem tudjuk”.
Nem kérték az új egyházügyi törvényt
Az egyházügyi törvény alapvető kérdéseket szabályoz az egyházak jogállását illetően, de „mi nem kértük azt, hogy egészen új törvény szülessen. Azt sem kértük, hogy bármely más egyháznak a jogállása megváltozzék”.
Új megegyezésre van szükség a Vatikánnal
Mivel az előző törvényre épültek a Szentszékkel történt megegyezések, így ha teljesen újak a jogi feltételek, akkor „a megegyezések garanciaértékét is meg kell újtani”.
Bölcskei Gusztáv azt is elmondta, hogy a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön-külön leül majd tárgyalni az egyházakkal.
Szükség volt új egyházügyi törvényre
Szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő. A vallásszabadság nem sérül a jogszabállyal, míg az egyházaknak járó pluszjuttatásokra apelláló közösségeket, amelyek elsősorban nem hitéleti tevékenységet folytattak, jól kiszűri. A törvényben sok olyan elem szerepel, amely előrelépést jelent. Ilyen az egyházak szimbólumrendszerének védelme, valamint annak deklarálása, hogy az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben az egyház sajátos feltételeket támaszthat, illetve az, hogy a világi bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyházak belső szabályai alapján hozott ítéleteket. Jó és konszenzusos törvénytervezet készült, az azonban „az Országgyűlésben egy kicsit más irányt vett, (...) politikai döntés született”. Ők nem értettek egyet azzal, ahogyan – különösen az első tizennégy egyház esetében – megszabták az egyházi státust elnyerők körét, ennek többször hangot is adtak.
Fogalmuk sincs az egyházi iskolák finanszírozásáról
A református egyház csak ott vesz át iskolát, ahol erre megvan a társadalmi igény, és határozott elképzelés körvonalazódott az iskola jövőjét illetően. Ám az a kormányzat mulasztása, hogy a mai napig nem születtek meg azok a rendeletek, amelyek az iskolák államosítását részleteznék. Így az egyházaknak „sincs fogalmuk arról, hogy milyen lesz az egyházi iskolák finanszírozása”, és arra sincs semmiféle garancia, hogy iskoláik továbbra is részesülnek majd a kiegészítő normatívából, és a feladatfinanszírozás módját illetően sincsenek közelebbi információik. A megyei fenntartóktól átvett iskolák nagy részét egyházaknak szeretnék átadni, de ennek feltételeit sem ismerik. A kormányzati ciklus „második félidejében” tisztázni kell ezeket a kérdéseket.
Nem születtek döntések az egyházfinanszírozásról, az egykulcsos adó 15 milliárdos bevételkiesést jelent, a kormányzat is el van maradva bizonyos támogatásokkal
Bölcskei a kormányzati munka első két évének hiányosságaként értékelte, hogy nem születtek döntések az egyházfinanszírozásról. Az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyon rossz hatással lesz az egyszázalékos felajánlásokra, egyes számítások szerint 31 milliárd forintról 16 milliárdra csökken majd a felajánlások összege. A kormányzatnál is vannak elmaradások bizonyos támogatások kifizetésében, így még mindig várják a 2012-es költségvetés egyes tételeiről szóló szerződéseket, amelyek aláírása nélkül az állam nem fizetheti ki nekik – egyebek között – a kistelepülési lelkészek fizetéskiegészítésére, vagy a közgyűjtemények finanszírozására vonatkozó összegeket. A kormányzati ciklus második felét arra is fel kell használni, hogy kidolgozzák azokat a részletkérdéseket, amelyekre a nagy koncepciók megalkotásánál és megszavazásánál nem volt idő.
Nem voltak elégedettek az egyházügyi államtitkárság munkájával
„Nem láttuk azt a folyamatos egyeztetést, amire véleményünk szerint szükség lett volna.” Nem látták az államtitkárság érdekérvényesítő képességét például a köznevelési törvényről, vagy a hit- és erkölcstan bevezetéséről szóló tárgyalásokkor sem.
Egyházközi egyeztető fórum a kötelező hit- és erkölcstan kérdéseinek megtárgyalására
A történelmi egyházak egyeztető fórumot hoztak létre a kötelező hit- és erkölcstanoktatás kérdéseinek tárgyalására, mivel tisztázni szükséges, miként képezik majd a tanárokat, milyen együttműködéseket tudnak létrehozni a világi egyetemek és a teológiák között, valamint hogyan illeszkednek hittanóráik tanmenetei a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez.
