rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 17.

A Médiatanács létrejötte alkotmányellenes
Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem médiakutató központjának egyik alapító munkatársa


Bolgár György: - Ott volt ma délelőtt a Klubrádió által tartott sajtóértekezleten, ami újságíróknak szólt. Mit keresett ott egy kutató? Mit szeretett volna megtudni?

Molnár Péter: - A Klubrádióval kapcsolatos fejleményeket természetesen folyton követem, és ahogy a sajtótájékoztatón mondta, ami a Klubrádióval történik, az tényleg a sajtószabadság egészét is befolyásolja Magyarországon és ilyen módon is akartam követni azt, hogy a Médiatanács hihetetlenül önkényes döntései után most az Országgyűlés hasonlóan hihetetlenül önkényes lépései ellenére hogyan tudja a Klubrádió működését folytatni.

- Ön szerint ezek a benyújtott törvénymódosítások, amelyek lehetővé tennék a Klubrádió megfosztását akár a mostani, akár más elnyert frekvenciájától, hogyan értelmezhetők? Van-e többféle olvasatuk? Azért is kérdezem ezt, mert a benyújtó Menczer Erzsébet képviselő azt mondta, hogy nekünk üldözési mániánk van, ez nem ellenünk irányul.

- Szerintem azért nincs üldözési mániáról szó, mert Magyarországon jelenleg olyan Médiatanács van, amit önkényi tanácsnak lehet leginkább nevezni. Ugyanis az önkényes hatalom megtestesülése: a hatalmával visszaélő kétharmados többség hozta létre úgy, hogy kizárólag a saját kiválasztottait ültette bele a tanácsba. És olyan szabályozást alkottak, ami lehetővé tette, hogy ez megtörténjen, és ennek következtében olyan önkénytanács működik Médiatanácsként Magyarországon, amely a sajtószabadság nagyon szép, nemes és tiszteletben tartandó, magyar kulturális, történelmi hagyományát is nagyon-nagyon mélyen sértve, bármelyik pillanatban önkényes döntéseket hozhat. Még ha Menczer Erzsébetnek igaza van is abban, hogy lehetséges az általa fogalmazott törvényszöveg olyan értelmezése, ami nem fenyegeti a Klubrádió létét, attól még a Médiatanács a korlátozatlan hatalmával önkényesen visszaélve értelmezheti a szöveget kénye-kedve szerint másképpen.

- A szöveget értelmezheti másképpen, vagyis az önkény bővítéséhez járul hozzá. Nagyobb teret, nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a médiahatóság önkényesen járjon el.

- Igen és ezért van arra szükség szerintem, hogy az egész médiaszabályozás középpontját jelentő Médiatanácsot kell újra alkotni, hiszen a Médiatanács értelmezi és alkalmazza a szövevényes médiatörvény összes jól és rosszul megfogalmazott paragrafusait. Ezért jelentettem be a Milla március 15-ei tüntetésén azt a levélküldő akciót, aminek során sokan küldtük el azt a levelet, amit azért írtam olyan rövidre, amilyen rövid az a levél, hogy mindenki gyorsan elolvashassa, mindenki megérthesse. Nagyon örültem annak – a többi levélküldők is meg minden a magyar sajtószabadságért aggódó személy, azt hiszem, örült –, amikor az ombudsman a közmegbízatását teljesítve szószólóként járt el ebben az ügyben.

- Mert neki küldték a levelet, hogy járjon el, lépjen fel, hiszen ő az egyetlen manapság, aki még tehet valamit.

- Igen, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, és ez egy igazi civil akció, amiben ő be is töltötte ezt a szószólói szerepet, amit nagyon üdvözölni lehet és kell. Viszont ezúton is szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az ombudsmannak és a hivatalának nagyon sürgősen és nagyon világosan ki kell egészítenie az alkotmánybírósági beadványt, ugyanis a beadvány sajnos nagyon-nagyon szűkre sikeredett. Miközben a levél és mindazok, akik a levelet elküldtük, azt kívántuk az ombudsmantól, azt igényeltük tőle, hogy szószólóként azt az igényt közvetítse az Alkotmánybírósághoz, hogy az Alkotmánybíróság végre vegye napirendre a Médiatanács összetételének, vagyis a médiatanács tagjainak a jelölési és választási eljárására vonatkozó szabályozás alkotmányosságát, és állapítsa meg, hogy ez a szabályozás alkotmányellenes.

- És tegyük hozzá, hogy nemcsak Önök kérték ezt a levelükben, hanem a tekintélyes Európa Tanács is, ami a médiatörvényhez egy csomó kommentárt fűzött. Többek között szerintük is leginkább demokrácia- és szabadságellenes a médiatanács szerepe. Ám a most benyújtott törvénymódosításokban, amelyeket még a kormány terjesztett elő, mindez nem szerepel. Ezek szerint az ombudsman Alkotmánybírósághoz intézett kérésében is csak részben szerepel.

