rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 12.

A felcsúti szuperstadionról
Szöllősi György, a felcsúti Puskás akadémia sajtófőnöke


Bolgár György: - Ön tegnap a műsor végén telefonált be nekünk, mert a témák között szerepelt, hogy Felcsúton hamarosan megkezdődik az ország talán legjobb stadionjának építése, és ezzel kapcsolatban elkezdett bennünket informálni, de hát kevés volt az időnk, úgyhogy nem jutottunk a végére. Szóval akkor foglaljuk össze röviden, hogy miről is van szó. Egy 3500 fős stadiont építenek, a kérdésem az, hogy miből és mennyiért?

Szöllősi György: - Igen. A stadion valóban hamarosan épül, egy hosszú távú fejlesztési koncepció részeként, hiszen körülbelül tíz éve folyamatos építkezés zajlik Felcsúton a régi Felcsút sportpálya mellett és körül, és ennek egyik állomása lesz a régóta dédelgetett tervnek a megvalósítása, ez a bizonyos 3000-3500 fős mini stadion. Talán stadionról nagyképűség is beszélni. Az sem titok meg nem is újdonság, hiszen már tavaly a pályázatunk kapcsán jó néhányszor esett erről szó, hogy ehhez nagy részben használnánk a magáncégek társasági adójából az új törvényi szabályozásnak megfelelően felajánlható pénzeket, hiszen a stadion építésre benyújtott szakmai tervünket elfogadta az MLSZ, éppen ezért a magáncégek adhatnak a társasági adójukból erre a célra pénzt. Talán most nem kellene itt hosszabban beszélni, de azért ez egy nagyon bonyolult és többszörösen ellenőrzött szisztéma, hogy miképpen és milyen formában lehet öt sportág létesítményfejlesztésére és utánpótlásnevelési céljaira használni ezeket a bizonyos TAO pénzként emlegetett forrásokat.

– Ezek az úgynevezett látványsportágak, és ugye a célja ennek az adókedvezménynek, hogy ezeknek a sportágaknak a fejlesztését segítsék elő. Ezeknek elvileg nagy a közönségük, hát ha több pénz megy oda, akkor a sportág nyilvánvalóan versenyképesebb lesz. Az megint még több nézőt jelent, magasabb színvonalú játékot nem?

– Itt nem látványos sportnak nevezzük őket, de itt főleg azért fontos, hogy ezek látványsportok, meg ezek népszerű sportok – és itt kimondottan nem a profi futballisták zsebébe dugott pénzről van szó, ilyesmire nem is szabad használni ezeket a pénzeket az Európai Unió kimondottan tiltja ezt –, hanem itt arról van szó, hogy itt az elmúlt húsz-harminc évben rettenetes dolog történt a sportlétesítményekkel.

– Lerohadtak magyarul. Nem?

– Igen, illetve hát a futballnál maradva, noha volt állítólag egy olyan törvény valamikor, hogy futballpályát csak úgy lehet megszüntetni vagy beépíteni, ha az, aki ezt teszi, helyette létesít egy másik futballpályát. Valójában az történt, tényleg ez már közhely számba megy, de bevásárlóközpontok, benzinkutak, lakóparkok épültek a futballpályák helyén. És azt mondjuk, hogy bár ez tényleg hatalmas támogatás most a sportnak, amelyre talán sokan fel is kapják a fejüket…

– Mekkora összességében? Mennyi? Hány tízmilliárd?

– Hát itt azt mondják, hogy a magyar futballban most ennek révén körülbelül 20 milliárd forint áramlik, de mi azt mondjuk, hogy itt egy hatalmas adósságtörlesztéséről van szó, hiszen itt tényleg az egyetlen ország a világon Magyarország, ahol a futballpályák száma az elmúlt fél évszázadban csökkent. Tehát mindenhol ez az infrastruktúra bővült, fejlődött.

– Ebből a 20 milliárdból mennyi jut a felcsúti Puskás akadémiának?

– Ezt ebben a pillanatban nagyon nehéz megmondani, hiszen utófinanszírozott projektekről van szó, legalábbis ami a stadionépítést illeti, hiszen itt magára az utánpótlásnevelési feladatokra is kap pénzt például az akadémia. De nemcsak a mienk, hanem hál Istennek az összes többi olyan akadémia, amely hosszú évekig csak magánpénzekből épült és tudott működni.

