UD Zrt-ügy: a bíróság felmentette a vádlottakat, a cég megállapodott a magyar állammal




2012. április 25. szerda, 15:03
UD Zrt-ügy: A bíróság felmentette a vádlottakat és bírálta az ügyészséget

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán nem jogerősen, javarészt bűncselekmény hiányában mentette fel az UD Zrt-vel összefüggő megfigyelési ügyben megvádolt Dávid Ibolya volt MDF-elnököt, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és két társukat. A bíró, Vasvári Csaba hangsúlyozta, hogy a vádlottak törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el, ugyanakkor élesen bírálta az ügyészséget, mert a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve a velük együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben. A több órás – egy rövid szakaszában minősített adatok miatt zárt ajtók mögött zajló – szóbeli indoklás során a bíró hiányosnak, pontatlannak és egyoldalúnak minősítette a vádiratot, felhívta a figyelmet arra az ősi jogelvre, amely szerint a jog betűjéhez való ragaszkodás súlyos jogtalanságot eredményezhet. A bíró szerint 2008 szeptemberében az egykori miniszter, Szilvásy György, illetve vádlott-társa, Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának akkori szocialista alelnöke nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében törvényesen lépett fel, Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet.

Szilvásy Györgyöt és Tóth Károlyt bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság.

A Dávid Ibolya és Herényi Károly elleni vádakról a bíró kifejtette: a személyes adattal való visszaélés alól bizonyítottság hiányában, Dávid Ibolyát a kényszerítés alól bűncselekmény hiányában mentette fel.

A bíró nagy részletességgel ismertette azoknak a 2008. szeptemberi napoknak a történéseit, amikor máig ismeretlen forrásból az MDF elnökének birtokába kerültek titokban készült telefonlehallgatások, melyeken Tóth János, az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszél Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges, MDF-en belüli hatalomváltásról, valamint Horváth József beszélget Tombor Andrással, a cég „törzsvásárlójával” Almássy Kornél MDF-es jövőjéről.

Az eljárás adatai szerint a lázas, hajnali és éjszakai órákban is zajló egyeztetések során Dávid Ibolya járt Csányi Sándornál, Herényi Károly találkozott Tombor Andrással, az akkoriban az MDF-nek dolgozó Somogyi Zoltán politológus pedig megbeszéléseket folytatott Giró-Szász András politológussal (jelenlegi kormányszóvivővel), aki akkoriban Tomborékkal volt kapcsolatban. Az egyeztetések nyomán 2008 szeptember 13-án az MDF országos választmányának ülésén Almássy bejelentett, hogy a párt érdekében visszalép az elnökjelöltségért folyó harctól és Dávid Ibolyát ajánlja elnöknek, míg szeptember 25-én – miután Dávid Ibolyának a Legfőbb Ügyészséghez intézett beadványát elutasították – már azzal fordult a nyilvánossághoz, hogy megzsarolták.

A bíró leszögezte, hogy sem Dávid Ibolya, sem Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, Almássyt nem kényszerítették, bár visszalépésének valós okára a büntetőperben nem derült fény, és miközben a vádlottak következetes, szavahihető vallomásokat tettek az ügyben, addig ugyanez nem mondható el a tanúk javarészéről, így különösen Horváth Józsefről, Tóth Jánosról, Tombor Andrásról, Almássy Kornélról és Csányi Sándorról. Vasvári Csaba szerint ezeknek a tanúknak a vallomásaiban lévő ellentmondások több tíz oldalt tesznek ki, ugyanakkor csak egyetlen, az eseményeket ismerő személy tett elfogulatlan tanúvallomást, Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus. Boross Péter korábban a perben arról beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket. Korábban tanúvallomásában közölte azt is, hogy 2008 szeptemberében azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni 2 milliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt semmit mondani.

A bíró szerint érthető, hogy Dávid Ibolya komolyan vette a pártja életébe való beavatkozási kísérletet, az ügy megítélése során pedig a közérdekre és a demokrácia átláthatóságára figyelemmel semmiféle, a társadalomra való veszélyessége nem volt annak, amit Dávid Ibolya és párttársa tett.

