rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 12.

Az EU tyúkketrec-szabálya és a tojásár
Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője


Bolgár György: - Arról szeretném az Ön véleményét hallani, hogy mi is van ezekkel a tyúkketrecekkel? Ön ugyanis az előző kormány mezőgazdasági államtitkára volt, úgyhogy kell hogy értsen hozzá. Ezzel foglalkozott és foglalkozik ma is a parlamentben. És láttuk az elmúlt hetekben, hogy brutálisan megdrágult a tojás, utána hallottuk hozzá a magyarázatot, hogy azért, mert Brüsszelben az okosok kitalálták, hogy csak valamilyen fajta tyúkketrecekben szabad tartani a tyúkokat. Orbán Viktor is meghallotta ezt, és ma egy beszédében közölte a tyúkketrecek kapcsán, hogy az Európai Unió nem azzal foglalkozik, amivel kellene, ha mégis azzal foglalkozik, akkor pedig rosszul. No, mi van ezekkel a ketrecekkel?

Gőgös Zoltán: - A dolog egy kicsit bonyolultabb ennél, mert ez az ötlet, hogy más típusú ketrecek kellenek majd, 1999-ben született. Tehát 13 évvel ezelőtt.

- Vagyis mindenkinek lett volna ideje, hogy más típusú ketreceket szerezzen be.

- Így van.

- De induljunk ki abból, hogy miért?

- A változtatás annyi egyébként, hogy egy kicsit nagyobb a hely, tehát olyan 20-25 százalékkal megnövelték az egy állatra jutó helyet, és jóléti berendezéseket kell beszerelni, mint a kaparó, a pihenőrúd, az önálló itatóhely. Tehát ez nyilván egy teljesen más technológia és olyan 25-30 százalékkal kevesebb állat fér el fajlagosan ugyanazon a helyen. Erre adtak elég hosszú időt, és még a mi időnkben is volt két pályázati kör állattenyésztési támogatások kapcsán. Amikor erre lehetett pályázni, ahhoz mi 40 százalékos támogatást adtunk. És tavaly is lezajlott egy pályázati kör, tehát már az új kormány is írt egy pályázati kört ketrec-átalakításra. Csak akinek nem volt pénze, az úgy volt vele, hogy inkább nem csinálta meg, aztán várt.

- Majd lesz valami. Ki a fene fog jönni ellenőrizni, hogy jól vannak-e a tyúkok.

- Na most, a határidő tavaly december 31-én lejárt, viszont miután túl sok ország jelezte, hogy még nincs teljesen kész, ezért azt mondta az Európai Bizottság, hogy rendben van, fél évvel meghosszabbítja a lehetőséget.

- Hogy igazodjanak a szabályokhoz.

- Tehát az a lényeg, hogy fél évet kapott minden ország. Tizennégy ország ellen indult egyébként kötelezettségszegési eljárás, hogy csak ipari célra lehet addig ezt a tojást használni. Ez a tésztagyártást és a légyártást jelenti. Tehát, ahol túl szűken vannak a tyúkok, az onnan származó tojást be kellett jelenteni, onnan azt nem lehet piacra vinni és közvetlen emberi fogyasztásra nem lehet alkalmazni. Aminek persze semmi baja nincsen, tehát innentől kezdve, ha lehet csinálni, akkor nem igazán értjük, hogy miért nem lehet megenni. De ez tényleg egy ilyen utolsó engedély volt.

- Ez nyilván egy ilyen anyagi ösztönzés vagy szankció akart lenni.

- Abszolút.

- Hogy ha így tartjátok a tyúkokat, akkor kevesebbet fogtok kapni érte, mert csak ipari célra adhatjátok el.

- Pontosan. Na most, nálunk ez úgy néz ki, hogy körülbelül az állomány öt százaléka van még olyan ketrecben, ami elvileg már nem szabályos. És a termelésnek pedig körülbelül a 20 százaléka. Mert a nagy telepek közül, az ötszáz telepből körülbelül 20 százalék az, ami még nincs megcsinálva.

