rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 16.

Gyurcsány dolgozata: a jobboldali hamisítás bizonyítékai
Szabó Zoltán, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja


Bolgár György: - Tegnap az egyik kollégája tartott sajtótájékoztatót azok után, hogy a pécsi egyetemen lezárták a vizsgálatot Gyurcsány egykori szakdolgozata ügyében, és Vadai Ágnes úgy fogalmazott, hogy megdőlt a plágium vád. Valóban megdőlt?

Szabó Zoltán: - Igen. Így van.

- Egyáltalán lehet azt mondani, hogy vád volt? Legfeljebb gyanú volt. De nem lehet arról szó, hogy mondjuk a vád megdőlt, de a gyanú még sokakban megmaradt?

- Ezt lehet mondani, de akkor most nézzük szépen sorban a gyanúsítás okait, vagy ha úgy tetszik, a vádpontokat. Volt hat olyan vádpont, amit az egyetem vizsgálata tételesen megcáfolt. Először azt mondták, hogy nem is írt szakdolgozatot. Megmutatta az indexét, hogy ott a jegy. Aztán azt mondták, hogy két szakra egy szakdolgozatot írt, megmutatta az indexét, hogy mind a kettőre ott van a jegy. Majd azt mondták, hogy a címegyezés már önmagában eldönti a plágium kérdését. Sikerült bemutatnia az ATV-nek is, nekünk is, a Demokratikus Koalíciónak különféle egyetemekről rengeteg egyező című szakdolgozatot, tudniillik az a gyakorlat, hogy egy-egy szakdolgozati témát az oktatók többször is kiadnak, tehát nem meglepő az azonos című vagy azonos témájú szakdolgozat.

- Ezt az egyetemi vezetők tegnap külön meg is erősítették, hogy ez ma is így van sok esetben.

- Azokat akarom elmondani, amiket tegnap egyértelműen megerősítettek, illetve megcáfoltak. Azt állította a Hírtévé, hogy nem vett részt tanítási gyakorlaton. Ezt egy olyan iskolaigazgatóval vélték bizonyítani, aki másnap felháborodottan közölte, hogy ő nem is tudta, hogy újságírókkal beszélt, hogy összevágták a rejtett kamerával készült felvételeket, egyáltalán nem azt mondta, mint amit a Hírtévé mutatni akart. Ez is megdőlt. Aztán mondták, hogy nem tett felvételi vizsgát a közgazdasági szakra, hanem szabálytalanul vették át. Ezt a Heti Válasz mondta. Az egyetem tegnap ezt is megcáfolta. Azt mondták, hogy nem tett vizsgát állattenyésztésből, pedig anélkül nem lehetett volna államvizsgára bocsátani. Ezt megcáfolta ő is, bemutatta az indexét. Tehát ezt a hat vádat az egyetem tegnap megcáfolta azzal, hogy a címegyezés gyakorlat, egyébként pedig minden kötelezettségének eleget tett, ami az államvizsgára bocsátáshoz kellett. És nem is szabálytalanul vették át.

- Maradt lényegében kettő nagyon is közvetett gyanú.

- Igen?

- Az egyik, hogy az azonos című dolgozatok közül az egyik az ő volt sógoráé, és ez mondjuk azért nyilván nem általános, hanem akár véletlen, akár nem, de legalábbis alkalmat ad egyeseknek az elgondolkodásra. És a másik, hogy előkerült Gyurcsány szakdolgozatának bírálata, és ott néhány helyen a bírálatra érdemesített mondatok vagy megállapítások oldalszáma egyezik az ugyanazon témában a volt sógor által írt dolgozat oldalszámaival. Ez a két, ha úgy tetszik, közvetett gyanú vagy gyanúsítás maradt meg.

- Igen. Az elsővel nem kell sokat foglalkozni, erre maga Gyurcsány adott magyarázatot, ő egy csomó anyagot talált a sógorék házában, ezért úgy gondolta, hogy mentesül a forrásanyagok kutatása alól, ha ezt a témát választja. Én azt gondolom, hogy ez érthető. Érdekesebb a másik, a Hírtévé április 29-én a Célpont Extra című műsorában mutatta be azokat az egyezéseket, amikről most Ön is beszélt, hogy a bírálat állításai ráillenek a Rozs Szabolcs-féle dolgozat ugyanazon oldalára, mint amit a bírálat említ. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen Magyarországon, aki a Hírtévének ezt a riportját némileg kritikus szemmel nézte meg. Én nem voltam rest kockáról kockára végignézni. Tisztelettel jelenthetem, egyik állítás sincs bebizonyítva. Egyik állítást sem igazolja az, amit a Hírtévé bemutat. Az egész nyolc vagy hány perces műsor szemfényvesztés volt. Mondok néhány példát, az összeset nem fogom felsorolni, mert kifutnánk a műsoridőből. Először is azt mondják, hogy ők ismerik Rozs Szabolcs szakdolgozatát. Na most, Rozs Szabolcs szakdolgozatát akkor, amikor ez készült, nem ismerhették, mert az csak május 4-én került elő, addig mindenki úgy tudta, hogy az is elveszett. Ezzel szemben megmutatnak egy diplomamunkának látszó tárgyat, amire rá van írva, hogy Rozs Szabolcs 1980. Harminckét éves aranyozás, de feltűnően csillog. Viszont amikor valamiből dolgozni kell, akkor a riporter egy csomó papírlapot tart a kezében, és amikor a másik orgánum, az MTI Hírcentrum készít az ex-anyóssal egy riportot, ő is egy műanyag dossziét mutogat, benne papírlapokkal. Ezt hasonlítják össze.

