rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 17.

A DK frakcióalakítási esélyeiről
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke


Bolgár György: - A Demokratikus Koalíció megerősítő népszavazást kezdeményezett tegnap egy tegnap elfogadott, de még ki nem hirdetett országgyűlési törvényről. És ennek reményében vagy ennek alapján szeretne mégiscsak frakciót alakítani. Valami ügyes jogi trükkel, ahogy Ön is ezt hajlandó volt megnevezni. Tehát akár a saját elképzelésüket trükknek minősíteni. Úgy tűnik azonban e pillanatban, hogy a trükk nem válik be, mert Lezsák Sándor, aki ideiglenesen ellátja a házelnöki funkciókat, nem akar ennek bedőlni, és elutasította az Önök kezdeményezését. Először nézzük meg, hogy Önök mire alapozzák, hogy lehet ezt az úgynevezett megerősítő népszavazást kérni, és másodjára pedig azt kérdezem, mire alapozza azt Lezsák Sándor, hogy ő ezt nyugodtan egyszemélyben elutasíthatja.

Molnár Csaba: - Haladjunk e szerint a sorrend szerint. Úgy néz ki, hogy a Fidesz ebben az ügyben egy olyan banánhéjon tud elcsúszni, amely banánhéjat egyébként ő maga helyezett el tavaly decemberben a hatalmas törvényalkotási hajrában. Ha visszaemlékszünk, karácsony környékén iszonyatos mennyiségben termelte az országgyűlés a törvényeket. És akkor a Fidesz elkövetett egy hatalmas hibát, azt, hogy bár a régi alkotmány ugye december 31-től hatályát vesztette, január elsejétől pedig az új alaptörvény van, ezért az a szabály, ami korábban benne volt az alkotmányban, hogy megerősítő népszavazást csak az országgyűlési képviselők legalább egyharmada kezdeményezhet, már nem került bele az új alaptörvénybe, viszont a házszabályban benne felejtették a megerősítő népszavazásról szóló rendelkezéseket. És ugye a házszabály úgy fogalmaz, hogy ha valamilyen indítvány ügyében a házszabály nem ír elő valamilyen képviselői látszámot, mondjuk tíz képviselőt, egyötödnyi, egynegyednyi vagy egyharmadnyi képviselőt, akkor úgy kell értelmezni, hogy egy képviselő is kezdeményezhet ilyesmit. Márpedig azt mondja a házszabály, hogy ha megerősítő népszavazást kezdeményez egy képviselő, akkor arról az országgyűlés legkorábban a következő ülésen dönthet. A következő ülés az jövő hétfőn lesz, márpedig jövő hétfőig már lejár a Demokratikus Koalíció frakció alapítási moratóriuma. Ugye emlékeznek talán a kedves hallgatók is, hogy hathónapos moratóriumra kényszerített minket tavaly az országgyűlés, ez pont most hétvégén fog majd lejárni. Magyarán szólva emiatt a rendelkezés miatt – és azért is fogalmaztam úgy, ahogy Ön is idézte, hogy ha a Fidesz trükközik ebben az ügyben, akkor mi nem hagyjuk magunkat –, ezen rendelkezés alapján megnyílik a Demokratikus Koalíciónak a frakcióalapítási joga jövő hétfőn. Ez az a logika, amit végigvezettünk, és ami egyébként teljesen törvényes. Mi nem trükközünk, csak kihasználunk egy olyan lehetőséget, hogy a Fidesz vétett egy komoly jogalkotási hibát.

– Ez nagyon ügyes, de nem biztos, hogy elég lesz. Mert ugye Lezsák Sándor azt válaszolta Önnek, hogy hát sajnálom, de az új alaptörvényből kimaradt a képviselők népszavazáskérési joga, és hogy a házszabályban benne van, hát Istenem. Ennél az alaptörvény mégiscsak fontosabb, az a lényeg. Úgyhogy Önöket nem illeti meg ez a lehetőség.

– Hát nincs igaza az alelnök úrnak, egyébként leginkább az igazolja, hogy nincs igaza, hogy abban a levelében, amit nekem ma válaszlevélként ír, nem tud megjelölni olyan alaptörvényi vagy házszabályi szakaszt, amire hivatkozik, ami egészen elképesztő, mert tulajdonképpen csak a levegőbe beszél. Beszéljünk őszintén. Lezsák alelnök úr éppúgy tudja, hogy mi a helyzet, mint ahogy én is tudom. Nyilvánvalóan tesz most egy kísérletet. Nyilvánvalóan megpróbálja megoldani ezt a problémát. Én nem feltételezem róla, hogy huszonkét év országgyűlési képviselőség után ennyire ne ismerné a ház működését. Szerintem ő ennél rutinosabb, öregebb róka a politikában.

– Valószínűleg ismerik, mert tegnap módosították a házszabályt is. És ezért kivették azt a népszavazással kapcsolatos szakaszt.

