rss      tw      fb
Keres

Die Welt, Der Spiegel: A hiteltárgyalások elhúzódása 330 millió euróba került




Die Welt: Brüsszelt nem a tények, hanem a politika motiválta abban, hogy eltekintsen a bírósági eljárástól

A Die Welt című lap online kiadásában Európa bíróság elé viszi a magyar államreformot címmel közölte Stefanie Bolzen írását. Az Orbán-kormány államreformja körüli jogi vitát bíróság dönti el. Az Európai Unió Bizottsága bepereli Magyarországot az Európai Bíróságon az uniós szerződések megsértése miatt.

José Manuel Barroso normális körülmények között szívesen áll ki a sajtó elé, amikor magas vendéget fogad. Az EU-Bizottság épületében az úgynevezett VIP-sarok mind a háziúr, mind vendége számára tág teret biztosít ez európai, vagy éppen belpolitikai üzenetekhez.

A sarok azonban üres maradt, amikor Orbán Viktor látogatott Brüsszelbe. A helyzet túlságosan kényes volt, egyikük sem akart semmit mondani a Magyarországgal szemben kirajzolódó perhez. http://www.welt.de/bildergalerien/article106227474/EU-Kommission-verklagt-Ungarn-vor-Gericht.html

A kötelezettségszegési ügyek a hatóság asztalán vannak. A központi bank az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi biztos függetlenségével függnek össze. Orbán elutazása után néhány órával az EU-Bizottság úgy döntött, hogy az utóbbi két ügyben keresetet nyújt be Magyarország ellen az Európai Bírósághoz.


Orbán kompromisszumkészséget jelez

De nem abban a kérdésben, hogy a magyar jegybank kellőképpen védett-e a politika esetleges beavatkozásaival szemben. „Az EU-Bizottság úgy döntött, hogy ezt az eljárást leállítja, amint elfogadják a megfelelő törvénymódosításokat” – közölte a hatóság. Magyarország megfelelő garanciát adott, hogy megváltoztatja a vitatott jegybanktörvényt – hangzott el.

Orbán brüsszeli útjának éppen ez volt a célja. Az adatvédelemmel és az igazságszolgáltatással kapcsolatban a magyar kormányfő már előre jelezte, hogy amennyiben Luxemburgban ítélet születne, Magyarország azt „gyorsan és teljes egészében” megvalósítja.

A jegybank körüli viszálytól azonban Budapest számára egy sürgősen szükséges, 20 milliárd eurós hitel függ, amelyet a kormány tavaly novemberben kért az EU-tól és az IMF-től.

„Ma készen állunk a pénzügyi hitelről szóló tárgyalásra” – jelentette ki egy EU-szóvivő. Ez óvatos megfogalmazás, amely világossá teszi, hogy Brüsszelt nem a tények, hanem a politika motiválta abban, hogy eltekintsen a bírósági eljárástól.


Orbán nem akarja visszavonni a bércsökkentéseket

Orbán ugyanis valójában nem engedett a hatóság minden követelésének. Így egyebek között megtagadta, hogy visszavonja a központi bank elnöke fizetésének korlátozását. Orbán, aki populista intézkedésekkel próbálja megtartani fogyatkozó hazai támogatottságát, a Barrosóval tartott megbeszélésen is kitartott emellett az intézkedés mellett, azzal, hogy ez a közalkalmazottakra vonatkozó reform része.

Az EU-Bizottság mégis engedett. Az euróválság újra teljes erővel lecsap az unióra. Spanyolország pénzügyi s gazdasági helyzete, a holland kormánykoalíció szétesése, az eddigi válságkezelést esetleg megkérdőjelező Francois Hollande új francia elnök mint kilátás – mindez túl sok bizonytalansági tényező, amelyekhez nem akarnak hozzátenni még egy válsággócot a periférián.

Közgazdászok szerint a hitel elhúzódása Budapestnek a megemelkedett adósságszolgálat miatt az elmúlt négy hónapban mintegy 330 millió euróba került. Az IMF-fel való tárgyalásokat azonnal lehet folytatni. A forint azonnal javult, a magyar valuta mintegy 2 százalékot emelkedett az euróhoz képest.

A további nyomásgyakorláshoz azonban az EU-Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az aktát csak a jegybanktörvény változtatásainak elfogadása után zárja le.