- Illetve lényegében sajnos nem szerepel, ugyanis az ombudsmani beadvány ugyan idézi azt a levelet, amit sokan elküldtünk neki, és aminek nagyon röviden és lényegre törően az egyetlen állítása az – az Alkotmánybíróság ide vonatkozó, húsz évvel ezelőtti, szerintem nagyszerű alapelvét idézve –, hogy az államnak semmilyen szerve, semmilyen intézménye, sem pedig semmilyen társadalmi csoport nem gyakorolhat meghatározó befolyást a sajtóra. Hiszen ez azt jelentené, hogy akinek ilyen befolyása van, az a neki nem tetsző véleményeket egyszerűen elhallgattathatja, kiszűrheti, mint ahogy az önkénytanács vagy éppen most a parlamenti többség igyekszik most a Klubrádió hangját kiszűrni. Ez alkotmányellenes és sérti mindazoknak az emlékét – ahogy a levél is fogalmaz –, akik a sajtószabadságért harcoltak a történelmünk során, és sokan meghaltak és börtönbüntetést is szenvedtek ezért a célért.

- Szóval szabadítsuk ki megint Táncsicsot.

- Igen. És sajnos az ombudsman beadványa idézi ugyan részben a levélnek eme kívánságát és állítását, viszont nem mondja azt az ombudsmani beadvány, hogy ennek alapján a Médiatanács összetételére vonatkozó paragrafusok alkotmányellenesek, és nem indítványozza az ombudsman ezeknek a megsemmisítését. Pusztán nagyon-nagyon szűken olyan bekezdések alkotmányellenessége mellett érvel, és ezek megsemmisítését indítványozza, amelyek arról szólnak, hogy ha a Médiatanács majd egy következő elnöke már jelölve lesz a miniszterelnök által, illetve ki lesz nevezve a hatóság elnökévé, és ő már vezethetné is a Médiatanács ülését, nem teheti, mert a korábbi elnök még a hivatalában van. Kialakulhat egy olyan technikai ütközés, hogy egyszerre két Médiatanács-elnök van, illetve két ember vezetheti. Illetve egyikük elnök, másikuk a hatóság igazgatója és mindegyiknek hasonló jogkörei vannak. Ez olyan, mintha arról lenne szó, hogy van egy épület, és akkor nagyon sokan azt mondjuk az országban, hogy ez borzasztóan rosszul van megalapozva, életveszélyes, súlyos károkat okoz, azonnal ki kell az egészet javítani, mire az illetékes azt mondaná, hogy ott egy tetőcserép elmozdult, azt igazítsák meg. Nem egy tetőcserép mozdult el, az egész épület, ami ebben az esetben a Médiatanács, rettenetesen el van rontva, sérti a sajtószabadságot.

- De mintha ezt a magyar sajtó nem értette volna meg. A beszámolók az ombudsman kéréséről, illetve megállapításáról lényegében úgy értelmezték az ő álláspontját, hogy nagyon súlyos kifogásai vannak a médiatörvénnyel, illetve a Médiatanács szerepével kapcsolatban. Ezek szerint senki nem olvasta el részleteiben? Nem jött rá senki, hogy egy apró részletkérdést kifogásol az ombudsman?

- Nagyon köszönöm ezt a kérdést, jó kérdés, fontos kérdés. Óvatosan fogalmazok, mert Fodor Tamás még a 1990-es évek elején mondta a Parlamentben, hogy a sajtóval úgy kell bánni, mint egy nővel, udvarolni kell neki.

- Szóval a sajtó nagyon okos volt, nagyon-nagyon finom, nagyszerűen észrevette, hogy ez milyen fontos ombudsmani beadvány, de lehetett volna egy kicsikét alaposabb is és megnézhette volna közelebbről is ezt a beadványt, és rájöhetett volna, hogy sajnos a lényeget ezek szerint az ombudsman kifelejtette.

