rss      tw      fb
Keres

A Nyírő-temetés: végkifejlet




Vasárnap reggeli hírösszefoglalónkban (A Nyirő József-újratemetés konfliktustörténete) beszámoltunk a Nyirő József erdélyi író újratemetése körül kialakult viharokról. Végül a vasárnap délutánira tervezett újratemetést nem tartották meg Székelyudvarhelyen, ám az MTI segítségével is felszólították Nyirő minden tisztelőjét, hogy jelenjen meg a Papkertben, ökumenikus áhítaton. A mintegy kétezer megjelent előtt beszédet mondott Kövér László, Szőcs Géza és Szász Jenő. Vasárnap este a román miniszterelnök közleményt adott ki, amelyben elítéli az újratemetésre tett kísérletet.

Az „urnaviszályról” osztrák lapok is beszámoltak.


A halasztás oka a szervezők szerint az volt, hogy noha „Bunta Levente polgármester és pártja, az RMDSZ korábban ötnyelvű sajtóhirdetésben tájékoztatta a közvéleményt, hogy mindenben támogatják Nyirő József újratemetését, a temetés időpontjáig Bunta Levente polgármester nem volt hajlandó egy hibátlan tartalmú új igazolást kiállítani”.

Vasárnap reggel a polgármester is közleményt bocsátott ki, amelyben tudatta, hogy a hivatal által kibocsátott temetkezési okmány minden vonatkozásban megfelel minden követelménynek. „Az okmányt kibocsátó és aláíró Bunta Levente minden felelősséget vállal az igazolás törvényességéért.” Bunta sajnálatosnak tartotta, hogy a politika durván beleavatkozott Nyirő végakaratának a teljesítésébe.


Az ökumenikus áhítat előkészületei a székelyudvarhelyi Papkertben - MTI Fotó: Kovács Tamás

Vasárnap délben mintegy kétezer megemlékező gyűlt össze, temetés híján immár a a Nyirő József-megemlékezésre. Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta, a hamvakat ugyan nem temetik el, de a Nyirő Józsefre való megemlékezést megtartják. Ennek részeként különböző magyar vidékek előadói búcsúznak az írótól, és beszédet mondanak a Nyirő József élete meghatározó helyszíneinek a szónokai is. A helyszínre érkezett Kövér László, az országgyűlés elnöke is.


Résztvevők a Nyirő József emlékéért megrendezett ökumenikus áhítaton a székelyudvarhelyi Papkertben - MTI Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Beszámoló a megemlékezésről: győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek


Mondatok a megemlékezés szónokaitól


Kövér László, az Országgyűlés elnöke

– Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.

– Sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad.

– A halálra ítélteknek is kijár, hogy teljesítik az utolsó kívánságukat. Nyírő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell.

– Nyirő az életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.

– A jelenlévők adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket.

– „Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni.”


Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára

– Ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? A karhatalom azért fél, „mert a hamvakat nehéz gumibotozni, vagy népbíróság elé állítani”.

– Egy kicsit a közösség is fél, hiszen vannak olyanok a soraiban, akik azt gondolják, hogy Nyirő József hamvait nem kellene az író végakarata szerint örök nyugalomra helyezni.

– Az újratemetés ellenzői akaratlanul is fontos szívességet tettek: reklámozták Nyirő József műveit.

– „Ezerszer jobb”, ha egy halott a sírjában fekszik. „Itt maradtunk a meg sem ásott sír előtt, és nem félünk. (...) A szívünkben eltemettük Nyirőt, és reméljük, lesz még olyan konstelláció, mely lehetővé teszi, hogy Nyirő József hamvai megpihenjenek a szülőföld sokáig hiányolt mélyében.”


Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke beszédet mond a Nyirő József emlékéért megrendezett ökumenikus áhítaton a székelyudvarhelyi Papkertben - MTI Fotó: Kovács Tamás


Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke

– Köszönetet mondott azért, hogy a történelmi magyar egyházak székelyudvarhelyi képviselői együtt emlékeztek az íróra. „Köszönöm, hogy Nyirő József követőivé, a székely apostol követeivé lettek.”

A megemlékezésen áhítatot mondtak a magyar katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház lelkészei, és az íróra emlékeztek élete fontos helyszíneinek szónokai, írásait színészek, és diákok elevenítették meg. A rendezvény kezdetén felolvasták a szervezők közleményét, amelyben tudatták, hogy a hamvak eltemetése elmarad. A mintegy kétezer fős hallgatóság a többször is eleredő esőben méltóságteljesen hallgatta a megemlékező beszédeket.

