Osztrák lapok Orbán brüsszeli látogatásáról: a polgárok felé adóhullám görög
- Részletek
- Szemle
- 2012. április 24. kedd, 03:57
- Galamus-csoport
Der Standard Magyar Takarékossági csomag – Öt adó egy hallelujáért
Szigetvári András írása (a cím egy Bud Spencer-filmre utal). Orbán Viktor takarékossági csomagjával az EU-val fennálló néhány viszályt akar rendezni. A polgárok felé megterhelési hullám görög.
Reagálásként az EU-Bizottság fenyegető szankcióira a magyar kormány hétfőn újabb takarékossági csomagot mutatott be. Orbán Viktor miniszterelnök csapata nem kevesebb mint öt új adónemet akar bevezetni. Ezenkívül csökkentik a gyógyszerárak szubvencióját, és a településeknek erősen takarékoskodni kell. A kormány 2013-ban összesen 2,2, idén fél milliárd eurót akar megtakarítani.
Az új adók között szerepel egy 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adó bevezetése. De: tranzakciós adónak nevezik ugyan, ám az Orbán-féle változatnak kevés köze van, illetve nincs köze a részvényekkel vagy a derivátumokkal való kereskedelem megadóztatásának modelljéhez, amelyről az EU-ban vitatkoznak. Ezt az elvonást Magyarországon készpénz be-, illetve kifizetésénél, kártyával történő fizetés és átutalás esetén is meg kell fizetni. Ezt 2013-ban szándékoznak bevezetni, és a cél az, hogy 228 milliárd forintot, mintegy 760 millió eurót hozzon. Az intézkedéssel a nemzetközi összehasonlításban magas, 2014-ben kifutó bankadót akarják helyettesíteni.
Távközlési adó
Emellett bevezetnek egy távközlési adót: a mobiltelefonokon folytatott beszélgetések minden megkezdett percét és minden SMS-t két forinttal (0,0067 euróval) megadóztatnak. Ennek az a célja, hogy helyettesítse a vitatott távközlési különadót. A (háztartási vagy gépkocsira szóló) biztosítások megkötését is különadóval terhelik meg, és bevezetik az úthasználati díj új válfaját a teherautók számára. Budapest számára dugó-adót, az autózás egyfajta megadóztatását tervezik.
Magyarország a megszorításokkal az EU azon fenyegetésére reagál, hogy 2013-ban megvonhatja bizonyos támogatások kifizetését a kohéziós alapból. Az EU-Bizottság azért helyezte kilátásba ezt a lépést, mert Magyarország sorozatosan megsérti a maastrichti kritériumokat. Az uniós támogatások Magyarországon idén a GDP kereken 0,5 százalékának megfelelő összeget tesznek ki. Mivel az országban keveset fektetnek be, „az Orbán-kormány ezektől az uniós eszközöktől függ” – mondja Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW) munkatársa. Az EU-Bizottság meg fogja vizsgálni a takarékossági csomagot, és dönteni fog arról, hogy felfüggeszti-e a büntető intézkedést – hangzott el Johannes Hahn uniós régiós biztos hivatalában, Brüsszelben.
Új offenzíva
Miközben költségvetési fronton lehetséges a közeledés az EU és Magyarország között, Orbán hétfőn újabb offenzívába kezdett az országa ellen folyó három kötelezettségszegési eljárás leállítására. Ma, kedden találkozik Brüsszelben José Manuel Barroso bizottsági elnökkel. A bizottság Magyarország ellen eljárást indított a központi bank függetlenségének megsértése miatt. Brüsszel szemében emellett szálka több ezer bíró idő előtti nyugdíjazása és az adatvédelmi biztos leváltása.
Az EU/IMF hitelről szóló tárgyalások csak akkor kezdődnek meg, amikor Magyarország enged ebben a három kérdésben és kijavítja az érintett törvényeket. A segítséget Magyarország 2011 végén kérte.
A tárgyalásokon résztvevő személyiségek azonban nem hiszen a gyors előrelépésben: a jegybanktörvényt ugyan néhány pontban módosították, de a törvényt érintő alapvető kifogásokra Magyarország eddig nem reagált. A bírálat egyebek mellett arra irányul, hogy a kormány egy további jegybankigazgatót akar kinevezni.
Perek
Nem kizárt, hogy az EU már most szerdán keresetet nyújt be Magyarország ellen az Európai Bíróságnál. A bennfentesek mindezek ellenére lehetségesnek tartanak egy megállapodást: eszerint elképzelhető, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat és a szükséghitelről folyó tárgyalásokat különválasztják. Orbán hétfőn újra makacsnak mutatkozott, és az EU-tól és IMF-től minden előzetes feltétel nélküli tárgyalásokat követelt. A magyar kormánynál hétfőn a Standard számára többszöri érdeklődés ellenére senki nem volt elérhető.