– Kik kapták ezeket a magánpénzeket?

– Hát ha általában beszélünk az akadémiáról, tudjuk, hogy a kispesti akadémiát George Hemingway úr alapította és az ő…

– Ő a tulajdonosa a Kispestnek is. Igen.

– Igen. A győri akadémiának a Qestor csoport a tulajdonosa, amennyire én tudom, illetve egy alapítvány működteti, amely mögött a Qestor csoport áll.

– A Puskás akadémiában kik…

– A szombathelyi akadémia mögött volt futballisták tőkéje fedezhető fel. A Puskás akadémia mögött szintén egy alapítvány áll, amelyet nagyon sokáig magáncégek tartottak fenn az adományaikból, most is jelentős adományokat kapunk ezektől a cégektől.

– Ezek milyen nagyságrendű adományok?

– Ez egészen változó, mert tényleg itt a legkisebb segítségtől, amelynek hát szintén ugyanúgy örülünk, mint a legnagyobbnak, itt a több száz millió forintos, hogy konkrét példát mondjak. Annak idején, amikor a kollégium épületünk készült, akkor Demján Sándor egymaga magánszemélyként 100 millió forinttal járult hozzá az új megújult kollégiumhoz.

– Rosszul emlékszem, hogy Csányi Sándor is volt a támogatók között?

– Ő személy szerint, azt nem tudom, de elképzelhetőnek tartom. Az OTP Bank évek óta egyik komoly támogatónk.

– Értem. Szóval és összességében mégis mennyi jön be magántámogatóktól egy évben az akadémiának?

– Ha a működési költségekről beszélünk, akkor azt mondtuk az elmúlt években, hogy 1 és 2 millió euró között van nagyjából az a pénz, ami az akadémia működését szolgálja. De azért nehéz ilyenben is pontos számot mondani, mert a folyamatos építkezések miatt mindig magasabb a költségvetés, mint ami egyébként egy normális évi működést feltételezne. Mert tényleg komoly beruházások történtek.

– Szóval ez a 3-600 millió forint közötti, és akkor most ehhez jön ebből a különleges adóbevételből származó körülbelül mekkora összeg?

– Ez attól is függ, hogy miként tudunk elszámolni és mit hogyan tudunk felhasználni. Itt 30 százalék önrészt ír elő a törvény például a stadionépítkezésnél, és a többi lehívható társasági adóforráshoz pedig akkor fog hozzáférni az akadémia, ha megtörtént a beruházás.

– Na most ha egy ilyen stadion belekerül mondjuk 3-4 milliárdba, az azt jelenti, hogy 1-1,5 milliárdot Önöknek maguknak kell összeszedniük? Hát hogyan? Egy évi 3-600 milliós működési költségből.

– Hát az eddigi fejlesztéseinket is a támogatóink fedezték. Az előbb említett összeg talán picit túlzó, én úgy tudom, hogy itt a becsült költsége ennek az építkezésnek 2,5 milliárd forint körül lesz. Ennek a 30 százalékát kell valóban előre előteremteni az akadémiának.

– Mondjuk a 8-900 milliót se lehet olyan könnyű előszedni valahonnét. Hogy próbálják ezt meg?

– Ez így igaz, egyáltalán nem könnyű. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy azok a vállalatok, azok a magánszemélyek, akik és amelyek elkötelezettek az akadémia céljai mellett és amelyek és akik azt gondolják, hogy jó célra költik a pénzüket, ők kitartanak mellettünk. És az eddigi elképzeléseinket is, amelyek hát szintén nem kapkodva és ad hoc módon kerültek elő, hanem tényleg itt egy nagyon hosszú távú koncepcióról van szó, maga a stadion elképzelés is nagyon régóta él. Tudvalévő, hogy a vázlatokat még Makovecz Imre készítette, és az ő első rajzai alapján dolgozza ki most a részleteket az építész stúdió.

– És ezek szerint ez egy Makoveczes stílusú stadion lesz?

– Így igaz, hát ez egy igazi különlegesség.

– Mindenféle tornyokkal például?

– Pontosan így van.

– Komolyan?