Noha Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a Nyirő-temetést Szász Jenő választási kampányrendezvényének tekintette, és elmondta, az RMDSZ nem vesz részt rajta, a megemlékezők sorában jelen volt Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának az RMDSZ színeiben megválasztott elnöke. Borboly az MTI-nek azt mondta: nem az RMDSZ az a magyar szervezet, amelyikben megparancsolják, hogy ki hova mehet.


Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Nyirő József emlékéért megrendezett ökumenikus áhítaton a székelyudvarhelyi Papkertben - MTI Fotó: Kovács Tamás

Kövér: Ha nem lett volna az egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés

A hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, tehát mi nyugodt lelkiismerettel eltemethettük volna Nyirő Józsefet – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este. Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott: egy „kétlejes” igazoláson bukott meg az erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése.

Kövér László a műsorban azt mondta, „pontosan azért, hogy ne lehessen bennünket megtámadni, kivárjuk azt a pillanatot, amikor a román államgépezet, beleértve az önkormányzatot is, a prefektúrát, meg mindenki mást, képes arra, hogy civilizáltan egy ilyen folyamatot levezényeljen”.

Szerinte azért fordulhatott elő mindez, „mert történt egy kormányváltás Romániában”. Románia mentségére el kell mondani, hogy ez a szervezés nem most indult, hanem tavaly ősszel, és az előző román kormány semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy bármiféle kifogása lenne az újratemetés ellen. Jogszerűen nem is lehetett kifogása senkinek.

„Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint.”

Kövér indoklása szerint az Országgyűlés Hivatala és Magyarország azért vállalt szerepet az újratemetésben, mert Nyirő József madridi sírja a magyar állam sírgondnoksági jogkörébe tartozott. A magyar állam közreműködése nélkül ezt nem lehetett volna megtenni.

Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra a kérdésre, hogy ha nem a kampányidőszakban szervezik meg az újratemetést, akkor talán kevesebb okot adnak a támadásra, elmondta: 2004-ben fogalmazták meg közösen Kövér Lászlóval Nyirő József hamvainak hazahozatalát, amikor az Emlékezés Parkját felavatták. Most látták elérkezettnek az időt, „mert Magyarországon volt egy olyan 2010-es választás, amely ezt lehetővé tette”. Ennek megfelelően tavaly ősszel kérték fel Kövér Lászlót elnöktársnak. Az újratemetés időpontját azért tűzték ki pünkösdvasárnapra, mert akkor tartózkodik a legtöbb magyar Székelyföldön. Akkor még úgy volt, hogy a helyhatósági választásokat az őszi parlamenti választásokkal együtt tartják, mondta.

Szász szerint egy „kétlejes” igazoláson bukott meg az újratemetés sorsa, a helyi polgármester azonban megtagadta a formai hiba kijavítását. Ezért döntöttek Kövér Lászlóval az újratemetés elhalasztásáról. Egyébként 20 lejes büntetés lett volna a következménye, ha papírok nélkül történik meg az újratemetés. Ám nem szerették volna mindezt „magas labdaként” a román hatóságok térfelén hagyni. Ám amikor megvan az igazolás, nem lesz akadálya az újratemetésnek

Kövér László szerint ha a román állam betartja a saját jogszabályait, akkor egész egyszerűen nincsen módja rá, hogy megakadályozza az újratemetést. „Most el tudta halasztani, el tudta szabotálni.” Noha a hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, „tehát mi nyugodtan újratemethettük volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva”.

„Ha nem lett volna egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés.” Ha az elmúlt 20 évben nem adták volna el aprópénzért a magyar nemzeti stratégiai érdekeket Erdélyben, például következetesen ragaszkodtak volna az autonómiához, az állami magyar egyetemhez, és ettől tették volna függővé, hogy miként segítik a mindenkori aktuális román kormányt, akkor már régen túl lennénk ezeken a kérdéseken.

Arra a kérdésre, mit tehet Magyarország abban a helyzetben, amikor azt tapasztalja, hogy a magyar kisebbséget folyamatosan megfosztják jogaitól, Kövér László közölte: „Remélem, hogy lesz módunk határozottabb fellépésre is, bár semmiképpen nem szeretnénk a provokációra ugrani”, hiszen a román kormány szemlátomást szándékosan élezi a feszültséget belpolitikai megfontolásból.

„Azt szeretném, ha Kelemen Hunor és a RMDSZ vezetése legalább annyira önkritikus lenne a saját elmúlt 22 évükkel, mint amennyire nekünk önkritikusnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy tudunk-e kellő hatékonysággal fellépni” a romániai magyarok érdekeiért.

