rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 19.

„Győzött a tanárforradalom”
Bíró Gábor, a József Attila gimnázium tanára


Bolgár György: - Olvasta már az Index tudósítását?

Bíró Gábor: - Igen, nagy örömmel olvastuk mindannyian. Az a címe, hogy Győzött a tanárforradalom a József Attila gimnáziumban.

- A műsor elején elmondtam röviden, egy-két mondatban, hogy miről van szó, és a hallgatókat csak annyiból kell felvilágosítanom, hogy ma volt a XI. kerületi önkormányzat testületi ülése, és itt döntöttek arról, hogy a gimnáziumi igazgatói pályázatot hogyan bírálják el. Miután az oktatási bizottságban a tantestület, a diákok és a szülők lényegében teljes támogatását az eddigi igazgatóhelyettes megkapta, az oktatási bizottság támogatását nem kapta meg, és Önök ezt nagyon sérelmezték, el is mentek többen erre a képviselőtestületi ülésre. Arra kérem, számoljon be arról, hogy ott mi történt? Mitől sikerült győznie ennek a tanárforradalomnak?

- Röviden annyi, hogy minket tegnap taglózott le a hír, hogy az igazgatóhelyettesünk, aki egy karizmatikus tanár, egyéniség és kiváló szervező, megkapta a tantestület száz százalékának, szülői munkaközösség, diákönkormányzat stb. a tartózkodás nélküli támogatását. Emiatt azt gondoltuk, hogy sima ügy, ilyen támogatottság mellett egy megkérdőjelezhetetlen tanárnál, akinek semmiféle politikai kapcsolata nincs. És akkor tegnap jött a hír, hogy az oktatási bizottságban, amelynek nyolc jelenlévő tagja volt, ketten szavaztak Juhász András kolléga mellett.

- Az MSZP-s és az LMP-s képviselők.

- Igen. A hat jobboldali, jobbikos, Fidesz-KDNP-s pedig tartózkodott.

- És ezt nem indokolták semmivel az oktatási bizottság ülésén.

- Semmivel nem indokolták, ma sem indokoltak különben semmit. Ezen érthető módon felbolydult az iskola, mint egy méhkas, nagyon kevés időnk volt, és akkor írtam egy ilyen értesítőt, nyilatkozatot, amit szétküldtem tizennégy sajtóterméknek. És nagyon köszönöm Önöknek is.

- Azzal a címmel, hogy „A szigetszentmiklósi példa Budapesten is megismétlődni látszik”.

- Így van. Mert ez volt az üzenete az önkormányzatnak. Mi ezt olvastuk ki belőle, hogy az oktatási bizottság nyilván előterjeszt egy javaslatot, és két nap múlva a képviselőtestület ennek függvényében dönt majd. És mivel tudjuk, hogy már szerelők is lehetnek iskolaigazgatók, ez lebegett a szemünk előtt, hogy a szigetszentmiklósi példa megismétlődik és terjedni fog az országban.

- Semmi nem is derült ki, hogy mi van emögött? Az egész képviselőtestületi ülésen senki, még az ellenzék sem mondta azt, hogy mi tudjuk, hogy ez mi?

- De, annyi derült ki, hogy a huszonvalahány napirendi pontból az első napirendi pont a tizenhét iskola igazgatói döntése volt, amiből tizenhat sima ügy volt, egy jelölttel. És gyakorlatilag két órán keresztül a József Attila gimnáziumról volt szó az ellenzék és a kormánypárt között. Tehát hihetetlen hosszú vita volt, szót kaptam én is. Három percben elmondhattam a tantestület értetlenségét. Majd a végén elmondtam azt, hogy ha olyan döntés születik, amit sugall az oktatási bizottság döntése, a tantestület nem fogja annyiban hagyni a dolgot. A nyilvánosság minden eszközével harcolni fog azért, hogy tartsák tiszteletben ötven diplomás ember véleményét.

- Ráadásul az ötven diplomás ember mögött ott voltak a diákok, ott voltak a szülők.

- Így van. Erre az alpolgármester egy felszólalásában arcátlannak nevezett engem, majd a testületi ülés után odajöttek hozzám fideszes képviselők, és nem értették, hogy mitől vagyok ilyen feszült, mitől vagyok ilyen ideges, mitől vagyok ilyen otromba és goromba a képviselőtestülettel, miből feltételeztem én azt, hogy ők nem fogják esetleg az igazgatót megszavazni.

- Tényleg, miből?