***
Die Presse: Megkeményedtek a frontok
A Die Presse „Orbán: A Magyarország elleni eljárások alighanem az EU-bíróság elé kerülnek” címmel közölte tudósítója, Oliver Grimm cikkét.
Megkeményedtek a frontok az Orbán Viktor magyar kormányfő és Brüsszel között a magyar adatvédelmi hatóságról, a bírák alacsony nyugdíjkorhatáráról és a jegyben elnökének fizetéscsökkentéséről.
Orbán Viktor, Magyarország kormányfője nem hajlandó engedni abban a viszályban, amely államreformja néhány aspektusa körül az EU Bizottságával áll fenn. Hétfőn Brüsszelben azt mondta, hogy előreláthatólag mindhárom eljárás az EU-Bíróság elé kerül. „Ezek a témák nagy valószínűséggel a bíróság elé mennek” – jelentette ki Orbán az Európai Politika Központ intézetben tartott előadásán. Ugyanakkor igyekezett enyhíteni a jogi vita drámaiságát. Üdvözlendő az unióval való vita, mert: „Ez a különbség Brüsszel és Moszkva között. Moszkvával szemben korábban nem tudtunk vitatkozni”. Orbán ma, kedden José Manuel Barrosóval, az EU-Bizottság elnökével találkozik.
Az elvről és a pénzről van szó
Az Európai Unió Bizottsága az európai joggal ellentétesnek tekinti az Orbán nemzeti konzervatív pártja által kétharmados többséggel megvalósított államreform három pontját. Egyfelől a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának leszállítása a jelenlegi 70-ről 62 évre a bizottság megítélése szerint sérti az egyenlőség alapelvét. Budapest ez ellen azt hozza fel, hogy a 62 év minden magyar számára nyugdíjkorhatár, és hamarosan úgyis megemelik. Azoknak a bíráknak és ügyészeknek, akik a korhatár leszállítása miatt elvesztik az állásukat, egyéni alapon felkínálják a további hivatalban tartást.
Másrészt Brüsszel a tisztségviselői fizetésekre vonatkozó új jogszabály alkalmazását a jegybankelnökre az elnök függetlensége elleni támadásként értékeli. A bankelnök jelenleg kereken nyolcmillió forintot (nem egész 26 800 eurót) keres. Az új jogszabály a felső határt kétmillió forintnál vonja meg.
Harmadrészt a bizottság kifogásolja, hogy az eddigi adatvédelmi biztos 2011 végével elvesztette tisztségét. Mandátuma 2014-ig szólt volna. A tisztség megszüntetését a mandátum időszakában a bizottság úgy értékeli, hogy ez sérti a független adatvédelmi ellenőrzés megteremtésének Európa-jogi kötelezettséget. A magyar kormány erre azt hozza fel, hogy a biztos helyére január elsejével adatvédelmi hivatalt állított.
A Budapest és Brüsszel közötti huzavona három hónapja húzódik. Nehéz értelmezni, hogy Orbán mit is akar valójában. Magyarország EU-nagykövete Brüsszelben csak április elején jelentette ki, hogy derűlátó: a három eljárást rövid időn belüli leállítják.
Eltekintve attól a kérdéstől, hogy Magyarország teljesíti-e jogi kötelezettségeit, a gazdaságilag súlyos helyzetben lévő ország fizetőképességéről is szó van. Az EU-val és az IMF-fel egy segélyprogramról folytatandó tárgyalások megkezdését akadályozza annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a jegybankelnök fizetésének csökkentése a bank függetlensége elleni támadást jelent-e. Orbán kijelentette, hogy kormányának mindössze arra az ígéretre van szüksége, hogy szükség esetén kap pénzt. Az IMF azonban ezt elutasítja, és azonnal hitelsegélyt akar adni Magyarországnak – mondta.
Ennek a nézeteltérésnek egyszerű az oka: amint az EU és az IMF hitelt ad, ellentételként átfogó reformokat követel. Orbán számára azonban félelmetes az elképzelés, hogy Washington és Brüsszel beavatkozik politikájába: „Mi a politikailag racionális? – tette fel a költői kérdést hétfőn, és meg is válaszolta: „Hogy azt tesszük, ami jót tesz a nemzetnek, és segíti a saját politikai családot”.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!