IMF/EU-konzultáció - Londoni elemzők: "körvonalazódik a kockázati forgatókönyv"
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/2. negyedév
- 2012. április 16. hétfő, 10:49
MTI 2012. április 16., hétfő 15:30
A forintpiacon kezd körvonalazódni az a kockázati forgatókönyv, hogy Magyarország esetleg nem jut megállapodásra új hitelprogramról a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar jegybanktörvény körüli nézeteltéréseken kívül költségvetési problémák is a megállapodást hátráltató tényezők között szerepelnek.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetők számára összeállított, hétfőn Londonban ismertetett áttekintésében felidézi Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök leszögezte azt az álláspontját, hogy az EU nem támaszthat politikai feltételeket a hitelprogramról szóló megállapodás fejében, és egyértelművé tette azt is, hogy ha a brüsszeli bizottság negatívan értékelné a magyar kormány válaszait a kötelezettségszegési kérdésekben, akkor az Európai Bíróságnak kell majd döntenie. A Commerzbank elemzői annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy "aligha tekinthető biztatónak" az eurójegybank (EKB) múlt heti állásfoglalása a vitatott magyar jegybanktörvény módosítása ügyében. A cég értelmezése szerint az EKB-t továbbra is aggasztja "magyarországi testvérintézményének szuverenitása", és "egyértelműen nem találja úgy", hogy aggályait a javasolt törvénymódosítások megfelelően rendeznék. A Commerzbank szerint mindez rossz hangulatot teremt a forintpiacon, és "közeleg a 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam kockázati forgatókönyve".
A ház szerint a magyar törlesztéskockázati árazások "ismét elszakadtak" a térségi átlagtól. A Commerzbank elemzőinek grafikus kimutatása alapján az irányadó ötéves futamidejű magyar állampapírok törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díjszabásai az elmúlt kereskedési hét zárásában csaknem 400 bázisponttal - tízmillió euró névértékű ötéves szuverén kötvénykötelezettségre számolva közel 400 ezer euróval - haladták meg Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország CDS-árazási átlagát. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics ugyancsak hétfőn összeállított helyzetértékelése szerint kiújultak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány hajlandó lesz-e elfogadni az IMF/EU-segítség feltételeit, és ez okoz ismét feszültséget a piacon. A cég felzárkózó európai közgazdászainak elemzése szerint a figyelem "a vitatott jegybanktörvény reformjára, vagy annak hiányára összpontosul, ám Magyarország költségvetési problémái puszta méretüknél fogva legalább ekkora akadályozó tényezővé válhatnak" az IMF/EU-megállapodás szempontjából.
A Capital Economics londoni elemzői kiemelik, hogy tavaly "a kommunizmus vége óta először" többlettel zárt a magyar államháztartási egyenleg, de a cég szerint ebben egyszeri intézkedéseknek volt jelentős szerepük. A ház saját számításai szerint a magánnyugdíj-rendszer átalakítása önmagában a hazai össztermék (GDP) 9,7 százalékának megfelelő mértékben javította tavaly a magyar államháztartási pozíciót, és e tétel nélkül 5,5 százalékos GDP-arányos hiány keletkezett volna. A Capital Economics közgazdászai ezzel kapcsolatban kiemelik a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítását is, megállapítva: "nehéz elkerülni annak a következtetésnek a levonását", hogy ez volt az egyik kulcstényezője az egyszeri intézkedések bevételi hatásai nélkül számolt államháztartási deficit kialakulásának. A ház számításai szerint jóllehet tavaly az átlagos nominálbér 5,2 százalékkal emelkedett Magyarországon, azonban a személyi jövedelemadó-bevételek 22 százalékkal - az éves GDP-érték 1,5 százalékának megfelelő mértékben - csökkentek. Mivel azonban a kormány "a hírnevét tette fel" az egységes jövedelemadó-rendszerre, és "általánosságban a gazdaságpolitikai szuverenitás megőrzésére", "nem egyértelmű", hogy a magyar hatóságok miként tudnának belemenni a közfinanszírozás fenntarthatóbbá tételét célzó IMF/EU-követelésekbe - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében. A ház közgazdászai közölték: mindezek alapján fenntartják azt a véleményüket, hogy csak akkor várható megállapodás a valutaalappal és az unióval, ha a magyar gazdaság "a válság szélére sodródik".
Az elmúlt napokban más nagy londoni házak elemzői is az IMF/EU-tárgyalások elhúzódásának esélyére, illetve a megállapodás elmaradásának kockázatára hívták fel a figyelmet. Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői befektetők számára összeállított legutóbbi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy bár a magyar kormány reményei szerint az EU-nak javasolt engedmények lehetővé teszik az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások rövid időn belüli megkezdését, ez azonban "valószínűtlen". Az Eurasia szakértői ugyanis úgy ítélték meg, hogy még nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, és ezért a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól. A cég elemzői közölték: változatlanul 65 százalékos esélyt adnak arra, hogy végül létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti hitelprogramról, bár az Eurasia szakértői szerint az odáig vezető folyamat továbbra is nehéz lesz, tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök "kemény tárgyalási alapállására".
Az Eurasia Group elemzői szerint ugyanakkor "több mint elméleti" annak az esélye is, hogy végül nem jön létre megállapodás az IMF/EU-programról; a ház ennek valószínűségét 35 százalékosra taksálta.