– Az Európai Labdarúgó Szövetség szakértője itt járt, és akkor azt mondta, nagyon tetszik neki a koncepció, mert például az osztrák svájci Európa Bajnokság meccseire, ha visszaemlékszünk, keveredik a fejünkben, hogy melyik meccset melyik stadionban rendezték, mert mindegyik majdhogynem egyforma szabvány stadion volt. De ha mondjuk a régi Wembley nevét említjük, akkor mindenkinek eszébe jut a legendás ikertorony, ami jelképévé vált az egykori stadionnak. Természetesen nem hasonlítanám a felcsúti létesítményt semmilyen szempontból a Wembleyhez, de olyan szempontból igen, hogy aki egyszer látja ezt a stadiont, majd ha az úgy elkészül, ahogy a terveken most szerepel, az biztos hogy sohasem fogja elfelejteni. Tehát nagyon hangulatos és a régi magyar hagyományokhoz illeszkedik, mert voltak Magyarországon fa lelátós stadionok, nem is egy a két háború között, azoknak az emlékét is idézi, hogy a lelátó a szerkezete, illetve a lelátót fedő tető az részben fából és hát a Makovecz stílusnak megfelelően természetes anyagokból készül.

– Fából? Szóval ez egy fa és nem beton stadion lesz ezek szerint?

– Így van. Így van.

– Komolyan?

– Vannak olyan szerkezeti elemek, amelyeket azt hiszem, nem lehet vasbetont nélkülözve megoldani, bár ez már számomra ingoványos terület, ha erről beszélünk. De nagyrészt felfedezhetők lesznek a Makovecz-stílus jegyei, tehát sok-sok faanyag lesz. És úgyis emlegetjük ezt mint egy fatornyos stadion.

– Na kíváncsi vagyok rá. Azt mondja, hogy körülbelül 3-3500 fős stadiont terveznek, de ez már tegnap is röviden szóba került, Felcsút lakossága még a 2000-et sem éri el, és bár ott van az akadémia, a gyerekeknek nyilván remekül jön egy ilyen stadion. De mégis milyen meccseket lehet hozni Felcsútra, hogy megtöltsenek egy 3 és félezres stadiont velük?

– Itt elsősorban most említem a Puskás-Suzuki kupát, hiszen néhány nappal ezelőtt fejeződtek be az idei tornának a küzdelmei, ez egy olyan utánpótlás torna, amelyet a Puskás akadémia alapított, és amelyre évről évre eljön a Real Madrid, az idén az Ausztria Wien és a romániai akadémia, tehát jó néhány nagy nevű külföldi klubnak az ifjúsági csapata. Ezt minden évben megrendezzük. Az ilyen és ilyen jellegű utánpótlás tornákra például kitűnően alkalmas lesz ez a stadion. Ne felejtsük el azt sem, hogy most is Felcsúton egy NBII-es országos másodosztályú felnőtt csapat edz és játssza a mérkőzéseit hétről-hétre, ez a Videoton magyar bajnokcsapatának a második csapata, amelyben jobbára Puskás akadémisták szerepelnek.

– Mennyi szurkolójuk van, amikor ott játszanak meccset?

– Ez változó. Amikor nagyon jól megy a csapatnak vagy nagyon rangos vagy fontos mérkőzés elé néznek, akkor volt már, hogy megközelítette ezt a 3 ezres nézőszámot. Egyébként inkább azt mondom, hogy 500 és 1000 között van, ami hétről-hétre a reális. De ez a felcsúti ministadion otthona kíván lenni mindenfajta nemzetközi, főleg utánpótlás mérkőzésnek és itt a Magyar Labdarúgó Szövetséggel is közösen tervezünk. Hiszen számos esetben lát vendégül Magyarország ifjúsági tornákat, ifjúsági Európa-bajnoki selejtezőket, női Európa-bajnoki selejtezőket. Két év múlva az U-19-es Európa Bajnokság lesz Magyarországon. Tehát ezek a meccsek nem a legnagyobb profik meccsei, tehát nem az NBI-ről és nem a felnőtt válogatottról beszélünk, de minden másra kitűnően alkalmas lehet majd ez a stadion, amelynek célja is az, hogy vendégül lásson minél több ilyen eseményt.

– Akkor még a végén visszatérve az anyagiakra. Azt mondja, hogy 8-900 milliót össze kell szedniük, hogy az önrészt fedezni tudják. Akkor feltételezem, hogy a magántámogatóktól még azt is el kell kérni, amit eddig szoktak adni vagy eddig adtak évenként, hiszen ez egy plusz kiadás nem?