- De az egyetem azért megtalálta ezt a Rozs Szabolcs féle dolgozatot?

- Megtalálta. Azt mondom, hogy mi volt a Hírtévé tudósításában. Aztán később viszont nem tényekkel szembesülünk, hanem azzal, hogy a riporter szuggesztív hangon tesz néhány kijelentést, és ezt az állítólagos szakdolgozatról ügyes kamerakezeléssel készített vágóképek illusztrálják. Illetve illusztrálnák, de nem illusztrálják. Van két olyan állítás, ami teljesen igazolhatatlan, mert szubjektív megítélésen alapul. Az egyik, hogy Gyurcsány dolgozata lírai hangú bevezetéssel kezdődik, mondja a bírálat. És azt állítja a Hírtévé, hogy így kezdődik Rozs Szabolcs dolgozata is. Az a mondat, amit nekem sikerült elkapnom a bevezetésből, úgy hangzik, hogy a Balatonfüredtől Fűzfőig terjedő másfél-két kilométer széles felvidéki táj, magába foglalva a Tihanyi-félszigetet is. Én ezt azért nem tartanám annyira lírainak.

- Nincs ilyen bensőséges viszonyban azzal a környékkel és azzal a tájjal. De aki abban van vele, az lírainak is érezheti.

- De még egyszer mondom, ez Rozs Szabolcs dolgozatából van.

- De a Hírtévé tudósítója úgy gondolta, hogy ez lírai. De nem lehet, hogy több mondatot nem lehetett látni?

- Nem. Nekem nem sikerült.

- Értem.

- A másik érv az volt, hogy a bírálat szerint Gyurcsány nem ír a talajerózió elleni küzdelemről, és a Hírtévé szerint Rozs Szabolcs sem ír róla. Hogy miről nem ír valaki, ez az egyezés azért nem annyira feltűnő, gondolom például a mozdonyok hatásfokáról sem írt egyikük sem. Aztán van két olyan érv, amit nem nagyon tudtam ellenőrizni, mert az állítólag Rozs Szabolcs dolgozatából mutatott oldalak annyira elmosódottak voltak és olyan rövid ideig látszódtak, hogy semmit nem sikerült elolvasnom belőle.

- Azért ahhoz elég érdekes operatőri munkát kellett végezni.

- Erről beszéltem, hogy ügyes operatőri munkával úgy volt megcsinálva, hogy ne lehessen elolvasni. Mindenesetre ez a másik két érv nem bizonyítja, amit a Célpont Extra állít. És van három olyan hely, ahol tételesen cáfolja a felmutatott szakdolgozati oldal azt, hogy erre vonatkozna a bírálat. Az egyik azt mondja, hogy a bírálat szerint Gyurcsány dolgozata harmincöt oldalas, de a címével ellentétben csak szőlészettel foglalkozik. Ez ugye eddig igaz, a riport viszont azt állítja, hogy Rozs Szabolcs a harmincötödik oldalon kezd foglalkozni a borászattal. Tehát érthető, hogy az első harmincöt oldalt Gyurcsány egyszerűen lemásolta. Ezt nem teszik hozzá, csak sejtetik. Na most, az állítólagos szakdolgozat harmincötödik jelzésű oldalát megmutatják. Itt egy új fejezet kezdődik, aminek az a címe, hogy a szőlő- és bortermelés fejlesztésének néhány kérdése a három borvidéken. És olyanokat olvashatunk benne, hogy a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium adatai szerint Veszprém megye termőterületéből hány százalék a szőlőterület, és ezek hogy oszlanak meg az egyes borvidékek között, erről van kimutatás. Hát ez nem borászat.

- Ez még mindig a szőlészethez tartozik.