- Tényleg értetlenkedve álltak ott, hogy miből. Akkor megkérdeztem az egyiket, hogy tud-e nekem arra példát mondani, hogy a parlamentben volt-e már olyan eset, hogy a kormány előterjesztését a parlamenti képviselők nem szavazták meg. Szóval egyszerűen nem értették, hogy nekünk, civileknek az egzisztenciánk, a létünk, az életünk, a munkánk függ attól, hogy ki az igazgatónk. Amikor felszólaltam, valóban feszült voltam és ideges.

- Végül is az életéről és a munkájáról van szó, nem másról.

- De ők azt vették sérelmesnek, be is kiabált az egyik, hogy ne fenyegessem őket. Tehát számukra a nyilvánosság az fenyegetés. Nem akarom felsorolni azokat az újságokat, amelyek kamerával kint voltak, hála Istennek, hogy a sajtót egy nap alatt így lehetett mozgósítani, és kamerával vették fel. Tudták, hogy ott vannak, sőt, már a képviselőtestületi ülés előtt több internetes újságban megjelent a kiáltványunk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a pozitív döntés, ami itt született, a húsz igen, ha jól emlékszem, a sajtónyilvánosságának köszönhető. És annak, hogy a tantestület nem hátrált meg.

- Én azt mondanám, hogy a sajtó valóban fontos eszköz, és ez is mutatja, hogy a szabad sajtóra abszolút szükség van. De ha Önök nem léptek volna fel egységesen, bátran, határozottan és gyorsan, akkor az egésznek nem lett volna ilyen eredménye. Mert akkor lehet, hogy egyik-másik internetes portál ír róla, talán egy rádió megkérdezi Önöket, esetleg kimegy egy tévékamera, de könnyebben le lehetett volna az egészet söpörni. De annyira határozottan, annyira gyorsan és jól szervezetten léptek fel, hogy az valószínűleg a sajtót is kellőképpen tudta mozgósítani.

- Így van. És minket inspirált a szigetszentmiklósi kollégák példája is. Ott is a szülők és a tantestület nagyon határozottan kiállt a tiszta, abszolút döntés mellett, ami Szigetszentmiklóson született. És ez egyben intő példa, hogy még mi történhet itt az iskolákkal. Főleg most, hogy az állam az iskolák átvétele előtt áll. És ez üzenet a kollégáknak is, és minden iskolának, hogy nem szabad hagyni azt, hogy iskolaigazgatói kinevezésekből politikai kérdést csináljanak. Most a fideszesek azt mondták nekem, hogy szó sincs semmilyen politikáról, sőt az, hogy az igazgatójelöltünket majdnem nem szavazták meg, inkább nekem volt köszönhető, az én agresszív és otromba stílusomnak. Hogy megkérdeztem a beszédem egyik részében, elmondtam nekik, hogy a népszuveneritás fogalmával nyilván tisztában vannak, vagyis az, hogy őket megválasztjuk, és ők döntenek, az nem azt jelenti, hogy utána kimennek a teremből, és semmit nem kell indokolniuk. Ezt kikérték maguknak. És elmondták, hogy jogilag igazuk van, hogy a döntéseiket nem kell indokolni. Politikus emberek, mindenhez értenek, minden kérdésben tudnak dönteni, és még azzal sem tisztelnek meg minket, hogy megmagyarázzák, hogy miért döntöttek így. Szóval egyszerűen annyira más a gondolkodásuk – egy újságíróval beszéltünk erről –, hogy fel sem fogják, hogy mit kotnyeleskedik bele egy civil, hogy merészel tőlük olyat kérdezni, hogy magyarázzák már el, hogy egy százszázalékos támogatottságú jelölt miért nem felel meg számukra szakmailag. Ezt ők kikérik maguknak.

- Akár azt is válaszolhatták volna, hogy csak.

- Csak. Igen.

- Azzal kezdtük, hogy győzött a tanárforradalom a József Attila gimnáziumban. Én azt mondanám, és talán ez jobban megfelel – bár nagyon jó cím ez az Index részéről, nyilván mindenki meg is nézi –, hogy szerintem a demokrácia győzött, és ehhez gratulálok Önöknek.

- Nagyon szépen köszönjük. Most már lezajlott a dolog, nagyon örülünk neki, nyugalmat, békét szeretnénk, nem akarunk konfrontálódni az önkormányzattal sem és senkivel. Szeretnénk tovább építeni azt a tizenöt éves folyamatot, amit az előző igazgatónőnk, Törőcsik Zita elkezdett, és ezen a békés, építő úton szeretnénk tovább haladni, és ha megsértettünk valakit esetleg az önkormányzattól, akkor itt az iskola nevében elnézést kérek tőlük. És arra kérem, hogy mindenki végezze a dolgát.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!