Az Ab elutasította az SZRI beadványát; marad a méhek repülési magasságának vizsgálata
- Részletek
- Szemle
- 2012. máj. 23. szerda, 06:20
- Galamus-csoport
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. Az AB végzésének indokolása szerint „amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának”.
Kiss László alkotmánybíró különvéleményt fűzött a végzéshez, amelyben egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy ma a méhek repülési magasságát igen, az alkotmányos rendet nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság.
A Szabadság és Reform Intézet az alkotmányjogi panaszában (lásd itt pdf-ben) többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezésekről ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.
Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet.
A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
***
A méhek repülési magasságát igen, az alkotmányos rendet nem
Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklást fűzött a végzéshez, amelyet három pontban foglalt össze.
„1. Egyetértek a végzés rendelkező részébe foglalt visszautasítással azon az alapon, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatának egyik előfeltétele – az indítványozók tényleges, személyes és közvetlen érintettsége – nem áll fenn.
2. Nem értek egyet ugyanakkor azzal, hogy a végzés többségi indokolásában rövid utalás sincs arra, hogy hasonló tárgyú és tartalmú indítványok elbírálásának jelenleg komoly eljárási akadályai vannak, és – ezzel összefüggésben – azzal sem, hogy a többségi indokolás az ellenállási jog értelmezésével nem határozta meg a tényleges, személyes és közvetlen érintettség kritériumait.
3. Fenntartom továbbá azt a 61/2011. (VII. 13.) AB határozathoz (a továbbiakban: Abh.) fűzött különvéleményemben kifejtett álláspontomat, hogy az Alkotmánybíróság normafelülvizsgálati hatásköréből nincsenek per definitionem kizárva egyes alaptörvényi rendelkezések sem.”
Kiss László a legfőbb problémának azt tartja, hogy remény sincs rá, hogy az Alkotmánybíróság valaha is érdemben vizsgálhassa a magyar alkotmányos demokrácia állapotát, illetve egyik alapintézményét, a végrehajtó hatalom kontrolljának megvalósulását.
Külön megemlíti, hogy „egyetlen, az indítványban támadott törvény esetében sem érezte úgy a köztársasági elnök, hogy az ellenállási jog gyakorlásának egyik lehetséges alanyaként előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól”.
Szerinte az a lehetőség, amelyet az Ab-végzés felvillant – ha „az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be”, akkor esélye van érdemi vizsgálatra –, illuzórikus, ma lehetetlen ilyen tartalmú beadványt benyújtani.
Kiss László felteszi a kérdést: „Mi következik a fentiekből?” És megválaszolja: „Annyi talán mindenképpen, hogy míg alkotmányjogi panaszeljárásban is érdemben vizsgálhatja a Alkotmánybíróság a méhek szomszéd ingatlan felől mérendő repülési magasságának alkotmányosságát elbírálni kérő, vagy éppen a mozgóbolti tevékenységgel együtt járó hangjelzés tiltását előíró norma és a diszkrimináció-tilalom összefüggéseire vonatkozó indítványt, addig nincs reális lehetősége arra, hogy a mostani indítvány szerinti, a jogállami jogrend alapvető fundamentumát (pl. a hatalommegosztáson belül a fékek és egyensúlyok rendszerét) komplex módon érdemi vizsgálatának tárgyává tehesse.”
A korábbi Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján erre lett volna lehetőség, a kétharmados hatalom alkotmánybírósági törvénye és alaptörvénye következtében az Ab „alkotmányvédelmi hatásköre ilyen típusú gyakorlásának mára már csak a látszata maradt meg, így pusztán szemlélője lehet csak a hatalmi ágakat érintő struktúrák átrendezésének. Reálisan nem foglalhat állást arról, vajon a jogállam formális előírásainak betartásával tényleg leépíthető-e a jogállam eddig kiépített intézményrendszere. Erre a veszélyre Sajó András már korábban felhívta a figyelmet az Önvédő jogállam című cikkében.”
***
A DK „alkotmányos blokádja”
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én „alkotmányos blokádot” hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette őket. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes (lásd hírösszefoglalónkat: Gyurcsány-beszéd, alkotmányjogi panasz, feljelentés).
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az „alkotmányos blokád” sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
***
A Szabadság és Reform Intézet
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Az Index szerint (Az AB elutasította Gyurcsányék dilettáns indítványát) „a Szabadság és Reform Intézet a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció háttérintézménye”. Cikkükben nem jelzik, milyen alapon állítják, hogy a Bokros-intézet a Gyurcsány-párt „háttérintézménye” volna, de mint cikkük címéből (és egy alcímből: „Tetszettek volna felkészülni”) is világosan kiderül, elégtétellel tölti el őket, hogy az Ab visszadobta az indítványt.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!