Szász Jenő szerint is magába kell tekintenie az RMDSZ-nek 15 év kormányzás után. Valamennyi romániai magyar szervezetnek közösen fel kellene állítania egy nemzeti konszenzus programot, amit mindenki aláír, amelyet aztán körömszakadtáig képviselnek.

A román miniszterelnök közleménye

Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap este közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az incidensek miatt.

A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a Agerpres hírügynökség által ismertetett közleményben.

A román kormány a közlemény szerint méltányolja a polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához”. A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a kezdeményezők egy része úgy döntött: megvárja a bíróság döntését. „Románia kormánya szükségesnek látja, hogy kiegyensúlyozottan és európai szellemben reagáljon arra a nyilvánvaló provokációra, amelyet a helyhatósági választási kampányban részt vevő szélsőséges politikai erők követtek el.”

A román kormány ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy Kövér László házelnök és Vona Gábor, a – közlemény által szélsőjobboldalinak nevezett – Jobbik elnöke közvetlenül is szerepet vállalt a szélsőséges politikai erők ezen akciójában és választási kampányrendezvényein.


Victor Ponta román miniszterelnök – stirialba.ro

„Továbbra is tiszteletben tartjuk Romániában a kisebbségi jogokat és elkötelezettek vagyunk ilyen tekintetben, ami országaink kapcsolatát segíti. De ez nem jelenti azt, hogy eltűrjük a szélsőségesek gesztusait, amelyeket csak választási érdekek vezérelnek. A szélsőséges, provokáló jellegű cselekményekre Románia kormánya európai módon, a törvény és alkotmány szellemében reagál, ahogyan a kisebbségi jogokat is érvényesíti.”

A román kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába”, és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó első megbeszélése alkalmával.

***

Hírügynökségi beszámolók az „urnaviszályról”

A Der Standard és a Kleine Zeitung című bécsi, valamint az Oberösterreichische Nachrichten című felső-ausztriai lap, továbbá az n24 német tévéadó „Fura urnaviszály Budapest és Bukarest között” címmel közölte a német dpa, illetve az osztrák APA hírügynökség jelentését: Magyar nacionalisták a szomszédos országban akarják eltemetni Nyíró József rasszista politikus és író hamvait – ám az urna eltűnt.

Magyar nacionalisták Romániában akarják eltemetni egyik hősük földi maradványait, de a szélsőjobboldali politikus és irodalmár Nyírő József (1889–1953) hamvait tartalmazó urna eltűnt. A pünkösd vasárnapra tervezett ünnepélyes újratemetést a román hatóságok egyelőre lemondták.

Nyírő, a beismerten rasszista vér-és-rög irodalmár 1941-től a második világháború végéig

a magyar parlament képviselője volt, ahol a ma romániai Erdély akkor Magyarországhoz tartozó részét képviselte. A közelgő szovjet hadsereg elől 1945-ben Bécsbe, később Spanyolországba menekült. Madridban halt meg, és ott hamvasztották el.


Szélsőjobboldali kultusz

Magyarország jelenlegi jobboldali nemzeti kormánya Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt támogatja a Nyírő és más szélsőjobboldali szerzők körüli kultuszt. Síkra szállt amellett, hogy Nyírő urnáját a hazájában temessék el, noha az ma már nem tartozik Magyarországhoz.

Romániában ma mintegy 1,2 millió ember tartozik a magyar kisebbséghez. Ez  az összlakosság mintegy 6,6 százalékát teszi ki.

Victor Ponta, Románia szocialista miniszterelnöke kijelentette: országa ellenzi, hogy Magyarország „Romániába exportálja szélsőségességét”, és nem kívánatos, hogy ott „szélsőségesek zarándokhelye jöjjön létre”. Most egy román bíróságnak kell eldönteni, hogy a temetésre kiadott engedélyt jogszerűen vonták-e vissza. Kövér László, a magyar parlament elnöke vasárnap, egy Romániában tett látogatáson „barátságtalannak, civilizálatlannak és barbárnak” minősítette, hogy a román kormány nem akarja engedélyezni saját országában Nyírő eltemetését – jelentette a Mediafax román hírügynökség.

Közben a román rendőrség sikertelenül nyomoz Nyírő urnája után. Andrei Marga román külügyminiszter megtiltotta a Román Államvasutaknak, hogy Magyarországról Romániába szállítsa Nyírő hamvait. Vasárnapig nem derült ki, hol van valójában az urna.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!