Feszült kapcsolatok Brüsszel és Budapest között

A Brüsszel és Budapest közötti kapcsolatok feszültek, amióta Orbán abszolút többségének köszönhetően elkezdte az országot ízlése szerint reformálni.

Az adatvédelem és az igazságügyi reform mellett viszályok voltak a sajtószabadságot masszívan korlátozó médiatörvény miatt is. Ezen kívül az EU-Bizottság befagyasztott félmilliárd eurónyi, a kohéziós alapból Magyarországnak szánt támogatást is, mert Budapest ignorálja a költségvetési hiányra vonatkozó brüsszeli előírásokat.

Viviane Reding uniós igazságügyi biztos azért emelt szót, hogy a hatóság kemény kézzel nyúljon a problémákhoz. „Itt nem ideológiákról és nem érzelmekről van szó, hanem kőkemény európai jogról” – mondta a luxemburgi biztos.

A bizottság pontról pontra megvizsgálta, hol nem valósul meg az európai jog, és hol mond ellent a magyar jog az EU előírásainak. „És hogy nem csupán apróságokról van szó, azt jól mutatja a tény, hogy Magyarország máról holnapra 274 bírót tervez elbocsátani”, ami az egész magyar bírói kar 10 százalékának felel meg – mondta a biztos a magyar igazságügyi reformról.


Kétségessé vált a gázvezeték építése

Megfigyelők szerdán azt a kérdést is feltették maguknak, hogy Orbán és az EU-vezetés tárgyalásain esetleg szerepe volt-e a tervezett Nabucco gázvezetéknek.

A kormányfő bejelentette, hogy a részben állami tulajdonban lévő Mol energetikai konszern ki akar vonulni a projektből, vagy részesedését jelentősen csökkenteni akarja. Ezzel kétségessé vált annak a vezetéknek a megépítése, amelyet Barroso Európa orosz gáztól való függetlenségének cégéreként dicsért. A konzorcium most jóval rövidebb vezeték építését vette fontolóra.

***

Der Spiegel: A EU pert indít Budapest ellen szerződésszegés miatt

Szerződésszegés – Az EU perli Magyarországot ezzel a címmel közölt írást a Der Spiegel online kiadásában.


Az EU fokozza a Magyarországra gyakorolt nyomást: az országnak bíróság előtt kell felelnie az EU-szerződések megszegése miatt. Különösen az igazságszolgáltatás függetlensége van veszélyben. Nagy pénzbüntetések fenyegetnek. Ugyanakkor azonban Brüsszel felszabadította az utat új pénzügyi segélyekhez.

A Magyarországgal fennálló konfliktus már régen parázslik, és most az EU a jelek szerint komolyra fordítja a szót. Az Orbán Viktor kormánya által folytatott államreform körüli vita a bíróságon fog eldőlni.

Az EU-Bizottság szerdán Brüsszelben úgy döntött, hogy Budapest ellen pert indít az Európai Bíróságon az uniós szerződések megsértése miatt. Ezt a bizottság egy szóvivője közölte: „Ezzel a lépéssel rá akarjuk bírni Magyarországot a törvények megváltoztatására”.

Két ügyről van szó. Az Európai Unió Bizottsága – az uniós szerződések őrzőjeként – úgy látja, hogy a törvények fenyegetik az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi biztos függetlenségét. Budapest engedményei nem elégítik ki az uniót. Végső konzekvenciaként Magyarországot hatalmas pénzbírságok fenyegetik.

Egy harmadik vitát, amely a jegybank függetlensége körül folyt, Budapest engedményei nyomán lezártak. „Készek vagyunk ezt az eljárást leállítani, amint megfelelően megváltoztatják a törvényt” – mondta a szóvivő.

Így újra megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segélyekről. Ezeket hónapokkal ezelőtt befagyasztották. A súlyosan eladósodott országnak sürgősen szüksége van egy szükséghitelre, de az IMF az EU-Bizottság kétségei miatt elutasította a Magyarországgal a tárgyalásokat.

Magyarország most „kielégítő ígéreteket tett” a jegybank alapszabályának megváltoztatására, hogy összhangba kerüljön az uniós joggal – írta a bizottság. Ezt Orbán Viktor megerősítette a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel tartott találkozóján. A még nyitott kérdéseket Budapest az Európai Központi Bankkal egyeztetve szándékozik tisztázni – közölték Brüsszelben.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!