Állam-egyház összefogása, az elmaradt normatívák kifizetése
A püspök emlékeztetett rá: a kormányprogram kinyilvánította, hogy stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Pozitívan értékelhető lépésnek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek törvény szerint járó, de a 2005–2006-os évekre vonatkozóan elmaradt állami kiegészítő normatívakompenzáció kifizetése jelenleg folyamatban van. „Ez nagyon jókor jött, mert valóban minden tartalékot kezdtünk felélni.” Kedvező előrelépés történt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat megalakulásával, amely az idén tovább bővülhet szegedi és pécsi intézményekkel. Ez azért is fontos, mert az állam és az egyházak össztársadalmi ügyben fognak össze.
Gáncs Péter szerint az alaptörvényben deklarált értékek döntő többsége összhangban van a zsidó-keresztény értékrenddel.
Természetes szövetség, de az egyház Istentől kapta a küldetését; zavarok a kommunikációban; „elmélyültebb” állam-egyház viszonyt vár
Az Orbán-kormány sok tekintetben „természetes szövetségesként” viszonyul az egyházakhoz. Ugyanakkor a kormány és az egyház közötti együttműködés „soha nem jelentheti a trón és oltár érdekszövetségét”, mert „az egyháznak minden politikai rendszerben Istentől kapott, az adott világi hatalomtól és pártoktól független, prófétai, kritikai küldetése van, amely az egész nép iránti felelős szolgálatot jelent”. „Ennek jegyében őszintén el kell mondani, az elmúlt két esztendőben is akadtak zavarok a kormányzat és az egyházak kommunikációjában.” A felfokozott tempójú törvényalkotás során többnyire igyekezett a kormányzat az egyházakat is bevonni az előkészítő munkálatokba. Ez a jó szándék azonban az idő szorítása miatt gyakran formális és felszínes maradt. Reméli, hogy a ciklus második felére ígért nyugodtabb vezetési stílus lehetővé teszi majd az elmélyültebb együttműködést az állam és egyház kapcsolatában.
Szükség volt új egyházügyi törvényre, de erősen vitatható a lista; vallásszabadság van
„Aligha vitatható, hogy szükség volt új egyházi törvényre hazánkban, hiszen sokan visszaéltek a korábbi törvény parttalanságával.” Ugyanakkor ennek a fontos törvénynek a megalkotásában is jelen volt egyfajta indokolatlannak tűnő kapkodás, sietség. Több későbbi kellemetlenséget, félreértést és feszültséget el lehetett volna kerülni, ha a tavaly júliusi elfogadást megelőző váratlan módosításokat egyeztették volna a törvényalkotók az érintett egyházakkal. Akkor nem született volna olyan erősen vitatható lista, amelyet azóta már többszörösen módosítani kellett. Más országok hasonló törvényeivel összehasonlítva nemigen vonható kétségbe jogosan, hogy „hazánkban vallásszabadság van”, mert azok a közösségek, amelyek valóban egyházi szolgálatot akarnak betölteni, ezt szabadon megtehetik. Amennyiben bizonyos kisegyházak valóban egyházi tevékenységet folytatnak, akkor az egyházügyi törvény alapján meg kell kapniuk az egyházi státust, ha pedig a törvényi feltételeknek nem felelnek meg, akkor lehetőségük van arra, hogy bejegyzett egyesületként működjenek tovább.
Töretlen az egyházi oktatási intézmények vonzása, bár vannak hamis félelmek
Az evangélikus elnök-püspök örül, „hogy egyházi oktatási intézményeink vonzása töretlen”. A gyermeklétszám országos csökkenése ellenére „iskoláink többsége a beiratkozáskor a túljelentkezés kellemes gondjával szembesülhet”. Jelenleg hat településen tárgyalnak óvoda- és iskolaátvételről az új tanévtől. Többnyire pozitív a helyiek hozzáállása a fenntartóváltáshoz, de „természetesen sok türelemre, tájékoztatásra, őszinte kommunikációra van szükség ahhoz, hogy az előző évtizedek alatt felgyülemlett előítéleteket, hamis félelmeket” kezelni tudják. „Nyilvánvaló ellentmondás” viszont, hogy vannak, akik világnézetileg semleges egyházi iskolát szeretnének.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!