rss      tw      fb
Keres

Eurovíziós dalfesztivál - Tovább romlott az emberi jogi helyzet Azerbajdzsánban szakértők szerint

MTI 2012. április 17., kedd 16:51

Alig hat héttel az Eurovíziós Dalfesztivál döntője előtt úgy tűnik, nem igazolódott be az a feltevés, hogy a rendezvény hozzájárul Azerbajdzsán demokratizálódásához - vélik emberi jogi szakértők és aktivisták, akik szerint a bakui vezetés egyre keményebben lép fel az ellenzékiekkel szemben és az emberi jogokat még kevésbé tartja tiszteletben, mint korábban.

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi civil szervezet és a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezésében kedden Berlinben tartott sajtótájékoztatón elhangzott: Baku központjában újabban egész háztömböket rombolnak le a hatóságok, hogy rendezettnek, ápoltnak tűnjön a fesztivál helyszíne. Nem hivatalos becslések szerint az erőszakos kilakoltatások és önkényes kisajátítások révén 20 ezer lakás semmisült meg.

Azerbajdzsán 2001 óta az Európa Tanács tagja, felvételének egyik kritériuma a politikai foglyok szabadon engedése volt, több mint tíz év után azonban "még mindig ugyanott tartunk", az azeri rezsim börtöneiben továbbra is raboskodnak a rendszert bíráló ellenzékiek - emelte ki Gerald Knaus, a European Stability Initiative (európai stabilitási kezdeményezés - ESI) elnevezésű kutatóintézet vezetője.

Becslések szerint jelenleg legkevesebb 14 embert tartanak fogva politikai nézetek miatt, és börtönben van 6 újságírói is rendszerkritikus publikációk miatt.

Knaus szerint a helyzetért az Európa Tanács, illetve a 47 országot tömörítő szervezet tagjai is felelősek, hiszen nem kérték számon kellő határozottsággal a demokratikus normák betartását az azeri vezetésen.

Leyla Alijeva, a Bakuban működő Center for National and International Studies (nemzeti és nemzetközi tanulmányok központja - CNIS) kutatóintézet vezetője elmondta: az Európai Unió a kaukázusi régiót tekintve Azerbajdzsánt támogatja a legkevésbé anyagilag, mert Nyugat-Európában úgy gondolják, hogy a földgáz és a kőolaj bőségesen termel bevételt az országnak, ezért nem is igen van szükség külső segítségre.

A Szovjetunió felbomlása óta eltelt időszak azonban megmutatta, hogy ez a gondolatmenet hibás, mert Azerbajdzsánt az úgynevezett olaj átka szindróma sújtja, vagyis az energiahordozókból származó bevétel nem az egész nemzet felemelkedését és a demokrácia megerősödését szolgálja, hanem egy szűk elitnél koncentrálódik, amely a pénzt hatalma megszilárdítására használja. A civil társadalom fejlődéséhez így sem állami, sem külső, nyugati támogatás sincsen elég - mondta Alijeva. Hozzátette: Azerbajdzsán stabil ország, de a szilárdság ára a szabadság korlátozása és a demokrácia gyengesége, ami veszélyes helyzet kialakulásához vezethet, akár a szíriai felkeléshez hasonló folyamatokat is elindíthat.

Ilham Aliyev elnök rendszerének autoriter vonásai a sajtó helyzetén is megmutatkoznak. A Riporterek Határok Nélkül adatai szerint az országban működő húsz tévécsatorna közül csak kettő független a hatalomtól, az újságok 80 százalékát ellenőrzi az állam, és nyílt cenzúra ugyan nincsen, de az öncenzúra áthatja a sajtó egészét.

Markus Löning, a német kormány emberi jogi megbízottja kiemelte: nehéz elmagyarázni a német adófizetőknek, hogy miért kellene anyagilag támogatni egy energiahordozókban gazdag országot, ugyanakkor a civil társadalom erősítéséhez valóban szükség van külső segítségre. A megoldás az lehet, hogy a támogatást célzottan, közvetlenül a kiválasztott szervezetekhez juttatják el.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az emberi jogok rendszerszerű sérelme miatt bojkottálni kellene az Euróvíziós Dalfesztivál döntőjét, hangsúlyozta: nem bojkottra, hanem minél aktívabb részvételre van szükség, hiszen akik Bakuba utaznak a rendezvényre, azok szabad országokból érkeznek és így a helyiekkel ellentétben kockázat nélkül emelhetik fel szavukat az azeri vezetés túlkapásai ellen.