Erősödő különbségek



Csak röviden a Gyurcsány-ügy legújabb állásáról. E pillanatban (2012. május 8., kora délután) azt regisztrálhatjuk, hogy a volt miniszterelnök elleni vádaskodás kezd kifulladni. Egyre valószínűbb, hogy a legfőbb (és plágium-ügyben az egyetlennek számító) bizonyíték, vagyis Gyurcsány 1984-es szakdolgozata nincs politikai ellenfeleinek birtokában. Ha nincs bizonyíték, a vád sem állhat meg a lábán.

A Hír Tv bizonyítékai eddig is spekulációkon alapultak, amelyek között akadt elgondolkoztató is, viszont az utóbbi napokban a „szokásos” jobboldali kommunikációval lassan már lerombolják önnön konstrukciójukat. (A mostanában szokásos futballhasonlattal élve: ha a meccs elején vezetést szereztek is, azóta lőtt öngóljaik miatt már Gyurcsány áll nyerésre.) E pillanatban az állapítható meg, hogy a Hír Tv (vagyis a Fidesz) nem tudja bizonyítani, hogy Gyurcsány plagizálta a szakdolgozatát. Most már csak azt a látszatot akarja fenntartani, hogy Gyurcsány plagizálta a szakdolgozatát. Az érvek egyre laposabbak, a „bizonyítékok” egyre inkább manipulációra szorulnak.

Kezdődött azzal, hogy felszólították Gyurcsányt (például a papagájkommandós Selmeczi Gabriella május elején több alkalommal is, ld. pl. itt és itt), hogy a volt miniszterelnök tisztázza magát a plágiumvád alól. Ez megmosolyogtató is lehetne, hiszen mintegy másfél évszázada a polgári büntetőbíráskodás alapja, hogy a vádnak kell bizonyítania, hogy a vádlott bűnös, nem pedig a vádlottnak azt, hogy a váddal szemben ártatlan. Azzal, hogy a fideszeseknél a szakdolgozat-ügy ily módon a megszokott „gyurcsányozásba” csapott át (vagyis nem konkrét vádat bizonyítanak, hanem a DK-elnök személyét akarják lejáratni, állandó magyarázkodásba rángatással megbélyegezni), önmagukat leplezik le.


Don’t fear the light – flickr/nick holsen

Jött azután a Hír Tv rejtett kamerás felvétele Gyurcsány tanítási gyakorlatának ügyében, ami alól az érintett pécsi intézetigazgató nevét, arcát vállaló tiltakozása rántotta ki a szőnyeget. Már nyilvánvalóan hamis adatot is képesek voltak bevetni, amikor azt állították, hogy Gyurcsány nem végezte el azt a tanítási gyakorlatot, amit egyetlen leckekönyvi bejegyzés zúzott szét. Minderre most a Magyar Nemzet tett rá egy lapáttal, amikor már-már szánalomra méltó módon azzal akarja fenntartani a plágiumvádat, miszerint „saját párttársa diplomáztatta le Gyurcsány Ferencet”. Talán a kormánypárti újságírók megfeledkeztek arról, hogy 1984-ben még csak egy párt volt Magyarországon, méghozzá több százezres tagsággal. (Hagyjuk most, hogy milyen párt volt az, és hol járnak most egykori tagjai.) De legalábbis szánalmas, amikor a közös párt- vagy akár alapszervezeti tagsággal érvelve akarják erősíteni a szakdolgozattal kapcsolatos plágiumgyanút.

Ha már a Fidesz-hű sajtósok a Schmitt-ügyet mumusuk, Gyurcsány Ferenc hasonló vádba keverésével akarták kiradírozni a köztudatból, legalább felfigyelhettek volna arra, hogy bár a hvg.hu is alkalmazta az információadagolás technikáját, mennyire más tartalmú és jellegű bizonyítékok is voltak azok. Vegyenek példát a Schmitt-ügyet kirobbantó média eljárásáról, és végre az egykori Gyurcsány-szöveggel  igazolják a plágiumvádat. (Persze, nagy bajuszú közjogi méltóságunk szerint a hvg.hu és a hasonlók eljárása csak nyikhaj, tollforgató terroristák módszere, nem csoda, hogy a Hír Tv és a Magyar Nemzet immár – finoman szólva – más eszközöket alkalmaz…) Egyelőre úgy tűnik, egyre markánsabbak a különbségek a Schmitt- és a Gyurcsány-ügy között.

Más lehet a vége is.



Fazekas Csaba


Az ügyről szóló írásaink:
– Fazekas Csaba: Plágium, plágium, plágium
– Mihancsik Zsófia: Mit ér az ember? Az újabb Gyurcsány-ügyről
– Andor Mihály: A végképp megrendült bizalom
– Lévai Júlia: A Gyurcsány-beszéd és néhány kérdés
– Lánczos Vera: Gyurcsány és a plágiumvád – körkép és kórkép, I. rész, II. rész
– Lendvai L. Ferenc: A gyanú árnyékában



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!