Ha én kormány lennék 27.




Ha én kormány lennék, és nagyon törekednék a kádárizmus érzésvilágának visszahozására, igencsak örülnék kereszténydemokrata barátaim határozott fellépésének az abortusztabletta ellen. Habozás nélkül engednék, mert sokféle régi érzeményt idézne föl. (Valamikor lettek volna a nők önrendelkezési jogával kapcsolatos aggodalmaim, de ilyen haszontalan jószágokkal már rég nem foglalkozom.)

Itt van rögtön a Gorenje-láz. Tüstént felidéződnének a régi szép emlékek az ausztriai kirándulásokról, ahol nagymamástul együtt volt a család. (Kereszténydemokrata barátaim is szeretik, ha együtt van a család.) Most pirulákért szaladnánk ki Ausztriába. Talán rossz hírünk is javulna kicsit, hiszen aki felszabadult nevetést kelt, arra jobb szívvel gondolnak a szomszédok. Akkor is rajtunk röhögött fél Európa, hogy a külföldi kereskedőket gazdagítjuk a sajátjaink helyett, most is nagy derültséget keltenénk. Valami a terveimből is megvalósulna: nőne a lakossági fogyasztás. Igaz, hogy nem itt, hanem Ausztriában, de a növekedést akkor sem tagadhatná le még a terrorista, hazaáruló liberális sajtó sem.

De az is lehet, hogy nem a Gorenje-élményre alapoznék, és megtiltanám a pirula behozatalát. Ehhez persze vissza kellene állítani a szigorú határőrizetet, kibővítve személyi motozással. Mivel a túlélő-játékok egyre népszerűbbek, a Kádár-kor ilyesfajta felidézésével sokak játékos kedvét tudnám kielégíteni. Visszajönne a régi sikerélmény, amikor minden határőrizeti éberség ellenére sikerült a dugi cuccot behozni. Ráadásul kedvező másodlagos hatása is lenne a dolognak: a munkahelyteremtés. Sokkal több szúrós szemű határőrre lenne szükség, és a nagy létszámú határőrség óriási kiszolgáló és beszállító hátteret feltételez: élelmezés, takarítás, javítások. Megtanultam a Malévnál, hogy ez milyen sok munkahelyet jelent. A különbség csak annyi, hogy itt nem felszállni kell, hanem lecsapni. Ráadásul a rám jellemző kreativitással azt is megoldanám, hogy a határőrség önfenntartó legyen. Az elkobozott pirulákat terrorelhárító kísérettel egy központi raktárba szállítanám, majd titkosszolgálati eszközökkel eladnám harmadik országnak.

A pirulatilalom persze fölvirágoztatná a csempészetet, az illegális kereskedelmet és az alvilágot. Ez ellen megvannak a megfelelő módszerek, én a beépülést és az élére állást választanám. Hozzám közel álló, megbízható vállalkozókból hazai dealer-hálózatot hoznék létre, hogy ne az alvilág gazdagodjon az üzleten. Így rögtön a hazai kereskedelem támogatását is kipipálhatnám – bár ezt nem hirdethetném fennen, csak suttogva.

Akárhogy is lenne, egy biztos: az abortusztabletta forgalma élne és virulna, tehát rendelkezéseimmel épp azt a hatást nem érném el, amit kereszténydemokrata barátaim szeretnének. De ez már legyen az ő bajuk. Az üzlet meg az enyém.

(Andor Mihály)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!