rss      tw      fb
Keres

Tagesanzeiger: Kína–Magyarország: Az egyik gazfickó segít a másik páriának?




A Tagesanzeiger című német nyelvű zürichi napilap Magyarország – Kína kapuja Európába címmel közölte Dario Venutti cikkét. A kínai kormány 10 milliárd eurót szándékozik befektetni Kelet-Európában. És ezzel akarja kiépíteni befolyását.


Az egyik gazfickó segít a másik páriának? Magyarország egymilliárd eurót kap Kínától. A pénz a lehető legjobbkor jön az EU-tagállamnak, amely a jobboldali populista Orbán Viktor alatt elszigetelte magát: Magyarország súlyosan eladósodott, és állampapírjai bóvlik.  A kölcsönt, amelyről Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök-helyettes megállapodott Orbán Viktor  magyar kormányfővel, fejlesztési hitelnek nevezik.

Ez úgy hangzik, mintha egy küszöbország akarna egy ipari államot támogatni. Kína ugyanis a fantasztikus növekedés ellenére küszöbország.

Kínai szempontból Magyarország valóban fejlesztési segélyt kap. Peking ugyanis másként határozza meg a segélyt, mint az OECD: nem csupán a háromnegyed részben visszafizetendő hiteleket tekinti fejlesztési segélynek, hanem azokat a kölcsönöket is, amelyeket teljes egészében vissza akar kapni.


Az első reflex a szemrehányás

Magyarország esetében az első reflex a szemrehányás: Kína aláássa az Európai Unió erőfeszítéseit, amelyek a sérült magyar demokrácia helyreállítására irányulnak. A Nemzetközi Valutaalap a súlyosan eladósodott országnak csak abban az esetben akar szükséghitelt nyújtani, ha az teljesít bizonyos politikai feltételeket: Orbán nem nevezhet ki bírákat saját tetszése szerint, és az adatvédelmi hivatalnak függetlennek kell lennie.

Ez a kínaiakat nem érdekli. És mivel a magyarok sem feszegetik az emberi jogok kínai helyzetét,  a tárgyalások felhőtlenül zajlottak. Az IMF-fel folytatandó tárgyalások azonban állnak.


Gyanús, mint a Nyugat

Kína fejlesztési segélye ennek ellenére nem gyanúsabb a nyugatinál. Harvardi közgazdászok feltárták, hogy nyugati pénzadók ugyanolyan gyakran támogatnak nem demokratikus rezsimeket, mint demokratikus kormányokat.  Kína is ezt teszi. De az ázsiai ország segélyének kölcsönös előnyeit hangsúlyozza. „Ez őszintébb, mint Nyugaton, ahol a pénzadók főleg humanitárius célokat jelölnek meg, de közben a saját érdekeiket követik” – mondja Andreas Fuchs, a heidelbergi egyetem fejlesztéspolitikai szakértője.

A Magyarországnak nyújtott fejlesztési hitelt Li miniszterelnök-helyettes ennek megfelelően, józanul stratégiai döntésnek minősítette, amelynek célja, hogy Kína bejusson Európába.  A kölcsön hat kereskedelmi megállapodáshoz nyit utat. Egyebek között az elektronikus cikkeket gyártó  Huavej logisztikai központot épít Magyarországon, amely ezer munkahelyet hivatott teremteni. Viszonzásként a magyar Demján-csoportnak, amelynek tulajdonosa oligarcha és Orbán barátja, szabad Kínában szállodákat és bevásárló központokat építeni.


Pratótól Pireuszig

Giulio Tremonti, az akkori olasz pénzügyminiszter három évvel ezelőtt azt jósolta, hogy Európában a kínaiak „fordított gyarmatosítása” fog bekövetkezni. Ennek kezdetei már folyamatban vannak: a toszkánai Prato városában közel 3000 kínai szabászat működik. És a kínaiak éppúgy részt vesznek a pireuszi kikötő bővítésében, mint egy izlandi halgyárban.

Most Magyarország Kína európai kapujává lesz. Ezt Li miniszterelnök-helyettes mondta Budapesten, egy gyarmatosító mosolyával. Már egy múlt heti varsói gazdasági fórumon megmutatkozott, hogy az út Kelet-Európán keresztül vezet. Ott Ven Csia-pao miniszterelnök jelentette be, hogy 10 milliárd eurót akar Kína ezekben az országokban befektetni.

A bejelentést követően a kelet-európai kormányfők sorba álltak az ajtaja előtt. Ő húszperces ritmusban fogadta őket. Mindegyik két kérdést tehetett fel.

Amit Orbán magyar miniszterelnök a Kínával kötött megállapodás feletti eufóriájában elfojtott magában: a Nemzetközi Valutaalap pénzére ennek ellenére szüksége van. Magyarországnak 20 milliárd euró kell. Orbán kénytelen lesz teljesíteni a politikai feltételeket.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!