Az ügyészség megalapozatlanság miatt fellebbezett a szerdai elsőfokú döntés ellen, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd másodfokon.

Az ítélethirdetést követően Dávid Ibolya újságíróknak elmondta: négy éve várt erre az ítéletre. A politikába való visszatérését firtató kérdésekre nem kívánt válaszolni. Szilvásy György köszönetet mondott mindazoknak, akik évek óta kitartottak mellette és bíztak az igazában, és megismételte: politikai megrendelésre indult ellene eljárás, a Fidesz ültette a vádlottak padjára az ügyészség segítségével, holott egy demokráciában ilyen szerepet nem játszhatna a vádhatóság.

(A Fővárosi Főügyészség egyébként két napja, hétfőn jelentette be, hogy hamis tanúzás miatt vádat emelt a PKKB-n Szilvásy György ellen a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ügyében folyó nyomozás során tett vallomásával összefüggésben. A megvádolt egykori miniszter abban az ügyben is vitatja bűnösségét, csakúgy, mint a néhány hete kémkedés vádjával zárt ajtók mögött megkezdődött perben, amelyben a vádlottak padjára került az NBH két korábbi vezetője, Galambos Lajos, illetve Laborc Sándor tábornok is.)

(Az UD Zrt.-ügyben tucatnyi polgári pert indítottak az UD Zrt. és vezetői, illetve mások, például Stumpf István, Almássy Kornél, Tombor András Dávid Ibolyával – és esetenként Herényi Károllyal, illetve pártjával – szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait, de idén februárban már volt olyan kúriai döntés is, amelyben a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve utasították el Almássy Kornél keresetét.)

***

2012. április 25. szerda, 20:36
UD Zrt.-ügy: Megegyezett a cég a magyar állammal az 1,8 milliárd forintos kártérítési perben

Megegyeztek a felek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes – erről a Fővárosi Törvényszék tájékoztatta szerdán az MTI-t. Az egyezség nyomán az ügyben csütörtökre kitűzött, második tárgyalás elmarad.

Futó Barnabás, az UD Zrt. ügyvédje az MTI megkeresésére azt mondta: egyelőre nem adhat konkrét információkat a felek közötti megállapodás tartalmáról.

A cég 2010 februárjában indított több mint másfél milliárd forintos kártérítési pert az NBH és a magyar állam ellen.

A felperes UD Zrt. keresetében arra hivatkozott: az elsőrendű alperes NBH 2008. szeptember 10-én, Laborc Sándor főigazgató feljelentése nyomán házkutatást tartott a cég székházában, ahol különböző adattároló eszközöket és iratokat foglalt le. Az azóta már megszűnt büntetőügy akkor számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és más bűncselekmények miatt zajlott. A cég állítása szerint ekkor folyamatos lejárató kampány folyt ellenük, amelynek során a társaság tevékenységével, megbízásával, üzleti partnereivel kapcsolatosan ellenőrizhetetlen és valótlan információk kerültek nyilvánosságra.

Az UD Zrt. szerint az NBH és a magyar állam közlései alkalmasak voltak a cég társadalmi értékelésének hátrányos befolyásolására, ezért a jogsértés megállapításán túl megfelelő elégtételre, valamint 1 771 094 000 forint vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Bakondi György ügyvéd (akkor még, egyben az UD Zrt. felügyelőbizottságának tagja, a Fidesz-kormány hatalomra kerülése után az államosított Mal Zrt. irányítója, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója) 2010 februárjában sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a céget és vezetőit személyiségi jogi sérelem érte és ez az üzleti életben való boldogulásukat hátráltatta, a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József személyiségi jogi pereket indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók, illetve Laborc Sándor volt NBH-főigazgató, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke ellen.

(Az MTI hírei alapján)


Lásd még írásunkat: A magyar bíróság maffiaország ellen



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!