- Értem. És ebből hogy lehetett ilyen óriási mértékű áremelkedés?

- A betelepítések úgy zajlanak ezeknél az állományoknál, hogy ahol a ketrec-átalakítást csinálták – hiszen mindenki most kezdte nyilván, aki eddig még nem csinálta meg –, addig az a férőhely kiesett a termelésből. És akkor ez hirtelen az átalakítás nemcsak nálunk, hanem egész Európában okozott egy hiányt. Romániában száz forint lett a tojás egy pillanat alatt. Nálunk még kevésbé emelkedett, de majdnem duplájára ment fel itt is a tavalyi 30 forintos ár.

- És nálunk azért volt kevésbé erős az emelkedés, mert a termelőhelyek nagyobb része már átalakult.

- Így van. Egyetlenegy veszélye van a szlovák meg a cseh importkorlátozásnak, hogy ha mi valami hasonlót nem lépünk gyorsan, akkor az ilyen típusú tojás azokból az országokból, ahol nem olyan szigorú a kontroll, eláraszthat bennünket, ha nem mondjuk ki mi is ugyanazt, amit a szlovákok meg a csehek, hogy minden szállítmányt visszafordítunk, amiről nem tudják igazolni, hogy nem ilyen ketrecből való.

- Magyarán gyorsan védeni kell a piacot.

- Gyorsan védeni kell a saját piacunkat, és akkor nem fordulhat elő olyan, hogy tönkremennek a magyar termelők. Hozzáteszem, hogy ez egy nagyon nagy árcsökkenést eredményezne, tehát gyorsan visszamenne a tojás 30 forintra, csak akkor sajnos az lenne a vége, hogy a maradék biztos hogy nem alakítana semmit át, hanem azt mondaná, hogy bezárja a kapacitásait. Ami az után, hogy lecseng ez az egész, újabb áremeléshez vezetne. Tehát ez eléggé egy ördögi kör. De nem hiszem, hogy mást tud tenni a minisztérium, mint azt, hogy azonnal elrendelni, hogy nálunk is minden egyes szállítmányt meg kell nézni és megvizsgálni, hogy azokban az országokban, akik ellen most zajlik ez az eljárás – nagyon sok van, a hollandoktól kezdve mindenki benne van ebben, 27-ből 14, tehát több mint fele ország –, az a szállítmány valóban olyan helyről van-e, ami megfelel a szabványnak. Ha nem, akkor vissza kell küldeni. Nem lehet mit csinálni vele. Vagy pedig akkor csinálnak belőle levet, aztán lehet léként használni. De csak június 30-ig.

- Szóval azért lépett fel ez a hirtelen hiány, mert az országok jelentős részében nem teljesítették a tizenhárom éve ismert szabályt, és az át nem alakított ketrecekből már nem lehetett piacra vinni a tojásokat.

- Így van, pontosan.

- Persze ez is egy kétélű dolog, mert egyrészt megdrágult a fogyasztó számára, másrészt viszont jól jött azoknak a termelőknek, akik igazodtak a szabályokhoz és most drágábban tudják eladni a tojást.

- Arra azért számítani kell, hogy miután ha mindenki átáll erre a technológiára…

-… Akkor visszamegy az eredeti árra.

- Valószínű, hogy nem lesz annyira olcsó már soha a tojás, mint mondjuk két-három évvel ezelőtt. Mert ez a tartási technológia valamivel drágább. Nyilván ugyanaz az energiaköltség lényegesen kevesebb állatra oszlik el.

- De nem kétszer annyiba kerül, mint ez a mostani.

- Nem. Én azt gondolom, hogy normál esetben 5-10 százalékon belül maradhat az áremelés. Nagyjából annyival növekszik meg, amennyivel kevesebb lesz a tojás. Mert ugye, akinek nincs pénze átalakítani, az majd bezárja az üzemet, ami nem jó, mert akkor megint több kukoricánk meg búzánk marad, szóval sok minden összefügg ezzel. Viszont én is azt gondolom, hogy az állatjólét azért egy fontos ügy.

