A Szabadság és Reform Intézet közleménye az Alkotmánybíróság (AB) 2012. május 22-ei döntéséről
- Részletek
- Szemle
- 2012. máj. 24. csütörtök, 05:16
- Galamus-csoport
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) alkotmányjogi panaszának érdemi vizsgálatát azzal az indokkal, hogy „az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége”. A végzés megállapítja továbbá, hogy „az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem".
Az SZRI alkotmányjogi panaszában konkrét tényekkel és több jogi rendelkezés összevetésével azt állította, hogy hazánkban olyan közjogi rendszer épül ki, amelynek célja, hogy a jelenleg hatalmon lévő politikai erők kizárólagos hatalomgyakorlását biztosítsa, és ellehetetlenítse a politikai rendszer megújulását, a jelenlegi kormány leválthatóságát. Ez viszont alaptörvény-ellenes, mivel az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése szerint: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
Az Ab végzésével nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvésnek nem lehetnek személyes, közvetlen és tényleges érintettjei az indítványozók, vagyis az SZRI, illetőleg az SZRI nevében aláíró magyar állampolgárok. Ez azonban nem értelmezhető másképp, mint hogy az Ab szerint egyetlen (más) magyar állampolgár vagy jogi személy sem élhet panasszal azon törvények ellen, amelyek együttes célja és hatása a jogállam sietős lebontásával a hatalom kizárólagos birtoklása. Ebből viszont az is következik, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló, alaptörvény-ellenes törekvéssel szemben csak utólagos normakontroll vizsgálat kezdeményezhető, amire viszont az alapvető jogok biztosán kívül csak a Kormánynak és az országgyűlési képviselők legalább egynegyedének van joga, vagyis – a biztost leszámítva – éppen azoknak, akiknek az érdekében történik az alkotmányos jogsérelem.
Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény vizsgálhatatlanságára vonatkozó álláspontja pedig azt jelenti, hogy a választásra jogosultak egyharmadának szavazatával kétharmados parlamenti többséget szerző politikai erő az Alaptörvénybe foglalva akár a totális diktatúrát is bevezetheti, amihez ezek szerint az Ab – a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvést tiltó alaptörvényi rendelkezés ellenére is – csak asszisztálna.
Az Ab döntése mindnyájunkat figyelmeztet arra, hogy a cinizmussal ötvözött jogi szakértelem készen áll a megmagyarázhatatlan kimagyarázására. Az SZRI felhívja az állampolgárok figyelmét, hogy a demokrácia védelmére hivatott intézmények kiüresedtek.
Az SZRI az alkotmányjogi panaszának megküldésével haladéktalanul megkeresi az alapvető jogok biztosát, hogy – a panaszban foglalt tények és érvek alapján – saját jogon lépjen fel az Alkotmánybíróságnál a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvéssel és az ezt elősegítő jogi rendelkezésekkel szemben.
Szabadság és Reform Intézet
Budapest, 2012. május 23.
Lásd hírösszefoglalónkat: Az Ab elutasította az SZRI beadványát; marad a méhek repülési magasságának vizsgálata
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!