– Igen, ez így van, és a Puskás akadémián túlmutató jelenség is, hogy attól félnek sokszor a sportklubok, hogy azáltal, hogy a társasági adó egy részét felajánlhatják a cégek, úgy gondolják, hogy a hagyományos szponzorációtól eltekinthetnek. Ami viszont nem teljesen igaz, egyrészt azért, mert majdnem minden pályázat megköveteli az önrészt, másrészt a cégeknek, amelyek korábban adakoztak, az jószerével egy fillérjébe sem kerül, ha a társasági adójukat ezúttal nem az államnak vagy egy részét nem az állami költségvetésnek, hanem a sportkluboknak fizetik. Tehát nagyon fontos az egész magyar sport számára, hogy azért ne feledkezzenek el az elkötelezett cégek a szponzorációról. És bizony egy-egy ilyen beruházásnál az is szóba kerülhet, hogy hitelt kell felvenniük ezeknek a szervezeteknek, hogy az önrészt tudják garantálni. Minden esetben el kell bírálni, hogy vállalható-e.

– Lehet, hogy erre kényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel?

– Még az sincs kizárva.

– És ha összegeznénk, akkor a stadionépítés kétharmadán kívül állami támogatásból még mi jut a felcsúti Puskás akadémiának?

– Ugye a határmezsgyén mozgunk, hogy most állami támogatás vagy sem, nyilván egyfajta állami támogatást jelent ez a társaságiadó-visszaforgatás.

– Hát hiszen az állam lemond az adóbevételről, és azt átadja a sport számára.

– Így igaz. Bár tényleg nagyon szigorú, előzetesen szakmailag és pénzügyileg elbírált szakmai tervet kell ahhoz elfogadtatni, hogy egyáltalán felajánlható legyen rá ilyen jellegű pénz, és kizárólag magáncégek tehetik meg, hogy felajánlják. Tehát rendben, hogy állami támogatás, de egy olyan vonzó és megalapozott programot kell készíteni, amire van is, aki ad pénzt. Ha nincs olyan magáncég, amely adna, akkor hiába a legjobb terv és a legmagasabb összegekről szőtt álmok.

– De ettől függetlenül, hogy ezt hogy számítjuk, mondjuk számítsuk bele, akkor összesen mennyi?

– És nem győzzük itt hangsúlyozni azt, hogy ezek az akadémiák hat-nyolc-tíz évig teljesen önerőből működtek. Tavaly kaptak először állami támogatás az MLSZ-en keresztül, és most egy fél éve nyílt meg körülbelül a társaságiadó-pénzeknek a csatornája. Ez bejárta a sajtót, mi körülbelül, azt hiszem, hogy 3,5 milliárd forint körüli összegre pályáztunk, és ennek csak egy részét hagyta jóvá a Labdarúgó Szövetség. Vannak olyan pályázataink, amelyek most is még kiegészítésre várnak, illetve még elbírálás alatt vannak. De nagyjából ez a 2,5–3,5 milliárd forint körüli összeg az, amit kiegészítve az önrésszel, szeretnénk felhasználni, mondjuk egy évben belül. Ebben már vannak olyan projektek, amelyek részben megvalósultak vagy hamarosan megvalósulnak. Futballpálya-építésekről van szó, iskola, középiskola építését is elkezdjük az idei esztendőben.

– De ha 20 milliárdból 3,5 milliárdot sikerül megszerezniük, azért az nem akármi?

– Igen, hát egyrészt ne felejtsük el, hogy mindenki előtt nyitva áll ez a lehetőség, és úgy tudom, hogy több mint ezer sportszervezet kapott ilyen vagy olyan módon pozitív elbírálását a pályázat alatt. Tehát azért ez tényleg országosan is egy nagyon jelentős pénzbeáramlás a sportba hál Istennek. Másrészt, ha azt nézzük valóban, hogy a felcsúti sportfejlesztések milyen aránnyal szerepelnek ebben, akkor soknak tűnhet. De ha azt nézzük, hogy már most is, ebben a pillanatban is az ország legnagyobb futballközpontja, a felcsúti Puskás Ferenc labdarúgó akadémia mintegy 10 hektáron működik, akkor az arányok azért nem tűnnek túlzónak.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!