– Pont azt a szakaszt. Ezt a szakaszt szeretné kiszedni a házszabályból, csak hát az a baj, hogy ez még nem lépett hatályba. Amikor mi tegnap kezdeményeztük, akkor nem hogy nem lépett hatályba, de még el sem fogadta az országgyűlés. Most jutott eszükbe, hogy az elmúlt három és fél hónapban vagy január elseje óta van egy ilyen rossz törvényi állapot: az egyik jogszabály ellentétes a másikkal. És nagyon jól tudták, hogy ezt meg kell oldani. Mi pedig kihasználtuk ezt a lehetőséget. De engedje meg, hogy még egy dolgot mondja, mert azt hiszem, hogy ez a fontosabb. Az a lényeg, hogy ha igaza van Lezsák Sándornak – tételezzük fel, szerintem nincs igaza –, és tényleg azt mondja, hogy a kezdeményezésünk alkotmányellenes, akkor is muszáj lenne beterjesztenie a ház elé. Ugyanis az elnöknek nincs olyan joga, hogy egy képviselői indítványt visszautasítson. A házszabály szerint egyetlenegy esetben teheti ezt meg, ha nem felel meg a formai követelményeknek a beadvány. Márpedig Lezsák erre nem hivatkozik, mert nagyon jól tudja, hogy a mi beadványunk teljes egészében megfelel a formai követelményeknek.

– Értem. Akkor vegyük sorba csak, hogy a hallgatók világosan lássák. A korábbi alkotmány szerint a képviselők egyharmada népszavazást is kezdeményezhetett volna, ám ez az új alaptörvényből kimaradt. Ugyanakkor a házszabályban benne maradt egy olyan lehetőség, hogy nem is a képviselők egyharmada – ami nem volna meg a Demokratikus Koalíciónak –, de bármelyik képviselő is kezdeményezhet ilyen népszavazást. És ez a házszabályi előírás most tegnap egy módosítás nyomán ugyan kikerült a házszabályból, de amikor Önök kezdeményezték a népszavazást, akkor még benne volt. Tehát Önök e szerint jogosan jártak el. És akármennyire felülírja az alaptörvény vagyis az alkotmány a házszabályt – vagyis az egy fontosabb és nyilván ebből a szempontból döntő különbség, hogy az alaptörvény ír elő valamit vagy a házszabály –, tehát hiába van így, még ha alkotmányellenes is az Önök kezdeményezése, akkor is az a kötelezettsége fennáll a házelnöknek, hogy az országgyűlés elé terjessze az Önök beadványát. Ez pedig csak akkor történhet meg, a jövő héten, amikorra viszont a Demokratikus Koalíció egy korábbi szabály értelmében frakciót alakíthat, mert lejárt a félév türelmi idő. Ez a dolognak a jogi kerete, ugye?

– Hát Ön sokkal jobban tud összefoglalni egy ilyen helyzetet.

– Hát akkor köszönöm a beszélgetést, magamat fogom kérdezni ezek után, és válaszolok is magamnak.

– Azt hiszem, hogy az újságírói rutin, ami Önnek megvan, nagyon elég arra, hogy ezt ilyen jól össze tudja foglalni. Tényleg körülbelül ez a helyzet, ami Ön az előbbiekben mondott. Lezsák Sándornak nincsen joga a mi beadványunkkal kapcsolatban semmiféle visszautasító lépést enni. Egyébként pont ezért a mai napon az országgyűlés alkotmányügyi bizottságához fordultam, és azt kérem az alkotmányügyi bizottságtól, állapítsa meg, hogy az ideiglenes házelnök házszabályt sértett. De Lezsák Sándor ezt éppúgy tudja, mint ahogy mi is tudjuk.

– Az alkotmányügyi bizottság is ugyanúgy tudja, mégis a kormánytöbbség úgy fog dönteni, hogy Lezsáknak van igaza, és akkor a kalapjukra tűzhetik a beadványukat.

– Hát viszont ha dönt egy ilyen ügyben az alkotmányügyi bizottság, akkor kimondja a házszabály, hogy a alkotmányügyi bizottság döntését meg lehet támadni a ház plenáris ülésén. Vagyis megint hol tartunk? Hogy legkorábban hétfőn tud erről dönteni az országgyűlés. Hát elég alaposan végiggondoltuk mi ezt, amikor benyújtottuk. Az egyébként a pletyka most az országgyűlésben, hogy válságstábra jött össze a ház és a Fidesz vezetése, mert ők is látják, hogy egy olyan megoldhatatlan helyzetbe lavírozták bele saját magukat, ami politikailag nekik mindenképpen vereséget fog jelenteni. Ha engedik a demokratikus koalíció frakcióját megalakulni, akkor tulajdonképpen az egész eddigi ezzel kapcsolatos politikájukkal mennek szembe. Ha viszont törvényellenesen ezt megakadályozzák, akkor nagyon jól tudják, hogy nincs az az alkotmánybíróság, ami ezt a szabályt nem semmisíti meg. Vagyis most már tényleg érdemben megnyílt az a lehetőség, hogy nekünk a közeljövőben frakciónk lehessen.

