rss      tw      fb
Keres

Fővárosi Közgyűlés - A Jobbik újraállítatná a Prohászka-szobrot Budapesten

MTI 2012. április 20., péntek 15:51

A Jobbik fővárosi frakciója újraállíttatná Prohászka Ottokár püspök szobrát az V. kerületi Károlyi kertben - az erről szóló javaslatot jövő szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.

Czeglédi János, az ellenzéki párt fővárosi képviselője indítványában ismerteti, hogy az eredeti emlékművet 1947-ben döntötték le. Álláspontja szerint Prohászka Ottokár törekvései, eredményei a mai kor számára is fontosak; példamutatónak nevezi a püspök tevékenységét. "Az elhunyt püspökkel mélyen igazságtalanok azok, akik politikai hagyatékát szándékosan félremagyarázva az életmű egészéből mondatokat ragadnak ki, a kort és annak stílusjegyeit is figyelmen kívül hagyva" - írta a képviselő.

A jobbikos politikus Fülöp Elemér erdélyi szobrászművész Székesfehérváron található szobráról készíttetne másolatot, és az eredeti helyszínen állítatna fel.

Prohászka Ottokárt 1881. október 30-án Rómában szentelték pappá. Az 1890-es évek közepén aktívan részt vett a Katolikus Néppárt megalakításában. 1903-ban egyik megalapítója volt a Regnum Marianum ifjúságnevelő papi mozgalomnak, 1905. október 17-én nevezték ki székesfehérvári püspökké, december 24-én X. Pius pápa személyesen szentelte fel a Sixtusi Kápolnában.

1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának képviselője lett a nemzetgyűlésben, ahol támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. 1927-ben halt meg, Székesfehérváron az emlékére emelt templomban temették el.

Prohászka Marx tanításának terjedését és a szociáldemokrata mozgalom erősödését látva figyelmeztetett a reformok sürgető

szükségességére, az egyházban megvalósítandó demokráciára. Mindezek eredményeként 1911-ben a Szentszék Index Kongregációja váratlanul indexre tette három művét - magyar püspökkel ez korábban sosem esett meg.

Prohászkát a numerus clausus - a zsidó fiatalok egyetemi diszkriminációját jelentő 1920-as törvény - miatti szerepvállalásáért több történész is antiszemitának tartja. A püspök többször foglalkozott a "zsidókérdéssel", írásaiban és beszédeiben antiszemita kitételek is találhatók. Hívei azzal utasítják vissza az antiszemitizmus vádját, hogy Prohászka kapitalizmuskritikájának megfogalmazása közben került szembe a hazai zsidók szerepével e folyamatokban, megnyilatkozásai nem faji alapúak, hanem katolikus hitvédelmi és szociális indíttatásúak.