- Igen, és itt óvatosan fogalmazok, de annyi kritikát remélem a sajtó munkatársai is – bizonyos mértékig én magam is, mint aki különféle cikkeket szoktam írni – megfogalmazhatnak, hogy egyszerűen arról is volt szó, az ombudsmani híradásban is benne volt, hogy ez egy civil szervezet kezdeményezése. Nagyon sok helyen megjelent ez, és nem merült fel, hogy utána kell menni, mi is ez a civil szervezet. Annyit beszélünk a részvétel fontosságáról, arról, hogy nincs demokrácia anélkül, hogy mi, akik egy ország közösségét alkotjuk mindannyian, civilekként aktívak legyünk. Ez egy részvételi civil akció volt. Itt sokan vállalták nevükkel, foglalkozásukkal, településükkel, hogy szembe mennek a nagyhatalmú, kétharmados kormánytöbbséggel, és azt mondják, hogy ne sértsétek a sajtószabadságot, és a szószólónkhoz fordulunk, hogy ő álljon ki ezért az Alkotmánybíróságnál, hogy meg kell semmisíteni az erre vonatkozó rossz szabályozást. És akkor a sajtó nagy része nem kérdezett rá, hogy mi is ez a civil szervezet, mi van e mögött. Ezzel is összefügg, hogy nem hallatszott eddig az – de most akkor köszönöm szépen ezt a lehetőséget erre, ez is mutatja, hogy a Klubrádió milyen fontos terepe a szabad beszélgetésnek –, hogy sajnos hatalmas szakadék tátong aközött, amit a civil kezdeményezésben mi akartunk – hogy minek a melyik szabályozását és megsemmisítését kezdeményezze az ombudsman – és aközött, amit az ombudsman egyelőre kezdeményezett. A jó hír egyrészt az is, hogy azért lépett már az ombudsman, amit még egyszer mondom, azért üdvözölni érdemes, a másik pedig az, hogy az ombudsman nyilván el fog ezen gondolkodni sürgősen, a munkatársai is, és kiegészíti a beadványt. Ez azért szükséges, mert nem úgy működik a dolog, hogy az ombudsman azt mondta, hogy csak a tetőcserepet kell megigazítani, és az Alkotmánybíróság felismerheti, hogy az egész házzal, az alapozással van baj, az egész összedőlhet pillanatokon belül. Ez úgy működik, hogy az Alkotmánybíróság azt fogja valószínűleg mondani, hogy ha csak a tetőcserépre vonatkozik továbbra is az indítvány, az indítványhoz kötöttség elve alapján én csak azt vizsgálhatom, amivel kapcsolatban a beadvány konkrétan rákérdezett valamire, illetve rámutatott az alkotmányellenességre. Ez az, amit nem szabad hagyni, és itt most nemcsak az ombudsmannál van a labda, hanem a sajtónál is, mert a sajtónak van lehetősége rá, hogy rákérdezzen az ombudsmannál, hogy egyetért-e a hozzá küldött levelünk azon állításával, ami nagyon világosan, nagyon közérthetően, nagyon egyszerűen, lényegretörően megfogalmazza azt, hogy nem megengedhető az a meghatározó befolyás a sajtóra, amit a jelenlegi szabályozás a jelenlegi kormánytöbbségnek lehetővé tett.

- Megkérdezheti a sajtó is és meg is próbáljuk, de Önök mint civil szervezet nem próbálják meg még egyszer egy kicsit másképpen, a helyzethez igazított új beadványban megkérni az ombudsmant, hogy gondolja át, és terjessze ki az Alkotmánybírósághoz intézett kérését?

- Köszönöm szépen, kitalálta a gondolatomat, pedig ezt nem is mondtam el a Klubrádió sajtótájékoztatóján. Az ombudsman újabb levélsorozatot fog kapni, hamarosan elindulnak újra a levelek az ombudsmani irodába, ezúttal azt fogják örömmel nyugtázni, hogy teljesítette a feladatát, a közmegbízatását azáltal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult ebben az ügyben, viszont azt is meg fogják fogalmazni a levelek, hogy feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a beadványát kiegészítse, különben nem működik az ez ügyben aggódó személyek és a sajtószabadságért kiálló személyek szószólójaként. Márpedig ez a feladata és erre nem kérni fogjuk, mert nem szívességet tesz – ezt tisztelettel mondom, de szeretném a helyzetet világossá tenni – az embereknek, akik kiállnak ebben az ügyben. Az ombudsman feladata az a közmegbízatás, hogy ha fontos közügyben emberek megszólalnak, akkor ő ezért kiálljon. És én természetesen ezúton is szeretném mondani, hogy bármikor bármilyen lehetőség van erre, akkor szívesen megvitatom nyilvánosan ővele is ezt.

- Ha hajlandó rá, akkor a Klubrádió biztos fog erre fórumot adni.

- Köszönöm, mert tényleg szeretném hallani az érveit. Ugyanis a beadvány az elején idézi a levelünket, utána viszont nem tér vissza, nem derül ki a beadványból az ombudsman álláspontja. Nem derül ki, hogy az ombudsman azt gondolja-e, hogy sérti a sajtószabadságot az, hogy semmilyen társadalmi csoport ne kerülhessen olyan helyzetbe – és fontos hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem érdekes, hogy milyen társadalmi csoport –, hogy a kormánytöbbség, tőlem lehet bármilyen színezetű, a neki nem tetsző véleményeket elkezdheti kigolyózni a beszélgetésből.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái