rss      tw      fb
Keres

Önkormányzatok: Veresegyház a jussát követeli; Balatonfüred szigorít; az egri bizottsági elnök magyaráz



Kártalanítást kér kórháza államosításáért Veresegyház

Több mint félmilliárd forintos kártalanítást kér Veresegyház önkormányzata azért, mert tiltakozása ellenére május elsején állami kézbe került* a korábban városi tulajdonú Misszió Egészségügyi Központ. Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője elmondta, hogy bár minden lehetséges fórumon kifogást emeltek modern, nyereségesen működő egészségügyi intézményük átadása ellen, a nemrég életbe lépett törvény értelmében május elsejétől állami tulajdonúvá vált a Misszió Központ.

A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy 524 millió forintnyi kártalanítást kér az államtól; ez az összeg az intézmény értékének a felét teszi ki. A kórházat ugyanis 10-12 éve önerőből, mindenféle állami támogatás nélkül építették, mi több, az alulfinanszírozás miatt a város – tagi hitellel – a működtetésbe is besegített.

Bár a törvény szerint csak az öt éven belül épült egészségügyi intézményeknél jár az érintett önkormányzatoknak kártalanítás, Veresegyház a Misszió Egészségügyi Központ létrehozásának és működtetésének körülményeire tekintettel egyedi elbírálásra számít. Nem akarnak nyerészkedni, ezért csupán annyi pénzt kérnek, amennyibe az önkormányzatnak ténylegesen került a kórház, ez körülbelül a mai érték fele.

Kérésüket Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének, a térség országgyűlési képviselőjének, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is megküldték, de válasz még nem érkezett rá.

Pásztor Béla, Veresegyház független polgármestere korábban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a város szeretné tovább működtetni saját tulajdonát, az átadandó egészségügyi intézmények listájára „második körben” felkerült Misszió Egészségügyi Központot. Az intézményben országos hírű, 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik, egyik fő specifikuma az irányított betegellátás.

Pásztor Béla a Klubrádió reggeli műsorában azt is elmondta, hogy a kórház építését Somody Imre kezdeményezte, amely az ő pénzéből és a városéból épült meg 600 millió forintért: háromszázat Somody és a családja, háromszázat a város adott, majd a város 2006-ban 227 millióért megvette Somody tulajdonrészét. „Rosszul esik és fáj – mondta a polgármester –, hogy a város által rááldozott pénzt nem kapjuk vissza. Az is fáj, hogy elvitték, de az egy rendszerbe beletartozik, nem tudok mást tenni, elfogadom.” De ezt az intézményt a város nem „kapta”, hanem maga finanszírozta. És ha ők, az önkormányzat valakinek a tulajdonát a köz céljára elveszik, kártalanítják, mert „az nem járhat rosszabbul, akitől elvették, mint akinek megmaradt”.



* Az Országgyűlés április 23-án szavazta meg a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. A döntés értelmében az állam május 1-jével 70 egészségügyi intézményt vett át a hozzájuk kapcsolódó vagyonnal együtt az önkormányzatoktól. 54 kórháznak fenntartója és tulajdonosa is az állam lett, további 7 intézmény már január óta állami tulajdonban van, másik 9 kórház esetében pedig az átvett feladat ellátásához szükséges, bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon került májustól az államhoz.

(MTI–Galamus)


Balatonfüred nem szereti a fiatal korosztály szórakozási szokásait

Tilos lesz az üzletekben szeszes italt árusítani éjszaka június elsejétől Balatonfüreden, a vendéglátóegységeknek pedig kötelezően biztonsági őrt kell alkalmazniuk; a településen ezen a napon életbe lép a csendrendelet is.

A helyi képviselőtestület legutóbbi ülésén elfogadott rendelet szerint Balatonfüreden a szeszes italt is fogalmazó üzletek 22 órától 6 óráig nem tarthatnak nyitva; a korlátozás nem vonatkozik azokra az üzletekre, amelyekben a szeszes ital forgalmazását 22 óra és 6 óra között szüneteltetik. A tiltó rendeletet az év során december 31-én és január 1-jén nem kell alkalmazni, s az nem vonatkozik az önkormányzati alkalmi rendezvényekre és a vendéglátóipari egységekre.

Az új rendelet tartalmazza azt is, hogy a 22 óra és 6 óra között is nyitva tartó, szeszes italt is forgalmazó egység üzemeltetője köteles gondoskodni a személy- és vagyonbiztonság fenntartásáról, a vendéglátóegység jellegéhez és befogadóképességéhez igazodó létszámú, szakképzett biztonsági személyek jelenlétével.