- Így van. Tehát az, hogy a harmincötödik oldalon kezd el Rozs Szabolcs foglalkozni a borászattal, tételesen nem igaz, annak fényében, amit bemutatnak a dolgozatból. A másik, hogy a riporter bemutatja a bírálatot is, ez sajnos egy kicsit hosszasabban mutatják, mint ahogyan nekik célszerű volna. És azt mondja, hogy a bírálat szerint a termelési korszakok adatai csak 1978-ig szerepelnek Gyurcsány dolgozatában. Persze, mondja, mert Rozs Szabolcs 1980-ban adta be a szakdolgozatát, későbbi adatok már nem is szerepelhetnek. Itt azt próbálja a riporter bebeszélni, hogy a bírálatban nem az van, amit látunk, hanem az, ami az ő értelmezését alátámasztja. Tudniillik a kijelentés igaz, azt mondja a bírálat, hogy termelési korszak adatai rendszerezetten 78-ig szerepelnek, viszont úgy folytatódik a mondat, hogy egy-egy vonatkozik csak az azóta eltelt időszakra. Megint tételesen nem igaz az, amit a riporter állít.

- Ezt fontos, ezt eddig nem hallottam. Szóval a bírálatban az is benne van, hogy de van olyan, amelyik ennél frissebb.

- Így van. És van egy harmadik állítólagos egyezés, azt mondja a bírálat, hogy a csapadék mennyiségével nem kaphatunk teljes képet, ha a nyári csapadék mennyiség nem szerepel. Tizenharmadik oldal. „A nyári csapadék mennyisége a vegetációs idő alatt a növényi fejlődést és ezen keresztül a hozamot nagymértékben befolyásolja.” Idáig az idézet a bírálatból. Majd a riporter mutat egy oldalt, hogy lám, tökéletesen ráillik ez a bírálati pont Rozs Szabolcs dolgozatára. Tudniillik ő is csak az őszi a téli és a tavaszi csapadékkal foglalkozik. Ez így igaz, csak azt felejti el hozzátenni, hogy Rozs Szabolcs teljes képet ad a csapadék mennyiségéről, mert ő az egész éves csapadékot is közli, és ugye ebből viszonylag könnyen ki lehet számolni, ha valaki nem ismer egy ötödik évszakot, akkor tudhatja, hogy ha a csapadék télen, ősszel és tavasszal meg egész évben mennyi, akkor valószínűleg tudja azt is, hogy mennyi nyáron. Továbbá Rozs Szabolcs azután, hogy ismertette a csapadék-adatokat, azt írja a szakdolgozatában, hogy a csapadékelosztás sokkal változatosabb és bizonyos években kedvezőtlen elosztást mutat, különösen gyakoriak voltak a nyár végi csapadékszegény hónapok, mely bizonyos mértékig magyarázatát adja a termésmennyiségek és minőségek fajtákon belül változó alakulásának. Vagyis azt, amiért kifogásolja a nyári csapadék hiányát a bírálat, hogy tudniillik a nyári csapadék nagyon fontos mind a szőlő és aztán később a bor minősége, mind a termésmennyiség szempontjából, erről Rozs Szabolcs megemlékezik. Tehát ez a bírálati pont abszolút nem vonatkozhat az ő dolgozatára.

- Magyarán ha lemásolta volna Gyurcsány ezt a dolgozatot, akkor a bírálat rá sem vonatkozhatna.

- Akkor nem születik meg ez a bírálat. Csak azt akarnám ezzel elmondani, hogy Rodolfo mester, akinek most tudtam meg, hogy ma van a születésnapja, megirigyelhetné. De ez azért így túlzás, visszavonom ezt az állítást.

- Ne hozzuk hírbe.

- A Hírtévé ugyanúgy csal, ahogy Rodolfo mester csalt, csak Rodolfo mester egyrészt ügyesebben csalt, másrészt ő a szórakoztatásért, és nem valaki besározásának céljával csalt. Harmadszor, ő előre bejelentette, hogy figyeljék a kezemet, mert csalok.

- No de azért még mindig ott lebeg Önök fölött valami bizonytalanság, és az előbbi kijelentése is ennek fényében még egyszer meggondolandó. Mi van akkor, ha a 2000-ben már eltűnt szakdolgozat mégiscsak előkerül, és netán már ott is van a Hírtévé kezében, és csak az alkalomra és a pillanatra várnak, hogy előjöjjenek vele, hogy aztán kiderítsék, hogy ha nem is szó szerint, de azért többé-kevésbé oldalak vagy kiemelt mondatok alapján mégiscsak másolat volt. Tehát ha előállnak ezzel a dolgozattal, amit mindaddig tárolnak, és azt állítják róla, hogy ők sem tudnak róla, csak azért, hogy valami olyan kijelentésre késztessék akár a DK-t, akár Gyurcsányt, hogy aztán még nagyobb erővel lehessen rá, illetve rájuk támadni.