– Ezek szerint Önök, ha jól értem a szavait meg ami a szavai mögött van, abszolút bíznak abban, hogy frakciót fognak alakítani. Nemcsak eljátszottak ezzel gondolattal és végigvitték egy beadvány formájában, egy népszavazási kísérlet formájában, hanem úgy látják, hogy ebből a csapdából a Fidesz nem is tud szabadulni.

– Én azt hiszem, hogy ebből nagyon nehéz kiszabadulni neki, legfeljebb annyi lehetséges, hogy most nem pusztán visszamenőleges hatályú törvényalkotással, hanem nyílt törvénysértéssel próbálja meg ezt megakadályozni, ami azért a fideszes törvénysértő gyakorlatban is meglehetősen ritka kivétel lenne, mert azért láttunk néhány ilyet…

– Na látja, ez a lényeg, hogy láttak már ilyet. Hát akkor éppen a Demokratikus Koalíció esetében ne ismétlődhetne meg ugyanez?

– Én azt hiszem, hogy meg fogják ezt csinálni. Hát nyilván nekik ez presztízskérdés, hogy az ő talán legkeményebb és legelszántabb ellenfeleiket ne hagyják beszédhez vagy lehetőséghez jutni az országgyűlésben. A fideszesek logikája, Orbán logikája ezt diktálja. Gondoljunk csak bele, az a híres Wikileaks-távirat, amely kiszivárgott, amikor ugye azt mondta állítólag Orbán Viktor a nagyköveteknek, hogy ha lehetőséged van megölni az ellenfeledet, akkor ne habozzál, ne várj, azonnal öljed meg. Most is valami hasonló helyzetről van szó. De hadd térjek vissza még egy másik dologra. Mi mindenképpen az alkotmánybírósághoz fordulunk, ha jövő héten nem jöhet létre a frakciónk, és ezt megtehetjük, mivel az érintettségünk logikáján ehhez nem kell a képviselők egynegyede, hanem úgynevezett alkotmányjogi panaszt be tudunk nyújtani. Márpedig ezt a kérdést, egy ugyanilyen kérdést 1998-ban már az alkotmánybíróság elbírált, és 98-ban kifejezetten kimondta, hogy általánosan a képviselők szabad társulási jogát, frakcióalapítási jogát a parlamentben megtiltani nem lehet. És az alkotmánybíróság 98-ban már döntött erről, ráadásul ez nagyon fontos. Akkor 1998-ban néhány hét alatt döntött erről. Ugye hozzászoktunk ahhoz, hogy az alkotmánybíróság…

– Már érezte, hogy azt akartam felvetni Önnek, hogy na jó, hát majd meghozza az alkotmánybíróság a döntését 2015-ben.

– Hát megelőztem, úgy néz ki most, hogy az alkotmánybíróságnak nincsen időkorlátja. Dönthet később is, de amikor egyszer ugyanilyen ügyben eljárt, 98-ban, az alkotmánybírák nagyon mélyen átérezték a felelősségüket. Tudták, hogy nemcsak az a lényeg, hogy ebben az ügyben alkotmányosan döntsenek, hanem az is, hogy a jogsérelem a lehető legrövidebb ideig tartson. Ezért nem hogy évekbe nem került, de még egy hónapba sem került az, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami ezt megtiltotta. Vagyis vagy most, vagy egy alkotmánybírósági döntés után, de úgy gondolom, hogy a Fidesz ezt a játszmát el fogja veszíteni.

– Nem tudom, hogy ezt dicséretnek fogja-e venni, de úgy működnek, mintha hirtelen fideszes jogászok kezdtek volna dolgozni a DK-nak.

– Hát egy pillanatig nem veszem dicséretnek, egész egyszerűen arról van szó, ha bármiben összehasonlítják az embert a Fidesszel, azt soha nem tudom dicséretnek tekinteni. De egy dolog biztos. És hadd térjek erre is vissza még egy pillanatra. Ha nem lenne ez a helyzet, ami most van, ha nem lett volna ez a jogalkotási hiba, ha a Fidesz nem helyezi el ezt a banánhéjat, ez a törvény akkor is alkotmányellenes. Akkor is alkotmánybírósághoz fordulunk, mert nemcsak eljárási probléma van a törvény megalkotásával, hanem tartalmi hiba is van benne. És kétségkívül az egy olyan rendszerben, amilyen a Fidesz mostani rendszere, hogy mindent megpróbálnak megcsinálni, mindent megpróbálnak a hatalmuk alá gyűrni, az uralmuk alá gyűrni. De azt hiszem, hogy nekünk az önvédelemre – és amit most csinálunk az önvédelem, jogállamvédelem demokráciavédelem – jogunk van.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!