- Na, ez az, erre térjünk vissza, hogy sokan azt gondolják, hogy ez egy teljesen eszement ötlet.

- Szerintem nem.

- De azért az állat is élőlény, és ahogy az elefántot sem szabad verni, meg a libát sem szabad nagyon durván és erőszakosan tépni és tömni, úgy tyúkokat is megfelelő környezetben kell tartani.

- A legjobb környezet nyilván az, ami a falun, az udvaron van. Tehát ami régen is volt.

- Azt nem tiltja az Európai Unió.

- Nem, sőt, annak az ára elvileg most is, miután több kategória van, magasabb kategóriába van sorolva. Tehát a boltok is külön kezelik, tanyasi tojásnak hívják nálunk, ez azt jelenti, hogy a csirke kapirgál, zöldet eszik az udvaron, meg egyebek. Tehát valószínűleg minőségre is jobb. És van még egy másik típus, ahol nincs ketrec, hanem egy tömegben vannak az állatok. Ennél egyébként az a baj, hogy a trágya együtt van és a szalmonella-fertőzés veszélye nagyobb, mint ezeknél a zárt rendszereknél. Tehát ennél a ketreces módszernél, ha tényleg mindenki átalakítja és kicsit nagyobb tere lesz az állatnak és jobban érzi magát, a szalmonella kizárt, mert itt rögtön gumiasztalon megy el a tojás és abszolút nem érintkezik a trágyával.

- Magyarán ez nemcsak az állatoknak jobb, hanem az emberi egészségnek is.

- Mondjuk ez a régi ketrecre is igaz volt, csak ott sokkal szorosabban és szinte mozdulatlanul voltak az állatok. Én is azt gondolom, hogy az azért túlzás. Viszont itt egy gond lesz, hogy ez európai szabály. Nem gondolom, hogy Brazília ilyen szabályokat fog bevezetni, és ugye mi mindig azt mondjuk, hogy Európának arra figyelni kell, hogy a saját belső piacain ne hozzon olyan obszcén szabályokat – én ezt nem tartom annak, de más esetben előfordul –, amit nem tud ellenőrizni a harmadik világban. Mert onnantól kezdve viszont az európai termelők fognak hátrányt szenvedni a harmadik világgal szemben.

- És vannak arra elképzelések, hogy lehet ilyen esetekben például a brazil importtojást kizárni, ha nem ilyen feltételek mellett termelik?

- Ez vétójog kérdése.

- Mármint a Világkereskedelmi Szervezet részéről.

- Ha meg tudnak ilyenben egyezni, akkor elvileg igen. De nekem vannak kétségeim. És azért azt is tudni kell, hogy a Brazíliában zajló baromfitartás nagy része európai vállalkozások kezében van. Tehát ez a kérdés is egy kicsit bonyolult, mert ők nem biztos, hogy érdekeltek abban, hogy nagy korlátozás legyen. Viszont onnantól kezdve az a takarmány nem Európában fogy el, az a munkaerő nem itt alkalmazódik. Tehát ez egy kényes ügy, de úgy gondolom, hogy elég hosszú kifutási idő volt erre a szabályra. Én nagyon remélem, hogy júniusra az a 20 százaléknyi, nagyjából száz telep – van még olyan, ahol ez vagy részben, vagy egészben még nincs megcsinálva – nem bezárni fog, hanem átalakítják őket. Most egyébként aktuálisan már nincs pályázat, tavaly ősszel lehetett volna erre pályázni.

- Tehát tavaly még olcsóbban megoldhatták volna, így kénytelenek lesznek drágábban.

- Így van. Az idén meg vagy meg tudják oldani, vagy nem. Itt ez a kérdés.  Három évvel ezelőtt is volt már ilyen pályázat.

- Igen. De előbb-utóbb a tojás ára biztos, hogy csökkenni fog.

- Így van.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!