- Erre két dolgot tudok mondani. Most már majdnem két hónapja, bő másfél hónapja annak, hogy előálltak azzal, hogy Gyurcsánynak nincs szakdolgozata.

- Ehhez képest a tények folyamatosan visszavonulásra kényszerítették az eredeti állítást.

- Így van. Egy hónapja tudják, hogy Gyurcsány Ferencnek nincs meg a saját példánya. Tehát ő nem tud semmit olyan egyszerűen igazolni, hogy kiteszi az asztalra.

- Ellenbizonyítani nem tud.

- Így van. Ha ezek után előkerül valahonnan egy szakdolgozat Gyurcsány Ferenc nevét viselve és tételes egyezések mutathatóak ki Rozs Szabolcs dolgozatával, ugyan mondja már meg nekem valaki, mi a bizonyíték arra, hogy azt nem utólag készítették hozzá? Nekem is van itthon harmincéves papírom, harmincéves papírral és egy öreg írógéppel lemásolom Rozs Szabolcs dolgozatának első harmincöt oldalát, és a tetejére odaírom, hogy Gyurcsány Ferenc.

- Ne adjon ötletet. De lehetséges, persze.

- De van még egy érvem. Ha ennyit kell különböző jobboldali sajtóorgánumoknak hazudniuk, csalniuk, hamisítaniuk ahhoz, hogy Gyurcsányra megpróbálják rábizonyítani ezt a tényt, akkor az Ön szerint igaz?

- Nem, ez szerintem önmagában nem igaz, hiszen tényleg nincs bizonyíték.

- Lehet igaz valami, aminek a bizonyításához ennyit kell csalni, hazudni, hamisítani? Van valószínűsége ennek?

- A valószínűsége minimális, de én mondjuk mindig abból indulok ki, hogy ha mégis a kezükben van a dolgozat és netán többé-kevésbé egyezik a volt sógor dolgozatával, akkor óriási ribilliót lehet belőle csapni, és hatalmas politikai adu lesz ebből, amit aztán még tíz évig nyugodtan lengethetnek az egész baloldal fölött.

- Erre én csak egy dolgot tudok mondani, és azt már az előbb elmondtam. Én messzemenően elfogult vagyok Gyurcsány Ferenc iránt, ezt nem is titkolom, de ha egy ilyen dolgozat előkerül egy hónappal azután, hogy lehet tudni, hogy Gyurcsány saját példánya nincs meg, akkor az bizony manipuláció.

- Vagyis azt mondja, hogy akkor lehetett volna miről beszélni, tényekről, ha azonnal előrakják a dolgozatokat.

- Igen. Amikor Gyurcsány azt mondja, hogy nekem nincs meg, akkor tessék itt van, adunk egyet, miniszterelnök úr, mert Önnek valahogy elveszett, és bizonyára szép emléke ez Önnek. És átnyújtják neki, majd ugyanazt a példányt másnap megmutatják a tévében, hogy lám-lám, itt ez a tizenkilencedik oldal, és itt van Rozs Szabolcs tizenkilencedik oldala, és két elütéstől eltekintve megegyezik a kettő.

- Mindazonáltal, miután most is kénytelenek vagyunk erről beszélni, és másfél hónapja rendszeresen szó esik erről, nem tépázza ez meg akár véglegesen is Gyurcsány tekintélyét a baloldalon és azon az oldalon, amelyik megpróbálja összeszedni magát több pártban és esetleges új szövetségi formációkban? Szóval nem hozták-e olyan helyzetbe, ha mást nem is értek el vele, hogy lényegében nem fog tudni talpra állni?

- Nézze, én jós nem vagyok. Nem tudom megmondani, hogy így lesz-e vagy sem. De én azt hiszem és azt remélem, hogy mindazok a bizonyítékok, amik azt támasztják alá, hogy a Magyar Nemzet, a Hírtévé, a Heti Válasz, a pécsi újság című internetes kiadvány és a többi és a többi és a többi csalt, hazudott, hamisított annak érdekében, hogy Gyurcsányt besározza, ez nem Gyurcsányra fog árnyékot vetni, hanem éppen hogy azt fogja bizonyítani, hogy enélkül az ember nélkül és az ő politikai ereje nélkül nehéz lenne Orbánékat leváltani, mert lám, a jobboldal mindentől függetlenül, közvélemény-kutatási adatoktól függetlenül, parlamenti jelenléttől függetlenül, frakciótól függetlenül arra fordítja a legnagyobb energiát, hogy őtőle megszabaduljon. Én azt gondolom, hogy annak, aki egy kicsit gondolkodik, ez elég világos bizonyíték ahhoz, hogy aki a Fidesz leváltásában, az Orbán-kormány leváltásában érdekelt, annak nem Gyurcsányra kéne most már lőnie, mert szemmel láthatóan a jobboldalnak is ő van leginkább útjában.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!