A képviselőtestület a rendeletben meghatározott magatartási szabályok megsértését tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásnak nyilvánítja; az elkövetőkkel szemben 50 ezer forintig terjedő pénzbírság (igazgatási bírság) szabható ki.

Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere a képviselők döntését azzal indokolta, hogy a fiatal korosztály szórakozási szokásai eltolódtak: a szórakozóhelyre éjfél körül érkeznek meg, azt megelőzően olcsóbb helyeken vásárolják meg a szeszesitalt, s azt közterületeken, illetve a közforgalom számára megnyitott területeken fogyasztják el, ami nem kívánatos dolog.

A hírt, miszerint az idei szezonban a Balaton „bulifővárosa” Siófok helyett Füred lesz, mivel újra megnyit a régen görögfaluként ismert szórakozóhely, így kommentálta a polgármester: „Szomorú lennék, ha a Balaton fővárosa azért lennénk, mert ide koncentrálódik ez a tevékenység.”

Balatonfüreden június 1-jén életbe lép a nyári csendrendelet is. Eszerint a „város belterületén hétköznap 20 órától másnap reggel 7 óráig, vasárnap és ünnepnapokon egész nap, az idegenforgalmi szezonban június 1. és augusztus 31. között pedig minden nap a déltől háromig tartó ’csendes pihenő’ időszakában tilos minden olyan készülék üzemeltetése, amely kellemetlen, zavaró hangot ad. A magatartási szabály megszegői 50 ezer forintos bírságot kaphatnak”.

(MTI–Galamus)


Az egri önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke közleményt adott ki

A Székhelyi József szereplésének megtiltása ügyében elhíresült bizottsági elnök*, Orosz Lászlóné pénteken közleményt adott ki, amelyet az egriugyek.hu honlap tett közzé teljes terjedelmében. A közlemény szövege a következő:

„2011. júliusában a város lakossága erősen tiltakozott az ellen, hogy egy nemzeti jelképet, minden magyar ember himnuszát gúnyosan meggyalázó művész felolvasást tartson.
Tájékoztattam a Művészetek Háza Non-profit Kft. Igazgatóját a lakossági tiltakozásról. Egy levelet is küldtem részére, amelyben kértem, hogy a produkciót szíveskedjen más produkcióval helyettesíteni. Tisztelettel kértem és javasoltam.
Valóban, volt olyan időszak Magyarországon, amikor a kérés parancs volt. Én úgy gondolom, ennek az időszaknak már vége, a tiszteletteljes kérés valóban kérés.
Úgy gondoltam, hogy az Országgyűlés által is elfogadott, az új magyar Alaptörvényben is szereplő nemzeti jelképünk a Magyar Himnusz, tiszteletet érdemel.
Egerben nem politikai hovatartozása és vallási identitása miatt nem került sor Székhelyi József fellépésre 2011. júliusában.
2011. szeptemberében a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság egyetlen tagja és elnöke sem használt olyan szavakat, mellyel bárki politikai nézetét, vallási identitását megsértette volna.
Egerben a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem készített és nem is készít semmilyen névsort a művészekkel kapcsolatban.
Nem értek egyet, elfogadhatatlannak tartom a városi cégvezetők bizottsági ülésen történt megnyilvánulásait.
Ki nem mondott szavaimért, nemzeti jelképünk védelméért felelősségre vonhatnak. Vállalom. Hitem, törvénytiszteletem, értékrendem és családom szerető támogatása felment a vádaskodások alól.
Tisztelettel:
Orosz Lászlóné Ibolya
Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke”

A honlap kommentár nélkül közölte az elnök asszony közleményét. Csak Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezetőjének nyilatkozatát fűzte hozzá:

„Orosz Ibolya nyilatkozatára az alábbi Bibó idézet jut eszembe:
’Ha egy közösség a hazugság zsákutcájába beleszorul, ahol a dolgokat nevükön nevezni nem lehet és nem szabad, akkor ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül a közösség értelmi és erkölcsi színvonalának a lezülléséhez vezet’.”



* Lásd hírösszefoglalóinkat:

Az Egerben nem kívánatos művészek listázásának ügye
Két utószó két korábbi hírösszefoglalónkhoz: az egri ügy és az MTI-ügy
és írásunkat:
Nem ott büdöszsidóztak, ott csak idézték őket (Lévai Júlia)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!