rss      tw      fb
Keres

Balog Zoltán: célzott programok szükségesek a roma nők többszörösen hátrányos helyzetének javításához

MTI 2012. április 23., hétfő 21:55

Többszörös hátrányt szenvednek a roma nők, a helyzetükön ezért csak célzott programokkal lehet javítani - fejtette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség Roma nők az EU-ban című rendezvényén.

A magyar és német roma nők részvételével tartott pódiumbeszélgetést felvezető előadásában Balog hangsúlyozta: a magyarországi roma nők többszörösen hátrányos helyzetét jelzi, hogy 90 százalékuk munkanélküli, csupán 7 százalékuk végezte el az általános iskolát és 60 százalékuk szegregáltan, a többségi társadalomtól elszigetelten él. Az is beszédes adat, hogy az amszterdami vörös lámpás negyedben az örömlányok 30 százaléka magyar roma nő - tette hozzá. A roma nőknek Magyarországon hátrányt okoz az, hogy romák, és az is, hogy nők, hiszen az életesélyeket meghatározó tényezők között az etnikai származás éppen olyan erős, mint a nemi identitás. A kormány ezért kifejezetten a roma nőknek szánt programokat indít. Így például kétezer roma nő számára szociális asszisztens képzést szerveznek. A szakemberek a roma közösségek és a többségi társadalom, illetve az állami, önkormányzati intézmények között közvetítenek majd, például a család és az iskola között - fejtette ki Balog Zoltán.

Cornelia Pieper, a német külügyminisztérium államminisztere, aki a több mint száz fős - főként német - hallgatóság előtt tartott beszélgetést felvezető másik előadást tartotta, üdvözölte a magyar kormánynak a romák integrációja terén kifejtett erőfeszítéseit, a roma nőket pedig arra biztatta, hogy vegyék kezükbe sorsuk alakítását. A liberális politikus kiemelte, hogy magyar kezdeményezésre és a magyar uniós elnökség idején fogadták el az uniós roma stratégiát, és Magyarország volt az első uniós ország, amely kidolgozott tagállami szintű roma stratégiát. A beszélgetés résztvevői között is egyetértés mutatkozott abban, hogy a roma nők hátrányos helyzete összetett probléma, a megoldásban pedig az érintettek aktív közreműködése is szükséges.

Sabrina Guttenberger, a német szinti és roma szövetség munkatársa egyebek között kifejtette: a németországi többségi társadalomban még mindig az az egyik jellemző kép a romákról, hogy vándorló életmódot folytatnak, holott már hosszú évtizedek óta letelepedtek. Jane Simon német roma polgárjogi aktivista hozzátette: hátrányos megkülönböztetés is éri a romákat Németországban bőven. Olyan helyzet is előállhat, amikor a romák a származásuk megtagadására kényszerülnek. Ilyen például az albérletkeresés, a németek ugyanis inkább laknak egy külföldi szomszédságában, mint egy németországi roma mellett, mert előítéleteik között szerepel például az, hogy a romák "tábortüzet raknak a lakásában és lopnak".

Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő (LMP) egyebek mellett azt hangoztatta, hogy az integráció érdekében fel kell számolni a szegregált oktatást, mert "ha összerakjuk az orvos gyerekét és a kőműves gyerekét, akkor ösztönzik, húzzák egymást". Ez azonban összetett feladat "és nagyon sok pénzbe kerül". Bársony Katalin filmrendező kifejtette: a roma nők helyzetének javításában kiemelt szerepe van a médiának, amelynek be kell mutatni példákat, sorsokat. Ez felszabadító és aktivizáló hatást fejt ki - mondta. A beszélgetést követően Snétberger Ferenc Liszt-díjas gitárművész és tanítványai, a Snétberger Zenei Tehetség Központ hallgatói adtak koncertet a berlini magyar nagykövetségen. Az ifjú művészekkel kapcsolatban Cornelia Pieper államminiszter beszédében kiemelte: Snétberger kezdeményezése kiváló példa arra, hogy miként lehet felkarolni a hátrányos helyzetben élő tehetségeket.